A madarak ellenálló képességének javításáról és a D3-vitamin szerepéről a dsm-firmenich szakmai webináriumán dr. Edgar Oviedo állatorvos, az Észak-karolinai Állami Egyetem professzora, valamint dr. Douglas Korver, az Albertai Egyetem professzora és az Alpine Poultry Nutrition elnöke tartott előadást. A bemutatott eredmények szerint a megfelelő D3-vitamin-ellátás nemcsak a csontozat fejlődését, hanem a bélrendszer épségét, az immunválaszt és a termelési teljesítményt is támogathatja.
A korszerű baromfitartásban a jó termelési eredményhez már nem elegendő pusztán a madarak tápanyagigényének fedezése. Az állatoknak egyszerre több környezeti, egészségügyi és tartástechnológiai terheléshez kell alkalmazkodniuk.
A baromfi ellenálló képessége abban mutatkozik meg, hogy a különféle stresszhatások ellenére is képes fenntartani szervezetének egyensúlyát és megfelelő termelési teljesítményét. Dr. Edgar Oviedo előadása szerint ehhez a gének, a fehérjék és az anyagcsere-folyamatok összehangolt működésére van szükség.
Magas hőmérsékleten a madarak kevesebb takarmányt fogyasztanak, miközben szervezetük több energiát fordít a testhőmérséklet szabályozására. Ennek következtében mérséklődhet a súlygyarapodás és a takarmányhasznosítás, valamint gyengülhet a bélrendszer védőfunkciója. A hőterhelés hatására megváltozhat a bél mikrobiális egyensúlya, fokozódhat a bélfal áteresztő képessége, és gyulladásos folyamatok indulhatnak el.
Oviedo professzor arra is rámutatott, hogy a nagy telepítési sűrűség a hőstresszhez hasonló terhelést eredményezheti. Bár az állománysűrűség növelése és a nagyobb végsúly rövid távon növelheti az egy istállóra jutó termelést, egy bizonyos szint felett már emelkedhet az elhullás, romolhat a takarmányhasznosítás és csökkenhet a jövedelmezőség.
A sűrűbb állomány tartása ezért csak megfelelő szellőzés, kiegyensúlyozott hőmérséklet, jó levegő- és alomminőség mellett lehet eredményes úgy, hogy közben a madarak természetes viselkedésének feltételei is biztosítottak. Ha ezek nem teljesülnek, bélflóra-eltolódás, bélgyulladás és rövid szénláncú zsírsavtermelés alakulhat ki. Mindez nemcsak az állatok jóllétét veszélyezteti, hanem közvetlenül visszaveti a termelési eredményeket is.
Vitaminok és immunitás
A környezeti stressz mellett folyamatosan nő az állományokra nehezedő fertőzési nyomás. Edgar Oviedo rámutatott, hogy a baktériumok, vírusok, kokcidiumok, paraziták és mikoplazmák változatossága, kórokozó képessége és egyes kezelésekkel szembeni ellenállása egyaránt komoly kihívást jelent. A gyakorlatban ráadásul gyakran nem egyetlen kórokozóval, hanem egyszerre több fertőző ágenssel kell számolni.
A megelőzés alapja továbbra is a következetes járványvédelem. Ennek része az istállók tisztán tartása, a fertőtlenítés, a személy- és járműforgalom szabályozása, valamint szükség esetén a vakcinázás. Az immunrendszer működtetése azonban jelentős energia- és tápanyagigénnyel jár, különösen akkor, ha az állat egyszerre több fertőzéssel küzd.
Amikor a takarmány összetétele már nem változtatható meg elég gyorsan, bizonyos kiegészítők az ivóvízen keresztül is kijuttathatók. Ez azonban nem helyettesíti a kezelést vagy a járványvédelmi intézkedéseket, hanem a szervezet megfelelő működését segítheti.
