A teljes agrárexport is növekedett ugyan, miközben a nemzetgazdasági kivitel visszaesett, de a 6%-os átlagos agrárgazdasági bővülési ütemen belül a borkivitel hatszoros dinamikával bővült.
Miközben az ország gazdaságának egyes területeit a járvány drasztikusan visszavetette, addig az élelmiszergazdaság, legalábbis az év első negyedévében kevésbé szenvedte meg a korlátozásokat és a határok, személyforgalom előli elzártságot.
Míg az ország ipara drasztikusan zsugorodott, a turizmus, a vendéglátás pedig padlót fogott, addig a borexport az első negyedévben kiugró teljesítményt nyújtott.Legalábbis erre utalnak a KSH első negyedévi külkereskedelmi adatai.
De nézzük a statisztikai adatokat. Némi részlettel is szolgálva az 1. grafikonon látható adatokra érdemes a figyelmet ráirányítani.
A teljes külpiaci helyzet a borexport tekintetében az 1. táblázatban részletezett képet mutatja.
A teljes külpiaci palettából kitűnik, hogy a borexport intenzív növekedésében elsősorban a nagyobb kiszerelésű egységek kivitele ugrott meg, hiszen a 2 liternél nagyobb kiszerelésű, tartályban exportált bor kivitele másfélszeresére nőtt. Ezen belül a legalább 2 literes, de legfeljebb 10 literes tartályban kivitt bor exportja közel megduplázódott.
A legfeljebb 2 literes palackozású bor exportjának stagnálásközeli kivitele mögött a 2. grafikonon látható fő piaci folyamatok húzódnak meg.
Míg a két legjelentősebb külpiacunkon, Szlovákiában és Csehországban visszaesés, addig a harmadik legjelentősebb piacunkon, Németországban mintegy 10%-os bővülés zajlott le,de jelentősen nőtt az osztrák, a spanyol és a francia piaci exportunk, és több mint megduplázódott az USA-beli borkivitelünk is. Rendkívüli növekmény jellemezte továbbá a litván exportunkat, miközben néhány korábban prosperáló piacunk kereslete visszaesett. Ilyennek bizonyult a brit, a lengyel és a kínai piac is.
A pezsgőexportunk is jelentősen, több mint egyharmadával bővült. A növekmény kialakításában fontos szerepet játszott, hogy a legjelentősebb pezsgőpiacunk, Kanada közel 75%-kal növelte a magyar importját, de a svédek és az észtek is megduplázták a magyar pezsgőimportjukat. Növekedett továbbá a kínai és a japán pezsgőexportunk is. Csökkenés leginkább a román, a lett, a szlovák és az USA-beli pezsgőexportunkat jellemezte.
A nagyobb kiszerelésű, 2 és 10 liter közötti mennyiséget takaró tartályos exportban a svéd, a norvég vásárlók jeleskedtek. A svéd exportunk megduplázódott, a norvég piaci kivitelünk pedig 44%-kal bővült, de 63%-kal nőtt a román piaci kivitelünk is ebben a kategóriában.
Az export jelentős, egyharmadot meghaladó bővülésével szemben a borimport alig mozdult. Értékben mindössze 3,8%-kal nőtt, mennyiségben viszont megfeleződött. A legjelentősebb tételt kitevő olasz bor 18%-os csökkenést mutatott, a görög bor importja 15%-kal, a spanyol bor behozatali értéke pedig ennél is jobban, mintegy negyedével csökkent. Visszaesett a chilei bor behozatala is, de a legjelentősebb visszaesést az osztrák borimport mutatta, a behozatal 36%-ra zsugorodott az előző év azonos időszakához képest.
A pezsgőkivitel közel 66%-os bővülése mögött (3. táblázat) rendkívül dinamikusan bővülő kereslet húzódik meg, hiszen az adatokból kitűnik, hogy többszörös piacbővülés jellemzi a svéd, a román, a szlovák és a francia piacokat is. Visszaesést egyedül a lett piac mutatott ez év márciusában.
