Ennek egyik leggyakoribb oka egyszerűen a fényhiány. Ilyenkor jelenthet megoldást a növénynevelő, más néven grow light. A növénynevelő lámpa azonban nem attól „növénylámpa”, hogy lila vagy rózsaszín fényt ad. A lényeg az, hogy olyan hullámhosszúságú és megfelelő intenzitású fényt bocsásson ki, amelyet a növény fotoszintézisre hasznosítani tud.
Mitől jó a növénynek egy lámpa?
A fotoszintézis szempontjából elsősorban a 400–700 nanométer közötti tartomány tekinthető a fotoszintetikusan aktív sugárzásnak. A növények különösen jól hasznosítják a kék és a vörös tartományt, de a modern termesztési gyakorlatban egyre gyakrabban használnak teljes spektrumú, fehér LED-eket is. A kék fény elsősorban a vegetatív, kompakt növekedést, a levelek fejlődését segíti. A vörös fény fontos szerepet játszik a fotoszintézisben és a virágzási folyamatok szabályozásában. A fehér, teljes spektrumú LED-ek mindkettőt tartalmazzák, ezért lakásban általában kellemesebbek és univerzálisabban használhatók. A Minnesotai Egyetem ajánlása szerint a fehér vagy kevert spektrumú lámpák a legtöbb növénynél és fejlődési állapotban megfelelőek.
Fontos viszont, hogy a watt értékük nem közvetlenül a növényt érő fény mennyiségét jelenti. A watt az elektromos teljesítményfelvétel. Növényélettani szempontból sokkal hasznosabb adat a PPFD, amely azt mutatja meg, mennyi fotoszintetikusan aktív fény éri másodpercenként az adott felületet.
Egész nap világítson?
Általában nem. A növényeknek is szükségük van sötét periódusra. A legtöbb szobanövény esetében napi 12–14 óra összes megvilágítás elegendő. Virágzó szobanövényeknél gyakran 14–16 óra alkalmazható, palántáknál pedig 16–18 órás megvilágítás is indokolt lehet. A 24 órás folyamatos világítás általában nem előnyös. Nemcsak energiát pazarolhatunk vele, hanem megzavarhatjuk a növény napi élettani ritmusát is.
Lakásban tehát célszerű időkapcsolót használni. Másik gyakori kérdés, hogy reggel és este világítsunk, vagy egész nap? Ez attól függ, mennyi természetes fény jut a növényhez.Ha a növény világos ablakban áll, akkor a növénylámpa fő feladata valóban lehet a rövid téli nappal meghosszabbítása. Például reggel 6–9 óra között, majd délután 15–20 óra között világíthatunk vele. Egy téli napon így a természetes fény és a mesterséges megvilágítás együtt kiadhat 12–14 órát.
Ha viszont a növény az ablaktól messze, sötét helyiségben vagy olyan polcon áll, ahová alig jut természetes fény, akkor érdemes a lámpát napközben is használni. Ilyen környezetben például 8 és 20 óra között folyamatos mesterséges világítás lehet célszerű.
A professzionális termesztésben ezt nem egyszerűen óraszámmal, hanem napi fényösszeggel, úgynevezett DLI-vel mérik. Egy gyengébb lámpának hosszabb ideig kell világítania ugyanannyi napi fény biztosításához, mint egy erősebbnek. A DLI nem maga a pillanatnyi fényerősség, hanem azt mutatja meg, hogy egy nap alatt összesen mennyi fotoszintetikusan hasznos fényt kap a növény. A rövidítés jelentése: Daily Light Integral, magyarul nagyjából napi fényintegrál.
