A 2026-os nyár szélsőséges időjárási eseményei nyomán a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás legsürgetőbb feladatait, valamint a hazai ellenálló képesség növelésének lehetőségeit vitatták meg a szakemberek, akik szerint a klímaváltozás nem pusztán környezetvédelmi kérdés: a gazdaság, az élelmiszer- és vízellátás, az energiabiztonság és az emberi egészség jövőjét is meghatározó rendszerszintű megpróbáltatás.

A megelőzés és az alkalmazkodás ezért olcsóbb és biztonságosabb megoldás lehet, mint a válsághelyzetek utólagos kezelése. Egy biztos, a jelenlegi helyzetnek jelentős társadalom- és gazdaságformáló, transzformatív hatása van, akár még a honfoglalás időszakával vagy a mohácsi csata körüli évtizedek történelemformáló jellegével is párhuzamot vonhatunk.

A hőmérsékleti adatok nem hazudnak

Az elmúlt 50 évben Magyarország éves átlaghőmérséklete 2,3 °C-kal emelkedett. A forró napok száma 5 nappal, a trópusi éjszakáké 4 nappal nőtt, miközben a hőhullámok egyre hosszabbá és intenzívebbé váltak. Az éves csapadékösszeg 1971 óta statisztikailag alig változott, eloszlása azonban jelentősen átalakult: nyáron kevesebb, télen, különösen ősszel több csapadék hullik. A száraz napok gyakoribbá váltak, miközben a nagycsapadékos események is sűrűsödnek, és a hirtelen lehulló víz nehezebben szivárog a talajba. Az ország területének fele 1970 óta eggyel melegebb éghajlati osztályba került, a félszáraz éghajlatú területek aránya pedig bő 50 év alatt 5%-ról 15%-ra nőtt. A klímamodellek szerint a folyamat tovább zajlik.

A hőstressz súlyos egészségügyi következményekkel járhat. A hőség okozta többlethalálozás az évszázad végére akár hétszeresére is emelkedhet. Jelenleg az önkormányzatok mindössze 14%-a rendelkezik valamilyen hőségtervvel.