Azt sem tudta több ezer másik homeri lakos, hogy a San Franciscó-i Rainmaker startup felhőmagvasítási kísérletet végzett a térségben. A vállalat állítása szerint a háromórás művelet során 19 millió amerikai gallon, azaz mintegy 72 millió liter vizet sikerült „előállítani” a légkörben – írja a BBC.
A több mint 80 éve alkalmazott felhőmagvasítás során repülőgépekkel vagy drónokkal olyan anyagokat – leggyakrabban ezüst-jodidot – juttatnak a felhőkbe, amelyek elősegítik a jégkristályok kialakulását. A kristályok idővel olyan nagyra nőhetnek, hogy csapadékként a felszínre hullanak. A folyamat lényegében felgyorsítja a felhőkben természetes módon zajló vízkondenzációt.
Ugyanez az ezüst-jodid az alapja a jégkárelhárító rendszernek is. Az működési elv nagyjából ugyanaz, csak a cél változik. Az ezüst-jodid sok mesterséges jégképző magot biztosít, így a rendelkezésre álló túlhűlt víz több, de kisebb jégszem között oszlik meg. Ezek kisebb méretűek lehetnek, illetve egy részük még a talajra érés előtt elolvadhat. A jégkármérséklés hatásossága kevésbé tekinthető bizonyítottnak, mint azt a köznyelvi „jégkár-elhárítás” sugallhatja. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a jégeső-mérséklési kísérletek eredményei még nem elegendőek ahhoz, hogy a technológia tudományos alapját meggyőzően igazoltnak tekintsük.
A környezeti hatások miatt is aggódnak
Freeman, a Biodiverzitási Központ (Center for Biological Diversity) alaszkai igazgatója nemcsak azt kifogásolja, hogy a homeri lakosságot nem tájékoztatták széles körben a kísérletről. Azt is kérdésesnek tartja, hogy milyen környezeti hatásai lehetnek az alkalmazott ezüst-jodidnak.
Szerinte nem történt megfelelő utólagos monitoring annak ellenőrzésére, hogy a vegyület milyen hatással volt a környezetre. Véleménye szerint a felhőmagvasítás önmagában nem oldja meg a vízhiány problémáját, és elterelheti a figyelmet a víztakarékosság sürgetőbb kérdéseiről.
A vízbiztonság világszerte egyre nagyobb kihívást jelent. António Guterres ENSZ-főtitkár júliusban arra figyelmeztetett, hogy az emberiség gyorsabban használja fel az édesvizet, mint ahogy az újratermelődik. A világ folyóinak vízhozamára vonatkozó adatok szerint az elmúlt öt évben több mint három évtizede nem tapasztalt száraz időszak alakult ki.
Korlátozott a csapadék mennyisége
A felhőmagvasítás nem képes önmagában esőfelhőket létrehozni, ezért a hatása korlátozott. A Rainmaker által bejelentett 19 millió gallon víz például 100 négyzetmérföldes, mintegy 259 négyzetkilométeres területen mindössze körülbelül 0,25 milliméter csapadéknak felelne meg.
Ennek ellenére világszerte több mint 50 országban folynak időjárás-módosítással kapcsolatos programok, és egyre több startup fejleszt eső előidézésére alkalmas technológiákat.
Fotó: Michael, Pixabay
