Az intézet kutatói egyelőre még nem tudják, hogy a Magyarországon nem őshonos kullancsok újbóli felfedezése véletlen egybeesés-e, vagy az országban elsőként áttelelő populációt találták meg. Céljuk, hogy feltárják annak a lehetőségét, hogy a Hyalomma kullancsok képesek-e hosszú távon adaptálódni a jelenlegi hazai éghajlati viszonyokhoz.

Már korábban is felbukkantak a Hyalomma kullancsok az országban, azonban ezek az esetek valószínűleg egyszeri behurcolás útján, például költöző madarak vándorlásával történhettek.

A kutatók szerint a Hyalomma fajok a Magyarországtól délebbre található régiók éghajlatához és időjárási viszonyaihoz alkalmazkodtak, azonban a klímaváltozással járó szárazság kedvez az északabbi területeken való túlélési esélyeiknek. A mostani megjelenésük nem a faj magyarországi megtelepedését jelenti a kutatók véleménye szerint, azonban a Kullancsfigyelő programba tett bejelentésekre és személyes megfigyelésekre továbbra is számítanak az intézet munkatársai.

A jelenlegi száraz és enyhe ősz elősegíti a Hyalomma kullancsok újbóli felbukkanását, így ebben az időszakban fokozott figyelemmel kell vizsgálni az állatokat. Sokat segíthet a faj felismerésében az, hogy a Hyalomma kullancs meglehetősen könnyen megkülönböztethető a többi kullancsfajtól: nagy méretűek, és sötét, egyszínű pajzzsal, illetve sávozott lábakkal rendelkeznek.

Minél több beérkező adat, megfigyelés, információ jut el az intézet szakembereihez a Kullancsfigyelő programon keresztül, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a faj terjedési iránya, számuk meghatározható.