A 35 éves tapasztalattal rendelkező szakember úgy látja, hogy különösen a kukoricatermesztés jövőjét kell újragondolni. Emellett szerinte a talaj vízmegtartó képességének fokozása és az adatvezérelt gazdálkodás megkerülhetetlenné válik.
A 8800 hektáron gazdálkodó Gyermelyi Zrt. területeinek jelentős része erodált, lejtős földeken fekszik, ami különösen indokolttá teszi a talajkímélő technológiák alkalmazását.
Az idei év, és az elmúlt évek szélsőséges aszálya a kukoricát sújtotta leginkább: a nyári hónapokban mindössze 24 milliméter csapadék hullott a gazdaság területén, és ez az év elég is volt ahhoz, hogy a Gyermelyi is búcsút intsen a többnyire takarmány-alapanyagként hasznosított kultúrának.
Ennek következtében több területen mindössze 1–2 tonnás hektáronkénti termésátlagok várhatók, egyes táblákon pedig az aratás gazdaságossága is megkérdőjelezhető. A veszteség elérheti a hektáronkénti 300 ezer forintot, magyarázza a szakember.
Ami átmentheti a kukoricát
Gergácz Zoltán szerint a kukorica Magyarország jelentős részén már nem termeszthető rentábilisan. Bár a korai vetés és az alacsony FAO-számú, rövidebb tenyészidejű hibridek valamelyest javíthatják az eredményeket, mentőövet vethetnek történelmi haszonnövényünknek egyes területeken, önmagukban nem jelentenek megoldást.
Néhány területen, a csapadékosabb dél-somogyi, dráva-menti és nyugat-magyarországi térségekben, valamint öntözött területeken továbbra is életképes lehet. A kedvezőtlenebb adottságú, öntözés nélküli gazdaságoknak azonban érdemes alternatív növényekben gondolkodniuk.
A talajnedvesség megőrzésében az igazgató a bolygatás minimalizálását, a szervesanyag-tartalom növelését és a folyamatos talajtakarást tartja kulcsfontosságúnak. A humusztartalom egy százalékos növelése talajtípustól függően 25–40 milliméter csapadék visszatartását teheti lehetővé, ami hektáronként 250–400 köbméter víznek felel meg.
A szármaradványok egyenletes elterítése mérsékli a párolgást: a búzaszalma alatt még augusztusban is megfigyelhető volt némi nedvesség, miközben a fedetlen talaj teljesen kiszáradt.
A gazdaság a direktvetés irányába mozdul el, amely lehetővé teszi a vetést a talaj előzetes bolygatása nélkül, ami összecseng Gergácz Zoltán véleményével, miszerint az a jó, ha lehetőség szerint egyáltalán nem teszünk semmit sem, nem műveljük a talajt.
Adatalapú döntéseké a jövő
A jövedelmezőség fenntartásában egyre nagyobb szerepet kapnak az adatvezérelt döntések. A tápanyag-utánpótlást a ténylegesen kivont tápanyagokhoz kell igazítani, a levélanalízis pedig segít meghatározni, mely elemekből szenved hiányt a növény. A dróntechnológia célzott beavatkozásokat tesz lehetővé, így a kezelések költségei is csökkenthetők.
Ha már a szervesanyag-tartalom növelése, a Gyermelyi Zrt. a baromfitartásból származó trágya hasznosítását is fejleszti. A komposztálással stabilizálják a szervesanyagot és annak tápanyagtartalmát, majd hektáronként átlagosan 4–5 tonnát juttatnak ki. A jövőben a kijuttatást a talajok eltérő adottságaihoz igazítanák, hogy javítsák a humusztartalmat és a talaj mikrobiológiai állapotát.
