A globális élelmiszer-ellátás és a fenntartható mezőgazdaság egyik feladata a sok közül, hogy lépést tartson a növényi alapú fehérjék iránt megugró kereslettel. Az állattenyésztés és az élelmiszeripari igények kielégítésére az EU éves szinten 13–15 millió tonna szóját importál, ami komoly kiszolgáltatottságot jelez.
A klímaváltozás, a szigorodó környezetvédelmi elvárások és a GMO-mentes takarmányozás iránti igény egyre sürgetőbbé teszi a helyi, alternatív fehérjeforrások – elsősorban a borsó – termesztésének és nemesítésének mielőbbi fejlesztését.
A II. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia szakmai programjában a hazai kihívások mellett a globális és európai integrációs folyamatok is terítékre kerültek.
Francia összefogás a borsóért
A három piaci rivális nemesítőház (a Florimond Desprez, a Limagrain és az RAGT) által 2024-ben életre hívott GIE PeaBoost konzorcium – az uniós szereplők, valamint az állami tőke példaértékű összefogásával – egy 50 millió eurós, ötéves kutatás-fejlesztési programot indított el Pea4Ever néven a borsónemesítés és a fehérje-önellátás radikális felgyorsítására.
A program ambiciózus célkitűzései komoly növekedést terveznek: 2030-ra Franciaországban a borsó vetésterületét a jelenlegi 110 000 hektárról 300 000 hektárra kívánják emelni, emellett pedig hektáronként 1 tonnás hozamnövekedést céloznak meg, hogy a borsó versenyképessége elérje a főbb szántóföldi növények szintjét.
S mindezt hogyan próbálják elérni? A globális génbankok hatalmas genetikai diverzitásának és több ezer vonalának feltárásával, valamint a nemesítési ciklusok hihetetlen felgyorsításával.
Emellett kiemelt figyelmet fordítanak a növények beltartalmi összetételének javítására, a kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenállóság növelésére, valamint a klímaváltozás kihívásait álló, stabil fajták előállítására – különös tekintettel az őszi borsó térnyerésének támogatására.
