A kutatások szerint a tehenek felismerik egymást, tartós kapcsolatokat alakítanak ki, és egyes társaik közelségét előnyben részesítik másokéval szemben. Ha ezeket a kapcsolatokat megzavarják, annak nemcsak viselkedési, hanem akár tejtermelési következményei is lehetnek.
Barátságok a tehénistállóban
A szarvasmarha természeténél fogva társas állat. A viszonylag állandó összetételű csoportokban az egyedek megismerik egymást, és hosszabb távon is fenntarthatnak kapcsolatokat. A kutatók megfigyelték, hogy bizonyos tehenek rendszeresen egymás közelében tartózkodnak, együtt táplálkoznak, vagy egymás mellett pihennek.
A társas kapcsolatok egyik legjellegzetesebb megnyilvánulása a kölcsönös nyalogatás. Ez nem pusztán tisztálkodás, hanem társas funkciója is van, hozzájárulhat a kapcsolatok fenntartásához és a feszültség mérsékléséhez.
A kutatásokban az ilyen kapcsolatokat gyakran preferált társas kapcsolatoknak nevezik. A barátság szó tehát nem teljesen alaptalan, bár tudományos szempontból pontosabb az egyedek közötti tartós társas preferenciáról beszélni.
Felismerik egymást, és rangsort alakítanak ki
A tehenek képesek megkülönböztetni az ismerős és ismeretlen egyedeket. A felismerésben a látás, a szaglás és más érzékszervi információk is szerepet játszanak.
A csoportban társas rangsor alakul ki, amely meghatározhatja, melyik állat jut előbb az etetőhöz, az itatóhoz vagy a kedvező pihenőhelyekhez. A rangsor azonban nem egyszerűen a testmérettől függ, hanem a korábbi tapasztalatok, az életkor és az egyedek közötti kapcsolatok is számítanak.
A már összeszokott állományban sok konfliktus elkerülhető, mert az állatok ismerik egymás viselkedését. Új egyedek bekerülésekor viszont átmenetileg megnőhet a versengés, különösen akkor, ha kevés az etetőhely.
A társ elvesztése a tejtermelést is csökkentheti
Egy 2024-ben megjelent cseh kutatás kilenc év alatt 798 tehén adatait elemezte. A kutatók azt vizsgálták, miként befolyásolja az állomány összetételének változása a tejtermelést és a tőgyegészség mutatóit. Az eredmények szerint az ismerős állománytársak eltávolítását követő napon mérhetően csökkent a megmaradt tehenek tejhozama. Minél több tehenet távolítottak el a csoportból, annál kedvezőtlenebb változásokat figyeltek meg egyes termelési és tejminőségi mutatókban.
A tej elektromos vezetőképességének növekedése és a tejben észlelt vér gyakoribb előfordulása a tőgyegészséggel kapcsolatos problémákra is utalhatott, bár ezekből önmagukban nem lehet betegséget megállapítani.
Mi történik, ha átrendezik az állományt?
Egy másik vizsgálatban a kutatók tizenegy holstein tehenet helyeztek át egyenként már kialakult csoportokba. Az áthelyezés napján az állatok etetőtől való elűzésének gyakorisága napi átlagosan tízről több mint huszonötre emelkedett.
A tehenek kevesebbet pihentek, csökkent a kölcsönös nyalogatás gyakorisága, és átmenetileg a tejtermelésük is visszaesett. A napi átlagos tejhozam a vizsgálatban majdnem 10 százalékkal csökkent az átcsoportosítás napján, majd a következő napokban helyreállt.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az állományátrendezés átmeneti stresszt okozhat, amelynek gazdasági következményei is lehetnek.
Az ismerős társak segíthetnek
Egy 2021-ben publikált kutatásban azt vizsgálták, hogyan változnak a társas kapcsolatok, amikor több korábbi csoportból újakat alakítanak ki. A tehenek az átrendezés után is gyakrabban választották az ismerős állománytársakat etetőszomszédként. Ez arra utal, hogy az összeszokott egyedek együttes mozgatása mérsékelheti az átcsoportosítás kedvezőtlen hatásait.
Az állattartóknak ezért érdemes lehet csökkenteniük a felesleges csoportváltásokat, lehetőség szerint együtt tartaniuk az összeszokott állatokat, és elegendő etető-, itató- és pihenőhelyet biztosítaniuk.
