A nagy méretű levelekkel rendelkező Strelitzia eredetileg Dél-Afrikában őshonos, a 18. század elején került Európába. Nevét Charlotte von Mecklenburg-Strelitznek, III. György brit király feleségének köszönheti, akinek a kedvenc virága ez az egzotikus szépség volt.
A növény a királynéról kapta a Strelitzia reginae nevet, magyarul papagájvirág vagy paradicsommadár-virág néven ismert. Az hogy a királynő ennyire kedvelte, nem utolsósorban a paradicsomi megjelenésének köszönhető.
Hazájában a virágokat a madarak porozzák be, amelyeket a virág vízszintes buroklevelei könnyedén megtartanak. A virágok sziromlevelei feltűnő narancssárga és mélykék színűek.
A Strelitzia nagyméretű virágai lassan fejlődnek, ezért a növény viszonylag későn virágzik. Így tökéletesen illeszkedik a szeptemberi utónyári-koraőszi időszakhoz, modern beltéri és kültéri enteriőrben feltűnő hatásos színfoltot képez.
A nyár a vége felé közeledve, az élénk tarka színek helyett egyre inkább a sárga, piros és barna tónusok lesznek hangsúlyosak Hasonlóan váltja a színét a Hydrangea, másnéven hortenzia is, amelynek hatalmas fehér, rózsaszín vagy kék virágai idővel vörösre, barnára vagy zöld színre változnak.
A hortenzia virágzatát nagyon szeretik a virágkötők, jól mutat csokrokban és nagyobb installációkban is. Őszi kompoziókban kiválóan kombinálható Sedum fajtákkal is. A virágfejek szárításra is alkalmasak, őszi asztaldíszekbe, szárazvirág koszorúkba tűzve igen tartósan díszítenek.
