Az érdeklődőket Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere fogadta és kalauzolta. Évtizedekig közel 40 ezer hektáron termeltük a csemegekukoricát, de még az elmúlt hat évben is többször vetettük és takarítottuk be 35-38 ezer hektárról, így mi voltunk a legnagyobb termelők Európában. Az integrátorok többsége úgy számolt, hogy idén is meghaladja a csemegekukorica területe a 30 ezer hektárt, akadt, aki 33 ezer hektárra becsülte. És ez esetben valóban csak becslésről beszélhetünk, mert ugyan a forgalmazók pontosan számon tartják az eladott vetőmag mennyiségét, üzleti titokra hivatkozva nem biztos, hogy megosztják a többiekkel. Végül Pereczes János szerint is inkább 28 ezer hektár körüli a tényleges terület, és lehet, hogy tavaly sem volt ennél több.
A tervekben ugyan valószínűleg 33 ezer hektár szerepelt, a megvalósításba hathatósan és erősen beleszólt az időjárás, ami tavasszal tízhetes szárazságot hozott, azt követően pedig a folyamatos esőzések lehetetlenítették el a vetést. A csemegekukorica-terület egyharmadát kitevő másodvetés komoly csorbát szenvedett az idén. Ezen a nyáron ugyanis körülbelül két hetet csúszott a zöldborsó betakarítása, ami után a csemegekukorica másodvetését tervezték. Tetézte a bajt, hogy a sok esőtől átnedvesedett és fölázott talajra nem tudtak rámenni a gépek, nem lehetett azonnal vetőágyat készíteni.
|
Válaszok a kihívásokra: Az időjárási kihívások nemcsak hazánk termelőit, hanem a csemegekukorica-termelésben meghatározó összes európai országot – Franciaországot, Lengyelországot és Szerbiát is – sújtották. Emiatt kiemelkedő termésre idén sem számíthatunk. Nálunk közepes vagy annál valamivel jobb terméssel kezdődött a korai fajták betakarítása, ismertette Pereczes János. A csemegekukorica népszerű termék a fogyasztók körében, a közeljövőben a fogyasztás további növekedésére lehet számítani Európában. A megfelelő árualap szavatolása viszont egyre nagyobb kihívás a gazdáknak és a feldolgozóknak egyaránt. A biztonságosabb termeléshez szükséges genetikai háttér és minőségi vetőmagellátás kiemelt célja a Syngentának. A termelőknél sokat javult a technológiai színvonal, de a hatóanyagok számának csökkenése tovább nehezíti a munkájukat. A hazai feldolgozóiparban további beruházásokat terveznek, ezáltal Magyarország előkelő helye továbbra is megmarad ebben az ágazatban. A Syngenta a világ első számú csemegekukorica-nemesítő és vetőmagforgalmazó vállalata, a faj a cég tíz legfontosabb zöldségféléje között van. Az idei európai katalógusban összesen 24 csemegekukorica-hibridet kínálnak, Magyarországon 10 fajtát forgalmaznak és továbbiakat tesztelnek. A termeszthetőség mellett fontos, hogy a csemegekukorica-fajták megfeleljenek a feldolgozóipari igényeknek, tehát a termésmennyiség és a szemkihozatal egyaránt meghatározó fajtatulajdonság. Emellett a termesztők és feldolgozók munkáját is megkönnyíti, ha a fajta az optimális érettségtől számítva még akár napokon keresztül a területen maradhat minőségromlás nélkül, azaz jól lábon tartható. Nem elhanyagolható tulajdonság a kukoricacsövek csuhélevéllel való fedettsége sem, amely természetes védelmet nyújt a károsítók ellen. Országszerte egyre több helyen betegít a kukorica csíkos mozaik vírus (MDMV). A korábban a déli megyékre jellemző kórokozó már a Hajdúságban is megjelent, és idén a nem vírusrezisztens fajtáknál gazdasági károkat okoz. A legkorábbi vetéseknél még elkerülhető a jelentősebb víruskártétel, de hosszabb távon az egyetlen védekezési eszköz a rezisztens fajták termesztése. A Syngenta felkészült az MDMV-rezisztens fajták nemesítésére, hangsúlyozta a bemutatón Óváry Ádám, a Syngenta csemegekukoricára szakosodott fejlesztőmérnöke. A Syngenta legújabb nemesítésű fajtái a szélsőséges időjárás közepette is magas termésbiztonsággal termelhetők. A Tyson középérésű, 80 napos szuperédes hibrid. Növénye erős, sötétzöld, széles levelekkel, szárszilárdsága kitűnő. A fajtakísérletekben már korán kitűnt szárazság- és stressztűrésével, illetve jó alkalmazkodóképességével. Termésbiztonsága átlag feletti, terméspotenciálja megközelíti a jelenleg piacvezető szuperédes GSS 8529 fajtáét. Az egyik fő erénye, hogy a betakarításra kész termés minőségromlás nélkül sokáig lábon tartható. Hibátlanul bekötött, vaskos, csuhélevelekkel jól fedett csövek jellemzik, aranysárga szemei jóízűek. Az Element 82 napos, középérésű, normálédes hibrid. Kiválóan alkalmazkodik a magyarországi éghajlati és termesztési körülményekhez. Előnye az MDMV-ellenállóság, a nagy termőképessége és szemkihozatali aránya is. Hosszú, egyöntetű csöveit több mint 5 centiméteres csuhélevél takarja. Egyöntetű színű szemei a normálédes fajtákhoz viszonyítva édesebbek. Nagyszerű lehetőséget kínál a hűtőipar számára. Rozsdaellenállósága és kimagasló szárfuzárium-toleranciája miatt rendkívül jól szerepel késői vetésekben. A középérésű, szuperédes GSS 6924 hibrid a GSS 8529 erősebb vírusrezisztens változata. A GSS 8529 Magyarországon az egyik legnagyobb felületen termelt feldolgozóipari csemegekukorica-fajta. A GSS 6924 fajta tenyészideje kisparcellás és nagyüzemi kísérletek eredményei alapján – körülményektől függően – 1-2 nappal rövidebb. Termőképessége és szemkihozatala szerint csakúgy, mint elődje, a legjobbak között van. Ígéretes újdonság, jó választás azoknak, akik nem szeretnék kockáztatni a vírusfertőzést. |
Például 2013-ban Hajdúböszörményben egyetlen éjszaka alatt 130 hektár csemegekukorica fagyott le és ment tönkre. A másodvetések meghiúsulása miatt több termelő is vis maiort jelentett a feldolgozóknak és felvásárlóknak. Ők pedig kénytelenek voltak ezt elfogadni, mi mást tehettek volna. Megint csak becslésekre szorítkozhatunk, de nagy valószínűséggel a másodvetéseknek legföljebb a fele teljesült, és emiatt körülbelül ötezer hektárnyi termésről kellett lemondanunk. A kihívások ellenére Magyarország tovább őrzi előkelő helyét a csemegekukorica-termesztésben, és továbbra is a világ legjelentősebb feldolgozó és exportáló országai között van.
A csemegekukorica-késztermékek, konzervek, fagyasztott áruk iránt egyaránt nagy a kereslet Európában. Ebben közrejátszik, hogy a nálunk működő gyárak alapanyag hiányában csak 90%-ban tudták teljesíteni a tervüket, s most hiányzik az a maradék 10%. A hazánkban termesztett és feldolgozott csemegekukoricának kb. a 90%-át ugyanis külföldre szállítjuk. A zöldborsóval ellentétben a csemegekukorica hazánkban nem túlzottan népszerű termék, miközben Európában valóságos csemege.
Ezt a feldolgozók is érzékelték, így ösztönzésül idén tavasszal 43-45 forintra emelték az évekig 36-38 forintos kilónkénti felvásárlási árat.
A csemegekukorica-termesztés jövedelmezősége a számok alapján megegyezik a szemes kukoricáéval. Mindkét esetben kb. 100 ezer forint a hektáronként elérhető jövedelem, de míg a szemes kukoricánál a hektáronkénti költség legföljebb 400 ezer forintot tesz ki, a csemegekukoricánál elérheti a 650 ezer forintot. Ráadásul a csemegekukorica termesztése bonyolultabb és kockázatosabb. Csak öntözhető területen biztonságos, így a feldolgozók is arra törekszenek, hogy olyan termelővel kössenek szerződést, aki tudja szavatolni a felvállalt mennyiséget, azaz tud öntözni. Aki jól tud csemegekukoricát termeszteni, az ugyanazon a területen képes betakarítani átlagosan 11 tonna májusi morzsolt terményt hektáronként, amiért elvárható az 500 ezer forint. Túlérésből fakadó kizárástól nem kell tartania, így nincs kényszere az adott pillanatban történő betakarításnak, ellentétben a csemegekukoricával. A számolásnál emellett azt is megemlítik a termelők, hogy a konzervgyárak és fagyasztóüzemek „élből” levonnak 5%-ot. Ez nem túl elegáns hozzáállás, ráadásul 20 tonna átlagtermésnél 1 tonna, azaz 45 ezer forint levonást jelent.
A Syngenta csemegekukorica-bemutatójának tizenötödik éve Varga Gyula és fia, Varga Gábor, az Irrifarm Kft. ügyvezetője a házigazdája.
Közel 50 termelővel állnak kapcsolatban, és az 1500 hektárból 1200 hektár öntözhető. Az integrációs területük 90%-ban Hajdúszoboszló, Kaba térségére épül, de a Szatmári-síkságon levő Mérken is termesztenek számukra csemegekukoricát. Idén április 18-án kezdték a csemegekukorica vetését, eleinte a szárazságtól, valamint a fagytól szenvedtek, aztán május végén megnyíltak az égi csatornák és augusztus elejéig jó tempóban, jó eloszlásban 255 mm esőt kaptak. Eddig nem is kellett öntözni, és az eső miatt a molykártétel sem érzékelhető. Az előzetes terveken annyit kellett módosítani, hogy a tervezett másodvetésből 120 hektár elmaradt külső körülmények miatt.
Az Irrifarm Kft. a partnerek igényei szerint szerződik, a betakarítást viszont mindenkinél ez a cég szervezi, ezért kilogrammonként 3 forintot kér, azon felül a gázolajat a termelőnek kell adnia. A szállítás díja kilónként 4,3 forint, ehhez az Irrifarm négy szállítójárművet ad, és szervezi a fuvarokat. A tételes költségelszámolásból kiderül, hogy hektáronként a vetőmag 100 ezer, a talaj-előkészítés 60 ezer, a műtrágyázás 80 ezer, a rovarölő szeres kezelés 50 ezer, a gyomirtás 20 ezer forintba kerül. A vetés 10 ezer, a betakarítás kb. 60 ezer forint, s a beszállítás is 80 ezer forint körül alakul hektáronként. Az öntözés – átlagos évben másfélszeres kijuttatással számolnak – 100 ezer forint lehet. A földbérleti díj pedig hektáronként 120 ezer forint, mert a csemegekukoricának jó föld kell. Aki tehát eredményesen akar csemegekukoricát termelni, annak komoly ráfordítással kell számolnia.
Általában 17-17,5 tonnás hektáronkénti hozammal terveznek, ám jó években nem ritkák a 20 tonna feletti eredmények, most viszont meg kell elégedni a hektáronkénti 16 tonna körüli betakarított mennyiséggel.
