0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 19.

Természetkárosító kaktuszcsempészeket fogtak el

Védett, ritka törpekaktuszokat csempésztek be az országba kaktuszgyűjtők, akik később tövenként 200-300 euróért árulták a növényt. A rendőrség előbb öt embert gyanúsított meg természetkárosítással, később pedig négyet Mexikóból hazatérőben fogtak el a repülőtéren, amint 1200 tő kaktuszt hoztak be az országba.

Daróczi István, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda környezeti bűnözés elleni alosztályának vezetője az esetet ismertető tájékoztatón elmondta: az Agrárminisztériumtól 2017-ben érkezett feljelentés, hogy Mexikóból származó, nemzetközi védelem alatt álló növényeket árulnak Európában magyar kaktuszgyűjtők és -kereskedők.

Kiderült, hogy a gyanúsítottak rendszeresen jártak Mexikóba, ahol élőhelyükről kiásták és Magyarországra csempészték a növényeket, többek között a 2013-ban felfedezett Aztekium valdezii faj egyedeit is.

Olyan kaktuszokat is kiástak, amelyekből ténylegesen csak néhány tő létezik, és olyat is, amely több száz éves volt. Több tízezer tő kaktuszt találtak a rendőrök a gyanúsítottak otthonában, üvegházaiban.

Kőrösi Levente, az Agrárminisztérium biodiverzitás- és génmegőrzési főosztályának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta:

az állatok és növények illegális kereskedelméből származó bevétel éves szinten elérheti a 20 milliárd eurót, azaz a mintegy 7000 milliárd forintot.

Magyarország 1985-ben csatlakozott a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményhez, amely 35 ezer faj védelmét szolgálja – ismertette.

A konkrét ügyről szólva közölte: német és brit társhatóságoktól kapták a jelzést 2017-ben, hogy az interneten ritka és veszélyeztetett kaktuszokat árulnak magyarok, ezután tettek feljelentést a rendőrségen.

Ezeket a gyűjtőket nem a növények szeretete vezérelte – jelentette ki -, hiszen tervezetten, szisztematikusan mentek ki a kaktuszok élőhelyére, emelték ki a növényeket és hozták illegálisan az országba, a haszon reményében. Jelezte azt is, hogy egyeztetnek Mexikóval a növények visszatelepítéséről.

Orlóci László, az ELTE Füvészkert igazgatója elmondta: a lefoglalt növények hozzájuk és a szegedi botanikuskertbe kerültek, és néhány hétig karanténban tartották őket, hogy kiderüljön, hordoznak-e olyan élő szervezeteket, amelyek más növényeket megbetegíthetnek. Eközben egy cincérféle elő is került közülük.

A kaktuszokat most növényházban tartják, de a szakértő gondoskodás ellenére 10-15 százalékuk el fog pusztulni. Hozzátette: a botanikusok azt remélik, megmentik a növényeket, és intézkednek, hogy a nemzetközi egyezmény alapján visszakerülhessenek a származási országba.

A természetkárosítás mellett a növényimport is növényegészségügyi okokból minden országban kiemelt téma. Példaként említhetjük, hogy akár még egy nyaralásból hazahozott leanderágat is kockázatos itthon elültetni, mert olyan kórokozókat hozhatunk be velük, amelyek igen nagy károkat okozhatnak.

Bizonyos növényeket, a fokozott kockázatra való tekintettel, már jelenleg is tilos behozni az Európai Unión kívüli országokból (pl. vetőburgonya, szőlőoltvány, leveles citrom), míg mások behozatala előzetes növényegészségügyi vizsgálathoz kötött.

A vizsgálatot a származási ország illetékes hatósága végzi el, amelyről igazoló dokumentumot, ún. növényegészségügyi bizonyítványt állít ki. Ha ilyen dokumentum kíséri a növényt, növényi terméket és azon nem láthatók betegségre, károsítóra utaló vizuális tünetek, akkor biztonsággal behozható.

A Nébih honlapján olvasható, hogy a 2019. december 14-től alkalmazandó szabályozás előírja az útipoggyász kötelező ellenőrzését, illetve az eddigiekhez képest szigorúbban jár el a kis mennyiségben (fogyasztási mennyiség) behozott növények, növényi termékek kapcsán is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos növények esetében akár már egyetlen termés is csak növényegészségügyi bizonyítvány birtokában szállítható be valamely harmadik országból az Európai Unió tagállamaiba.

Forrás: Police.hu/magyarmezogazdasag.hu