0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 4.

Előnyben a gépi művelés

Átalakítja ültetvényszerkezetét a bekecsi Szemtész. Száznegyven hektáros nagyságrendben ugyanis már nem lehet igényesen kézi munkára alapozott gyümölcsöt termeszteni, nincs elég munkaerő a műveléshez, szürethez. Géppel művelhető kultúrákat érdemes választani.

Utoljára 2009-ben mutattuk be a működésüket, és már akkor megvoltak az irányváltás első jelei a 14 hektáros Szomolyai fekete cseresznyeültetvény képében.

Az idei fagyok súlyos kárt okoztak az ültetvényekben, egyedül a körte úszta meg a terméskiesést, mondta Sárossy Eszter, aki a cég termelésszervezéséért felel, és irányítja a golopi ültetvényeket.

Az első felmérés 75%-os kárt mutatott almában, de a szüret végére körülbelül 40% termést sikerült betakarítani.

Szerencsére a jó árak ellensúlyozzák a terméskiesést. Kajsziból féltermést szüreteltek és páratlanul magas áron sikerült értékesíteni.

Folyamatosan lecserélik az öregedő alma- és körteültetvényeket, emiatt tavaly óta már nem működik termelői szervezetként a cég. Kiléptek tagok, csökkent az ültetvényfelület és a termelési intenzitás, az ültetvénycsere miatt jóval kevesebb a termés.

Most öt nagy termelő tagja van a cégcsoportnak, de a működési rendszer, a minőségbiztosítás nem változott.

Korábban sokat fejlesztettek a tész­támogatások révén, de most nem tudnak megfelelni a követelményeknek.

Leváltani az idős ültetvényeket

Alma- és körteültetvényeik 15-20 évesek, már csak életkoruk miatt is megérett a cseréjük, de nagyban hozzájárul a döntéshez a munkaerőhiány.

Miskolc gyárai elszívták a hadra fogható embereket, mezőgazdasági munkára nagyon nehéz megbízható dolgozókat találni.

A klímaváltozás miatt is újra kell gondolni, hogy milyen gyümölcsfajt, fajtát és hová ültessenek, hangsúlyozza Sárossy Eszter. Körtéből például a Conference, a Fétel apát, a Decana nem bírta a magyar klímát, a száraz nyarakon még öntözéssel sem jutottak elég vízhez. A vízhiány pedig növeli a fitoplazmás betegség veszélyét, ami a golopi ültetvényben is fertőzött. A Vilmos és a Kármen megmaradt, azok elviselik a hazai viszonyokat. Pedig viszonylag hűvös fekvésbe tele­pítettek körtét, a golopi ültetvények északkeletről nyitott völgyekkel szabdaltak, a 200-250 méter magas domboldalakon a fagyveszély is kisebb. Ezt már a hegyaljai szőlőtermesztők is kezdik fölismerni és a keleti és északi lejtőkre telepítenek, ahol néhány fokkal hidegebb van, későbbi a fakadás.

Körte után mandula

Ilyen területre, kivágott körte után települt a legidősebb, most ötéves mandulásuk. Felerészben magyar fajtákat ültettek, Tétényi rekord és három porzófajtája alkotja az ültetvényt, és kipróbálták a Supernova fajtát. Ebből a táblából az idén már géppel szüretelték le a termést.

A további telepítéseknél a szakirodalom alapján inkább olasz és spanyol fajták közül válogattak, amelyek Zaragoza környékén beváltak.

Ott is van tél és elég szélsőséges az időjárás, úgyhogy ami ott jól érzi magát, nálunk is jól teljesíthet. Ez alapján Farlene, Soleta, Ma­rinada, Vairo, Penta, Ferragnes, Su­per­nova fajtákat ültettek. Öntermékeny és későn fakadó mandulákat választottak, közülük a Penta a legkésőbbi, az került az ültetvény leghidegebb pontjára. Legkorábban a Soleta virágzik, de érdekes módon a legkésőbb szedhető fajta. Eddig bevált a számításuk, az idén 30-40%-os virágfagykár érte a mandulafákat, de nincs nagy hatással a termésre.

Minden mandulát GF 677 alanyon ültettek, 6 × 4 méter térállásba. Ez félin­tenzív művelésnek felel meg, és mindent öntöznek, noha a mandula vízigényét kevesen veszik számításba.

Tavaly nagyon száraz volt a szeptember–októberi szüreti időszak, a zöld burok rászáradt a gyümölcsre és nagyon nehéz volt megtisztítani a mandulát. Ebből okulva az idén már tíz nappal a rázás előtt öntöztek, hogy könnyebben fölnyíljon a burok.

Egyelőre kézzel metsz néhány szakember, a koronaformát pedig még alakítgatják.

Augusztusban „kitakarították” a koronák közepét, de a megmaradó ágakat nem vágták vissza. Várakozásaik szerint egy méterrel lesznek magasabbak a teljesen kifejlődött, gépi rázásra alkalmas fák. Fajtánként másképp kell metszeni a mandulát is, nagy a változatosság a növekedési jellemzőikben. A Tuono például teljesen szétterülő növekedésű. Talán hat-hétéves korban lehet először síkfalmetszővel visszavágni a fákat és teljesen gépi rázásra állítani az ültetvényt, de ez még csak elképzelés egyelőre. Nagy előnye a mandulának, hogy nem kell ritkítani, és géppel szüretelhető.

Évente hat-nyolc alkalommal kell permetezni, különösen figyelni kell arra, hogy a lomb egészséges maradjon.

A Tétényi kedvenc és a Tétényi rekord sajnos fogékony a betegségekre, de a spanyol fajták és a francia Ferragnes ellenálló képessége megfelelő.

Öntözött ültetvényben külföldön hektáronként 2-4 tonna szárított héjas mandula a terméshozam, azt szeretnék elérni Golopon is. A fő értékesítési irány a közeljövőben továbbra is a héjas mandula marad, mert nincsenek gépek a további feldolgozáshoz. Az összes termés legföljebb 20-30%-át dolgozzák föl a jövőben, tervezi a szakember.

Bevált az ipari cseresznye

Bővítették a cseresznyeültetvényt, a húszéves Szomolyai fekete mellé az idén telepítettek ugyancsak ebből a jól bevált fajtából, Bigarreau Burlat-, illetve Vera- és Rita-sorokkal kombinálva. A fákat síkfalmetszővel tartják megfelelő térállásban, és géppel rázzák le.

Még nem értek a szerkezetátalakítás végére, Golopon több cég tulajdonában 100 hektár van öntözésre berendezve, ott a mandulatelepítést folytatják.

A tizenöt éves megyaszói Rubens almaültetvény helyére talán mogyoró kerül. Végeredményben azt tervezik, hogy a területek harmadán marad kézimunka-igényes gyümölcs, a többin géppel művelhető fajokat termesztenek, ipari cseresznyét, mandulát. Szűk keresztmetszet lehet még a víz is, mert nem tudni, meddig lesz elegendő. A cégnél öt-hat éve kezdtek öntözésfejlesztésbe, valószínűleg még időben.

Forrás: Kertészet és Szőlészet