Az egymást követő időjárási frontok bőséges csapadékkal öntözték az országot, helyenként viharos széllel és zivatarokkal társulva. Közép-Magyarországon és a Kelet-Dunántúlon a heti csapadék mennyisége elérte a 80 millimétert. A lehullott eső feltöltötte a talajok felső rétegének vízkészletét. A környezeti tényezők most elsősorban a betegségeknek és a levéltetvek terjedésének kedveztek.
A hűvös és változékony időjárás miatt a rovarkártevők rajzása és kártételük még most is elmarad a korábbi években megfigyeltektől.
Almásainkban a lisztharmat szekunder (másodlagos) fertőzése gyorsan terjed, a tünetek azonban még a megbetegedés kezdeti fázisára utalnak. A varasodásfertőzés szintén megfigyelhető a lombozaton, akárcsak a körte levelein (6-10%-os fertőzés), de a gyümölcsöket még nem érte el a kórokozó. A fertőzés megállítására rendszeres, felszívódó készítményekkel végzett permetezés indokolt.
A jelenlegi hűvös időjárás még gátolja a baktériumos tűzelhalás megjelenését, de felmelegedés esetén robbanásszerű fertőzési hullám alakulhat ki.
Az alma szürke levéltetve a hajtások 8-10%-án szívogat, míg az almamoly folyamatosan, de mérsékelt létszámban repül a feromoncsapdákba, a háromnaponkénti fogás mindössze 2-4 darab. A levélaknázó molyok rajzása most szünetel.
A meggyültetvényekben a moníliás fertőzés tünetei országszerte lesújtó látványt mutatnak. A fungicides védekezés mellett előtérbe került a beteg ágak csonkolása.
A vegyszeres védekezés folytatása azért is indokolt a csonthéjas termésű fákon, mert a sztigminás levéllikasztó betegség első tünetei is megfigyelhetők a lombozaton.
A levéltetvek minden gyümölcsfélén, így a cseresznyén, meggyen, kajszin, szilván egyaránt szívogatják a hajtásvégeket, ezzel elvonják a tápanyagot a fáktól, ráadásul vírusbetegségeket terjesztenek. A mérsékeltebben meleg időben jól megfigyelhetők a vírustünetek a beteg fákon, melyekről a vírusvektor levéltetvek és kabócák továbbviszik a fertőzést.
A gyümölcsmolyok viszonylag visszafogott rajzásából csupán a keleti gyümölcsmolyé és a szilvamolyé emelkedik ki, a többi faj repülése gyenge.
A cseresznye- és meggyfákra helyezzük ki a sárga színű ragacsos fogólapokat, mert szórványosan már előjöttek a legyek.
Házikertekben a bőséges csapadék hatására a fokhagymán és a vöröshagymán megjelent a hagymarozsda és a hagymaperonoszpóra tünete. Védekezzünk a betegségek ellen, mert a fertőzés nagyon gyorsan tönkreteheti a lombozatot.
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák meg a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.
