Az időjáráson kívül a pandémia tavaszi hulláma sem kedvezett a szőlőnek. Kocsis László szerint a járvány miatt az országban sok helyen nem tudták foglalkoztatni a kézi munkát végző vendégmunkásokat, és emiatt például a metszés is „sérülhetett”.
Ennek ellenére az időjárás befolyásolta leginkább a szőlő fejlődését.
– Az évjárattól függően akár egy hónapos eltérés is lehet a rügyfakadás idejében, de az utóbbi esztendőkben hozzászoktunk, hogy tavasszal korán felmelegszik az idő, és hogy már április elején megkezdődik a szőlő fejlődése – fogalmazott. – Az idén nem így történt. A legtöbb helyen, illetve a legtöbb fajta esetében csak később, április második felében fakadtak a rügyek. Azért jelentős eltérés volt a fajták között, nálam például a Favorit csemegeszőlő nagyon korán megindult, a Cabernet Sauvignon pedig csak utoljára.
Aztán április vége és május nagyon hűvös volt, és csapadék érkezett ugyan, de hideggel párosulva.
Ettől idén nagyon-nagyon messze voltunk, ugyanis se nappal, se éjszaka nem érte el a hőmérséklet az említett szintet. Nem is fejlődött a szőlő, vagy csak gyengén. A melegedés június elejéig váratott magára. Ez végre kedvezett a növénynek, és intenzíven növekedni kezdett. Most a virágzás szakaszában van. Hogy a szőlő be tudja-e hozni a lemaradást? Ez mindig jó kérdés, de kedvező időjárás esetén egyértelmű igen rá a válasz.
A talaj minden rétegében megfelelő mennyiségű nedvesség van, és ha a mostanihoz hasonlóan magas lesz a csúcshőmérséklet, illetve ha az éjszakák sem hűlnek le túlságosan, akkor nagyon intenzív lesz a növekedés. Csak egy példa: a június eleji időjárás több fajtának is annyit segített, hogy egy hét alatt 0,5–1 métert nőttek a hajtások.
A virágzást követően, július után látszódik majd, hogy mire számíthatnak. Az biztos, hogy addig még sok teendője van a gazdáknak, elsősorban a növényvédelem tekintetében. De a szőlőben egyébként is mindig akad munka.
– A hajtásválogatáson már mindenkinek túl kell lennie, jelenleg a hajtások elrendezése, fűzése a gazdák fealdata. Ezen kívül a törzs pucolása, valamint a szőlőterület gyommentesítése is időszerű teendő. Előbbi elengedhetetlen. A gyommentesítés előtt minden esetben el kell végezni a törzspucolást, különben jelentősen sérülhet a szőlő. A gyommentesítés ugyancsak kihagyhatatlan, azt tanácsolom, most senki ne hagyja el. A növényvédelemre is fokozott figyelmet kell fordítani. Érdemes felszívódó készítményeket használni, mert azok az új hajtásokba és az újonnan fejlődő levelekbe is eljutnak. Ez egészen addig lényeges, amíg a tetejezést el nem végzik.
Mostanság az időjárás miatt a molyokra, a molyok rajzására kell számítani, mind a tarka, mind a nyerges szőlőmolyokéra. Érdemes feromoncsapdát kihelyezni, abból ugyanis látszik, hogy mikor lehet a molyok nagyobb számú megjelenésére számítani. Ahol a következő időszakban nem érkezik intenzív csapadék, ott megjelenhet a lisztharmat, ahol meg sok eső esik, ott a peronoszpóra jelentkezhet. Bár jelenleg nincs nagyobb gond a szőlőben, ettől függetlenül a permetezés elengedhetetlen. A permetezés ideje a használt szerektől is függ. Aki a szisztemikus szerek mellett tette le a voksát, annak 10–14 naponként kell permeteznie. Ha csapadékosra fordul az időjárás, érdemes inkább a 10 napot tartani. Aki kontakt, tehát réz alapú szereket használ, annak 7–10 naponta ajánlott kezelnie a növényeit. A szőlő esetében fokozottan figyelni kell a kabócára. Sajnos Zala megyét is elérte az utóbbi években az általuk terjesztett fitoplazma-fertőzés.
Én azt javaslom, hogy kabóca ellen legalább három védekezést iktassanak be a szőlősgazdák.
Kocsis László a Pannon Egyetem Georgikon Karának szőlészeti tanszékét vezette, és az elmúlt évtizedek során számos szőlőnemesítési programban részt vett. Több saját nemesítésű fajtát is termeszt birtokán, amelyek hosszú évek munkájának eredményei. Apáti mézes nevű csemegeszőlő-fajtája tavaly kapott állami elismerést. A csemegeszőlő eredetének helyszíne és az íze után kapta a nevét. Nemesítője lapunknak elmondta, az állami elismeréssel a házikertek egyik kedvenc gyümölcse lehet.
– Egyre nagyobb fantáziát látok a csemegeszőlő-termesztésben, mert a hazai klimatikus adottságok egyre kedvezőbbé válnak számára a következő években, évtizedekben. Ráadásul a csemegeszőlő nagyon kedvelt gyümölcs.
Augusztus végén érnek be első, a főhajtásokon hozott fürtjei. Általában 6–7 grammos, gömbölyű, aranysárgára beérő bogyókat terem. Ahogy a neve is jelzi, akácméz jellegű íz- és aromaanyagokat tartalmaz. A szőlőskertek királynéja, a muskotály és egy kelet-ázsiai szőlőfaj, a Vitis amurensis hibridjeként sikerült előállítani. Ennek köszönhetően nagyon jól ellenáll a peronoszpórának, ráadásul a lisztharmattal szembeni rezisztenciája sem lebecsülendő.
Az Apáti mézes másod-, sőt harmadtermésre is képes, így nyártól késő őszig lehet fogyasztani. Akik már kóstolták, illetve akik kísérleti jelleggel már ültettek belőle egy-két tőkét, azok mind azt mondták, hogy az Apáti mézes egyből a család kedvencévé vált.
– A munka folyamatos. Az a célom, hogy minél jobb eredményt érjünk el a rezisztencia tekintetében, vagyis minél jobban ellenálljanak a fajták a betegségeknek. Lényeges szempont az is, hogy a szőlőszemekben ne legyen mag, vagy hogy a bogyók héjának színe és a bogyók mérete minél változatosabb legyen. Jelenleg magoncokat állítok elő, és nagyon bízom az újabb jó eredményekben.
