Az Európai Unió agrárpiaci rendtartásának intézményrendszerében fontos szerepük van a szakmaközi szervezeteknek. Részt vehetnek az államigazgatási szervek munkájában, a döntések előkészítésében, véleményezésében, a szükséges javaslatok kidolgozásában. Versenyjogi kivételeket élveznek és ágazati önszabályozó szerepük van.
Az ágazati liberalizációnak köszönhetően csökkent a tagállami, illetve az uniós piacszabályozási eszköztár, azonban a Közös Agrárpolitika jelentős szerepet biztosít az egyes ágazatokban alulról szerveződő, ágazati-szakmaközi önszabályozásnak. Az önszabályozás szervezetei a szakmaközi szervezetek, amelyekbe az ágazat bármely szereplője beléphet.
Esetünkben a szakmaközi szervezet viszont csak akkor jöhet létre, ha a fehérjenövény-termesztők legalább 60 százaléka belép a szervezetbe, illetve legalább azon termelők belépnek, akiknek a fehérjenövény-termőterület legalább 60 százaléka a tulajdonában van.
A termelőknek tehát érdekük megalapítani a szakmaközi szervezetet, hisz ha nincs, a termelők akár el is veszíthetik a fehérjenövények után járó támogatásokat.
A megalakítandó Magyar Szója és Fehérjenövény Szakmaközi Szervezet tagjai a szója- és fehérjenövény ágazatban érdekelt jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és természetes személyek lehetnek. A megalakítás feltétele pedig, hogy minél nagyobb számban belépjenek a szakmai egyesületbe, amely csak így alakulhat át szakmaközi szervezetté.
