Okleveles kertészmérnök, mérnök-tanár, aki hatalmas hévvel és tudással beszélt a borokról, emellett borismereti kurzusokat vezetett, és több hagyományt is teremtett Villányban.
Első saját félhektárnyi szőlőültetvényét diákként férjével, Polgár Zoltánnal telepítette Villánykövesden 1975 tavaszán. Innen indult az a páratlan szakmai út, amely mára meghatározóvá tette a Polgár Pincét itthon és határainkon túl. Ki gondolta volna akkor, hogy boraik világversenygyőztesek lesznek, vagy hogy a sevillai világkiállítás bora is a Polgár Pincészetből kerül ki.
A Polgár házaspár szenvedélyévé vált a szőlőtermesztés, a borkészítés, Kati számos ötlete honosodott meg a borvidéken. Ilyen a Márton-napi újbor ünnepe, vagy a vörösborfesztivál, ami azóta már háromnapos ünneppé vált. A Bortrezor Pince megálmodása is Kati nevéhez fűződik, ahol a muzeális értékű borokon kívül a rendezvényteremben színvonalas kultúrprogramok is zajlottak.
A Polgár Panzió pedig méltán híres a vendéglátásáról, ami szintén Katalin asszonyt dicsérte.
A szakmában eltöltött évek az útkeresés, a fejlesztés, a bővítés mellett a tradíciók mélységes tiszteletének szellemében teltek.
Férjével együtt hitt Villányban, a Villányi Borvidék különlegességében, földjeiben, az Isten áldását is hozó déli Nap sugaraiban. Ahogyan fogalmazott:
Katalin háttérországot teremtett férjének, ő volt a családi tűzhely. Fontos volt számára a gyermeknevelés és az unokázás, miközben képes volt együtt alkotni társával, képes volt évtizedeken át folyamatosan képezni magát, új célokat kitűzni, s azokat elérni.
Polgárné Kaulics Katalin alapítója volt a Lorántffy Zsuzsanna Borrendnek.
Kati, álmodj nagyokat az égi szőlőültetvények között is! Nekünk nagyon fogsz hiányozni idelent!
