Az agarászat a Kárpát-medencében töltött 1100 éves viharos történelmünk alatt mindig kedvelt vadászati tevékenység volt. Feljegyzések őrzik nyomait Mátyás király korából, majd a török hódoltság idejéből – a fajtát minden valamire való udvarházban, kastélyban tartották. Igen sok történet szól erről, de elég, ha csak Apafi Mihály erdélyi fejedelem Cicke nevű agarát említjük, akiről a következő történetet hallottam:
Apafi fejedelem adott kedvenc agara véleményére. Az udvari nép és a fejedelemhez járuló nemesek „kutya tanácsos”-nak nevezték. Bizonyára hasznos tanácsokat adott a fejedelemnek, mert már akkoriban is akadtak, akik nem az egyenes utat választották. Cicke azonban nem volt megvesztegethető, sok csalafintaságot akadályozott meg. Haragudtak is emiatt sokan, s kitervelték, hogy lehetne mégis a fejedelmet befolyásolni. Lefizetettek néhány udvari szolgát, s titokban egy nyúlbőrt varrattak a fejedelem kedvenc dolmánya hátára. Amikor a kutya a fejedelem közelébe került, éktelen morgással, ugatással akart a fejedelemnek nekirontani, hiába csitították, sehogy nem tudták lenyugtatni. Persze kiderült a turpisság, de Apafi Mihály csak annyit szólt: Úgy látszik, a fejedelem már a saját agarában sem bízhat!
Az agarászat Széchenyi István jóvoltából kapott újabb lendületet az 1800-as évtizedekben.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukását követően, a Habsburg elnyomás ellenében kialakult passzív rezisztencia idején a tehetősebbek lovas agarászatokat tartottak – ehhez ugyanis nem kellett fegyverviselési engedély.
Ezek az agarászatok alkalmat adtak rá, hogy a besúgórendszer háta mögött kitárgyalják a politikai eseményeket. Az agarászat nem egyszer ellenállási összejövetelnek is volt minősíthető. Idővel az agarászatokra alkalmas szabad, fölszántatlan mezők egyre fogyatkoztak, így ritkultak a lehetőségek, de a Horthy-korszakban még zajlottak agarászatok.
A II. világháborút követően minden tilos lett, ami nem illett bele a bolsevik-proletár elképzelésekbe, ez pedig megpecsételte a magyar agár sorsát – majdnem kihalt a fajta. Szerencsére mégis maradt néhány példány, amelyet orvvadászatra tartottak. Amikor 1963-ban, egy Mátyás királyról szóló film forgatásához magyar agárra volt szükség, Szigethy Kálmán, a gödöllői filmtelep vezetője Nagyecseden, a volt Károlyi-uradalomban fedezett fel néhány példányt, amelyeket megvásárolt, és ezzel elkezdődött a fajta újjáélesztése.
Lelkes tenyésztők karolták föl a fajta megmentését, amit az is nehezített, hogy az utóbbi évszázadban a kitartó magyar fajta a rövid távon valamivel gyorsabb angol agárral keveredett.
Az FCI (a kutyatenyésztők nemzetközi szervezete) 1966-ban fogadta el önálló fajtaként a magyar agarat. Azóta több országban megismerték és megszerették a fajtát, a tenyésztők kitartó munkájának köszönhetően a magyar agár jövője látszólag biztosítva van. A Budapesten, december végén rendezett FCI European Dog Show-n, és az ehhez kapcsolódó Magyar Kutyafajták Világtalálkozóján 13 benevezett magyar agarat bíráltak.
Az angol agártól erősebb csontozata, karakteresebb feje, nagyobb füle különbözteti meg. Erős, gyors, kitartó, megállja a helyét mostoha talajviszonyok között is. Szaglása jó, de szemmel vadászik, mert így sokkal gyorsabban tudja üldözni a vadat, mintha az orrát a földre nyomva követné. Minden agárszínben előfordulhat, de a kék (szürke) nem elfogadott. Újabban a tigriscsíkos a leggyakoribb a kiállításokon.
Mozgása ruganyos, elegáns, futása rendkívül gyors, szinte úszik a levegőben, hatalmas szökellésekkel halad, erről kapta „a nyílsebes főnemes” jelzőt.
A vadászatban lenyűgöző látványt nyújt. Sebessége elérheti a 60 km/órát is.
Erősebb ízületei miatt agárversenyeken sokkal kevésbé sérülékeny, mint az angol agár. A mezei, fás környezetben nyulat üldözve az angol agár egy-egy gödör, vagy bukás után könnyebben lesérülhet, míg a magyar agár vágtat tovább, s bírja a tempót sokáig.
Jellemében emberközpontú, kissé tartózkodó, nem tolakodó. A magyar agár kegyeit el kell nyerni! Ha nem részesül megfelelő bánásmódban, szökőssé válhat, amit nehéz megakadályozni, mivel a kétméteres kerítést érintés nélkül átugorja. Értelmes, barátságos, ámde távolságtartó.
Tartása nem kíván különlegességet, rövid szőre miatt lakásban is tartható. Sőt, az igazi helye a nappaliban, a kanapén, vagy egy szőnyegen van, a régi korokban a kastélyok kandallója előtt szeretett heverni.
Éber házőrző, jelez, de nem agresszív, nem harapós. Bár hihetetlenül gyors és kitartó, ugyanakkor takarékra is tudja tenni magát, amikor azt kívánja meg a helyzet. Ezért ideális társ, aki békésen heverészik a lakásban akár órákon át, nem nyüzsög, nem követelőzik.
A budapesti kiállításon is békésen heverészett két agár. Nem izgatta őket, hogy a mellette lévő kiállítási körökben egymást váltották a kuvaszok és az erdélyi kopók, a csarnokban állandó volt a hangzavar. Emberek járkáltak a tömegben közvetlen mellettük, épp csak annyira, hogy rájuk ne lépjenek.
Ezek alapján azt mondhatjuk, sztoikus nyugalommal várja a sorát, nem ideges, mert magabiztos. Majd, ha futni kell, akkor száguld nyílsebesen.
A kutyák közt a nemes eleganciát az agárfélék testesítik meg. Az agárfajták már az ókorban kialakultak, de kevés nemzet tenyésztett ki saját fajtát.
Őseink a magyar agárt – ha nem is így nevezték – az eurázsiai sztyeppéről hozták magukkal vadászzsákmány reményében. Ennek első bizonyítékai Szent István királyunk idejéből maradtak fenn.
|
Bathó Henriett a Sárréti-Portyázó Magyar agár tenyészet két kutyájával vett részt a Magyar Kutyafajták Világtalálkozóján. Mint elmondta, ő nem tenyésztő, „csak” tulajdonos, azaz végfelhasználó. Az agarakkal mint munkakutyákkal vadászni szeretne. Mit jelent a magyar agár esetében az, hogy munkakutya? – Van gépi agárverseny, ahol egyenes pályán húzzák a műnyulat, amit a kutyák el akarnak fogni. Amelyik a leggyorsabb, az a nyertes. Nagyon hasonló ez a lóversenyhez, csak itt nem ül a zsoké az állaton, az agarak maguktól futnak. Van pályaverseny, angol szóval coursing. Ez már közelebb van a valódi agarászathoz, mert a mezőn futó nyúl mozgását imitálva, cikkcakkban húzzák a műnyulat, amire egyszerre két agarat engednek rá. A „sportágból” van hazai bajnoki versenysorozat, és évente megrendezik az Európa-bajnokságot is. Az igazi munka persze a vadászat lenne. Én ezt szeretném űzni az agaraimmal, de sajnos a hiányos jogszabályi háttér miatt ez még egyelőre nem lehetséges.
A vadászati törvény hiába engedi, ha mellette azt is előírja, hogy legyen vadászati alkalmassági vizsgája a vadásznak, legyen érvényes vadászjegye, és legyen agarász kiegészítő-vizsgája, és persze vizsgáznia kell az agárnak is. Az Országos Vadászkamara rendezhet már vizsgát magyar agarak számára, ez a rendelet a nyáron már megjelent. Viszont a vadász számára előírt agarász kiegészítő-vizsga oktatási anyaga 2016 óta a minisztérium asztalán vár…, így nem lehet vizsgázni, anélkül pedig vadászni sem. Pedig ez lenne az agár valódi értékmérője. Igazán a terepen, vadászat közben lehetne lemérni, mit tud az agarunk, mennyire eredményes ősi foglalkozásában. Ráadásul a kutya is sokkal jobban élvezné, amikor teljesen szabadon űzhetné az igazi élő nyulat! Hogyan vadászik az agár?
A nyúlon kívül rókára és aranysakálra is lehet indítani az agarat, a két ragadozó dúvadként bármikor vadászható.
A mezei nyúl vadászatának azonban idénye van. A kutya az elejtett vadat behozza és átadja, a szabályzat szerint nem kezdheti azt ki. Ennek ellenkezője súlyos hiba lenne. Mivel az említett „joghézag” miatt jelenleg tényleges vadászatra nem nyílik lehetőség, be szokták tanítani az agarat vadkeresésre, hogy a meglőtt, sebesülten elmenekült vadat behozza. Ebben gyorsaság szempontjából hasznosabb lehet a vérebnél. Ez azért is fontos, hogy a sebzett vad ne szenvedjen sokáig, ne vesszen el. Mennyire kezelhetők az agarak? – Ez elsősorban nevelés kérdése. Mint minden kutyával, az agárral is foglalkozni kell. A magyar agár kifejezetten családbarát eb, nincs vele sok gond. Alaptermészeténél fogva mindenkivel barátságos. Gyerekek mellé is ajánlom. El tud lazulni, szívesen heverész, amikor nincs más teendője, persze, ha számára érdekes esemény történik, akkor igen gyors. Nem mindenki tart rendszeres napi edzést az agarainak, de nálunk elég nagy a kert, futkoshatnak kedvükre eleget. Azonban akik rendszeresen viszik a kutyájukat versenyekre, coursingekre, fontos a megfelelő edzésterv. Mit eszik az agár?
Ezen túl azonban szinte mindenevők, amire a gazda szoktatja. Kaphat kutyatápot, vadászati nyesedéket, háztartási maradékot, ami eléjük kerül. Nem válogatós.
Mennyire szapora a fajta? – Az agár nem sovány, hanem karcsú. Van benne elegendő hely a kölykök kihordásához, nem ritka a 8-10 kölyök sem egy alomban. Érdekesség, hogy a skótjuhász-kölykökhöz hasonlóan, a megszülető agárkölykök fejalkata még nem olyan hosszúkás, mint a felnőtt állaté. Ismét van magyar agarunk, amely nemzeti kincs és hungarikum. Bízzunk benne, hogy nemcsak kiállítási és családi kutya marad, hanem vadászati használata is megoldódik, a minisztérium ráüti a pecsétet a kiegészítő agarász-vadász vizsgaszabályzatra. Ezzel a világhírű magyar vadászat egy új, rendkívül szép vadászati móddal gazdagodhat. |
– Az agár maga a fegyver. Én vagyok a vadász, én döntöm el, hogy mikor engedem el az agarat, ugyanúgy, mint az íjászatnál, ahol én döntök, hogy mikor lövöm ki a nyilat. A nyíl vagy talál, vagy nem, az agár esetében is hasonló a helyzet: vagy el tudja kapni a vadat, amire kiküldtem, vagy nem. Az agarat általában kettesével szokás a vadra engedni.
– Mi nyers hússal etetünk, jellemzően a közértekben kapható farháttal.
