youtube://v/eubHEcATI9A
Évtizedek óta nem látott mértékben drágult meg a hitel. A COVID után ugyanis olyan fellendülés jött, hogy a kapacitások nem érték utol a keresletet. Elszabadultak az árak, és mint minden, a kamatok is többe kerülnek. Az infláció mérséklése érdekében szigorító politikába kezdett a jegybank, amire a bankoknak is reagálniuk kellett. A jelenlegi kamatok mellett nem a nagy beruházásokról, hanem a konszolidációról fog szólni az előttünk álló időszak – vélekedett Zsarnóci Csaba, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának főosztályvezetője.
Tökéletes viharban
Tavasszal még akadt beruházó ügyfél, aki azt mondta: 1,5 százalékos kamat felett nem tárgyal senkivel, de a banki szakemberek akkor már tudták, hogy 5-6 százalék alatt nem lesz hitel. A 70-es évek olajipari válságával és a 2008-9-es pénzügyi válsággal összevetve a mostani sokkal inkább az elsőhöz hasonlít. A ’70-es években kialakult nyersanyagpiaci válságot követő stagfálciós ciklust lassan növekvő gazdaság, magas munkanélküliség és infláció jellemezte, amit a gazdaságpolitika még „félre is kezelt”.
Mert a baj, hogy nincs nyersanyag, illetve „irgalmatlanul drága” – mondta Hollósi Dávid, az MKB Bank és Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Tavaly év végén még egy siófoki agrárkonferencián úgy vélekedtek a szakemberek, hogy „barátkozni kell” a 7-8 százalékos piaci kamatok gondolatával, most viszont „boldogok lennénk” ennyivel, de lassan a duplája emelkedtek. Jó hír azonban, hogy – szemben 2008-cal -, most „nagyon erős bakrendszert talált ez a válság” – emelte ki Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank Kereskedelem- és Agrárfinanszírozás igazgatója. Nagy különbség, hogy semmi köze a bankokhoz, hiszen másfél-két éve növekednek az árak, általános az infláció, és nem tudjuk, eléri-e a ’90-es években tapasztalt 30 százalékos szintet. Akkor a bankrendszer nagyon visszafogottan hitelezett, most viszont, bár magasak a kamatok, de a tőkeerő, a likviditás rendelkezésre áll, a bankszektor el tudja látni a finanszírozási funkcióit.
Mára már van mérséklődés – tájékoztatott Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az agrárhitelezést támogató állami alapítvány „nem inflációkövető”, a garanciavállalási díj változatlanul 1 százalék alatti. Az AVHGA sok esetben 0,2-0,3 százalékos díjért vállalja át a banki kockázat 80 százalékát. A továbbiak attól függenek, milyen eredményt hoznak a kormányzati intézkedések, a moratórium, az új Agrár Széchenyi Kártya, illetve a elfogadás előtt álló vidékfejlesztési program.
Az orosz-ukrán háború, az aszály és a finanszírozás drágulása következtében „tökéletes viharba került az agrárium” – fogalmazott Papp Gergely, a rendezvény moderátora, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese, aki attól tart, hogy „minden idők legbrutálisabb fél éve-egy éve előtt állunk.”
Szemmagasságtól lefele
Hasonlóan látja a helyzetet Hollósi Dávid, hiszen a termelés és értékesítés számos összetevője változott egyszerre. A legnagyobb gond szerinte az energiafüggőség, hiszen az élelmiszerelőállítás 70 százalékban fosszilis energiára épül.
Az elmúlt öt évben átlagosan 60 – 30-30 – százalékot költöttek a jövedelmükből élelmiszerre és energiára, ami várhatóan 70-80 százalékra vagy tovább fog emelkedni. Mivel béremelésre nem lehet számítani, tavaszra ezeken kívül nem tudnak majd másra költeni. A mezőgazdasági termelésben az okozna problémát, ha nem tudnák már megfizetni a termékek előállításának megemelkedett költségeit.
Az agrárszereplők jellemzően elhalasztják azokat a beruházásokat, amelyek nem az energetikához vagy a hatékonyságnöveléshez köthetők – számolt be Zsarnóci Csaba -, mivel a likviditás megőrzése a fő szempontjuk. Nem látják optimistán a jövőt, és a vidékfejlesztési támogatások is devalválódtak.
Valóban nem jó a gazdasági helyzet, különösen Európában, azon belül Közép- és Kelet-Európában – hangsúlyozta Takáts Zsolt -, de az iparágak közül még mindig nem az agrárium a legkockázatosabb finanszírozási szempontból.
Míg a beruházás „lehetséges”, a forgóeszközfinanszírozás a megemelkedett input- és energiaköltségek miatt a „szükséges” pénzügyi kategóriába került. Egyes ügyfeleik 20-30 százalékos forgóeszközkeret-növekedést is igényelnek, amit ki tudnak szolgálni. „Szokták mondani, hogy néha azok járnak nagyon jól, akik tudnak anticiklusban beruházni, de a kockázatokat most különösen mérlegelni kell.”
Az állami támogatással kapcsolatos kérdésre Herczeg András úgy válaszolt, hogy azzal nagyobb problémákat kellene lefedni, mint eddig, de az EU által megszabott mozgástér nem nőtt, sőt. Egyetértett azzal, hogy az idei, de valószínűleg még a következő év is a likviditásfinanszírozásról fog szólni.
Túlélők és nyertesek
Mintegy ötszáz milliárd forgótőke hiányzik ágazatból a megemelkedett termelési költségek miatt – mondta Hollósi Dávid, aki szerint a jelenlegi bizonytalan szituációban „egyszerűen túl kell élni” pénzügyileg. Hozzátette:
Akik pedig most a minél nagyobb energiafüggetlenségbe ruháznak be, akár még a magas kamatok mellett is, nyertesen kerülhetnek ki a jelenlegi válságból.
A megkérdezett szakemberek egyetértettek abban, hogy az agrárhitel-moratórium lehet pénzügyileg racionális döntés, de a lehetőségét minden gazdálkodónak egyedileg és banki tanácsadóival konzultálva érdemes mérlegelnie. Az OTP szakembere azt emelte ki, hogy elsősorban annak javasolják a moratóriumot, aki ezzel a jövőre nézve javítani tudja a helyzetét, például egy energiahatékonysági beruházással.
Érdekes vita alakult ki a mezőgazdasági termeléssel és élelmiszerelőállítással kapcsolatos zöldkövetelmények kapcsán. Papp Gergely felvetette, hogy nem lenne jó, ha nemcsak a KAP, hanem minden bank, áruházlánc és egyéb gazdasági-társadalmi szereplő más-más fenntarthatósági követelményeket támasztana az élelmiszertermelők felé. A banki szakértők szerint akkor tudnak jól finanszírozni, ha a mezőgazdaság stabil, jól teljesít, és partnerként kezeli őket. A jövőben több együttműködésre lesz szükség, „többet fognak beszélgetni az ügyfelekkel”, a tanácsadásnak nagyobb jelentősége lesz.
A közeljövőre vonatkozó „kutyakemény” előrejelzések mellett az is elhangzott a végszók között, hogy a mezőgazdaságot várhatóan még inkább fel fogja értékelni a bankszektor, és az első gazdasági ágak között fog kijutni a gazdasági krízisből.
