Bár a kárpátaljai családi ültetvények többségében több gyümölcsfaj megtalálható, a jövedelmezőségük, érthető módon, a terület legnagyobb részét elfoglaló almafák termésén múlik.
– Miként alakult a korábban betakarított gyümölcsfélék hozama? – először ezt a kérdést tettük fel Szimcsera János nagybégányi gyümölcskertésznek, aki 4 hektáros ültetvényén az alma mellett körtét, szilvát és őszibarackot is termeszt.
– A mi parcellánk síkvidéken terül el, így nagyobb a kitettsége. Az ottani gazdáktól tudom, hogy a közeli domboldalakon húzódó gyümölcsösök sokkal kisebb fagykárt szenvedtek. Végül is őszibarackból a korábban várt termésmennyiség 40 százalékát takarítottuk be, körtéből a tavalyinak mintegy 60 százalékát. Egyedül a szilva, közülük is a késői fajták hozták a formájukat, a most hatéves fák bőséges terméssel hálálták meg az öntözést. Merthogy öntözni is tudtunk. Bár, mint említettem, a hozam a legtöbb esetben elmaradt a remélt mennyiségtől, de a csapadékpótlásnak köszönhetően az utóbb említett két gyümölcsféléből darabos, szép gyümölcsöt vihettünk a piacra. Ez, természetesen, a bevételen is megmutatkozott. Összességében idén nullszaldós mérlegre számítok.
Gondolom, ez a gyenge almaterméssel magyarázható.
– Való igaz. Először a fagyok, majd a szárazság gyötörte meg a fákat, és összeadódva jelentős veszteséget produkáltak. Megvallom őszintén: az almafáimat csupán minimális vízadaggal tudtam öntözni, és emiatt már a nyár közepén tömeges gyümölcshullást tapasztaltunk.
Egyébként mégsem bánkódok emiatt különösebben, mivel ennek a gyümölcsnek jelenleg nincs ára, azt pedig, hogy a jövő mit hoz, senki sem tudja.
Meghosszabbították a földprivatizációs iratok rendezésének határidejét
Bő két évtizeddel ezelőtt valamennyi földtulajdonos megkapta a tulajdonjogát igazoló földrészjegyet. Ám az idők változtak, és 2010-ben az ukrán országgyűlés úgy döntött, hogy az európai mintát követve olyan földpapírokat kell készíteni, amelyen az adott parcella GPS-koordinátái is fel vannak tüntetve, s azt kataszteri számmal látták el. Csakhogy az új dokumentumok elkészítése nagyon lassan halad – főként azért, mert az ezzel foglalkozó cégek szolgáltatásaikért cserébe két-háromhavi nyugdíjnak megfelelő összeget is elkértek. A folyamat felgyorsítása érdekében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) felvállalta a kolhozoktól megörökölt parcellák dokumentumainak elkészítését. – Az elmúlt évek során összességében több mint tizenötezer földpapír igénylésére nyújtottak be hozzánk kérelmet – tájékoztatta helyi tudósítónkat Huszár Péter, a KMKSZ földprivatizációs ügyintézője. – Ezt a folyamatot akasztotta meg a háború, mivel a központi regisztrációs rendszert – biztonsági okokból – a megszokottnál nagyobb védelemmel látták el. Úgy is mondhatnánk, hogy gyakorlatilag a háború kezdete óta nem működik. |
A háborúra tekintettel Ukrajna 2025-ig meghosszabbította a földprivatizációs iratok elkészítésének a határidejét. Ez mindenképpen jó hír a kárpátaljai földtulajdonosok számára, akik közül sokan – az ismert okokból – nem tartózkodnak idehaza. Egyes agrárszakemberek számításai szerint 2000 elején, a szovjet típusú mezőgazdasági nagyüzemek felszámolásakor mintegy 68–70 ezer hektár mezőgazdasági művelésre alkalmas területhez jutottak hozzá a megye magyarlakta településeinek a lakói, az egykori kolhoztagok.A Somi-hegy délnyugati lejtőin gazdálkodó Deme Andráséknál az almaszüret már a végéhez közeledik. A hozam itt is csupán a felét éri el a szokottnak. Ami talán még ennél is nagyobb probléma, hogy máskor az első osztályú, fogyasztásra ajánlott alma teszi ki a termés 60 százalékát, a léalma csak 40 százalék szokott lenni, de most éppen fordított a helyzet, mivel öntözni nem tudtak. Szerencsére Demééknek még két évvel ezelőtt, a magyar állam által támogatott gazdaságfejlesztési pályázatnak köszönhetően sikerült beszereznie egy almalé-feldolgozó és -csomagoló berendezést, így a másodosztályú gyümölcs sem vész kárba.
A faluhelyen élők közül aki csak teheti, potom pénzért kínálja a kertjében termett gyümölcsöt, almát, körtét, szilvát a városi elárusítóhelyeken. Ha a portéka minősége nem is mindig kifogástalan, mégiscsak gazdára talál. Háború van, ezzel magyarázzák sokan, minden értéket meg kell becsülni. Ne feledjük: még csak ezután érkeznek a magasabb fűtési számlák…
Deméék mostanság az étkezési alma kilóját mintegy 150 forintnak megfelelő hrivnyáért kínálják helyben, ha pedig valaki nagyobb tételben vásárol tőlük, akkor nagyjából ennek a feléért.
Merre tovább, kárpátaljai szőlészet?Szakmai fórumot tartott nemrég a Kárpátaljai Magyar Borászok Egyesülete, amin az idei év sajátosságait és a kihívásokra adandó válaszokat vitatták meg a szervezet tagjai. A hozzászólásokból kiderült, hogy a legtöbb itteni szőlőtermesztő nem számított rá, hogy a három hónapos aszály után szeptember első napjaiban beköszönt az esős évszak. A hónap elején húsz nap alatt annyi eső esett a megye alföldi részein, mint az előző négy hónap alatt együttvéve. A csapadékos időjárás következtében a bogyók felrepedtek, és emiatt számos fajta esetében kénytelenek voltak előre hozni a szüretet. A mostani évjárat egyik legfőbb jellemzője, hogy a korábban megszokott 20–22 mustfok helyett csupán 17–18 százalékos cukorfokkal takarítják be a termést, ami bizony komoly próbatétel elé állítja a szakmabelieket. Szerencsére a magyar állam által támogatott pályázatoknak köszönhetően az utóbbi 5-6 évben a megye családi borászatai sok technológiai fejlesztést végre tudtak hajtani, amelyek segítségével sikeresen megoldhatók az ezzel járó problémák. A fórumon górcső alá vették, hogy az extrém időjárásban miként vizsgáztak a különböző borszőlőfajták. Kiderült, hogy a Hárslevelű bogyóiban jelentős pusztítást végeztek a különböző gombabetegségek, míg számos hagyományos szőlőfajta – köztük az errefelé igencsak népszerű Királyleányka, a Bakator, de még a tömött fürtű Szerémi zöld is – viszonylag jól viselte az időjárás okozta megpróbáltatásokat. Merre tovább, kárpátaljai szőlészet? A tanácskozás résztvevői a következő választ fogalmazták meg: továbbra is minél inkább a vidékünkön régóta honos fajtákra kell építeni, hisz ezek adják meg a kárpátaljai borászat jellegét. Az optimális birtokméret kialakítása soha nem volt olyan fontos, mint a mai nehéz időkben, amikor oly kevés a munkaerő. Tehát arra kell törekedni, hogy a munkálatok többségét a saját erejükből el tudják végezni a családok az ültetvényeken. |
– Bár idén a növényvédelemre kevesebbet kellett költeni, a fogyasztásra szánt alma reális ára 180–200 forintnak megfelelő összeg kellene, hogy legyen – hangsúlyozza Deme András. – Amúgy pedig kényszerhelyzetben vagyunk, mivel jól tudjuk, hogy az idei gyümölcs nem lesz tartós. Más években mindig sikerült idejében elvégezni a permetezést, amikor a gombaölő szerekkel együtt káliumot és számos mikroelemet is kjuttattunk, amik nagyban elősegítették a gyümölcs eltarthatóságát. De idén a szárazság, majd a nagyhirtelen beköszöntő esős évszak miatt erre nem volt módunk.
– A fákat a termés betakarítása után sem szabad magukra hagyni, különösen ilyenkor nem. A monília virágzáskor fertőz, ezért a gyümölcsmúmiák eltávolítása ugyanolyan nagy jelentőségű, mint a lehullott, félig már rothadt termés összeszedése. Ahhoz, hogy jövőre teljes értékű termőrügyeket kapjunk, pótolni kell a szükséges tápanyagokat. Most aztán kihagyhatatlan az őszi lemosó permetezés, amit valamilyen réztartalmú szerrel a legjobb elvégezni. Csakhogy félő, hogy az idei kudarc után ezt a munkát és a vele járó kiadásokat kevesen vállalják fel.
Mire számíthatnak azok a családi gazdaságok, amelyek a leszedett alma javát alkalmi tárolókban helyezték el, azzal az elgondolással, hogy a tél második felében kedvezőbb áron értékesítik?
– Az elmúlt hónapok során tapasztalt extrém időjárás miatt az idei termés nem alkalmas hosszú tárolásra. Két út lehetséges: vagy mielőbb értékesítjük, vagy feldolgozzuk a rendelkezésre álló mennyiséget. Úgy tapasztaltam, hogy még azok a nagyüzemek is így gondolkodnak, amelyeknek megfelelő hűtőházi kapacitás áll rendelkezésére.
Így tették ezt a korábbi években is: őket nem sújtotta ennyire az aszály. Az import termék persze mindig drágább, mint a hazai.
 Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
