A Biology című folyóiratban közzétett kutatási kísérlet először tette lehetővé, hogy megfigyeljék a különböző agyrészek közötti kölcsönhatás változásait a hideg vízben való elmerülést követően.
A kutatócsoport 33 egészséges önkéntest toborzott. Miután funkcionális MRI (fMRI) vizsgálaton estek át, öt percre elmerültek egy 20 °C-os vízzel teli medencében, miközben EKG és légzőkészülék mérte a szervezetük fiziológiai reakcióit. Miután gyorsan megszáradtak, egy második fMRI-vizsgálatot végeztek rajtuk.
„Ezek az agy azon részei, amelyek az érzelmeinket irányítják, és segítenek figyelmünket fenntartani és döntéseket hozni” – mondta Ala Yankouskaya, Ph.D., a brit Bournemouthi Egyetem pszichológusa, a vizsgálat vezetője.
A résztvevők aktívabbnak, éberebbnek, figyelmesebbnek, büszkébbnek és ihletettebbnek érezték magukat, és kevésbé érezték magukat szorongónak és idegesnek, miután hideg vízbe merültek. A negatív érzelmek csökkenése azonban nem járt együtt az agyi konnektivitás változásával.
A hidegvizes terápia egészségügyi kockázatokkal járhat
A hideg vízbe merülést régóta gyakorolják az északi országokban, Thomas Jefferson egykori amerikai elnök pedig állítólag minden reggel hideg fürdőbe mártotta a lábát, hogy egészséges maradjon.
Az utóbbi években a hidegvizes terápia bekerült a köztudatba, és dicsérik a lehetséges egészségügyi előnyeit, például az immunrendszer erősítését, a szív- és érrendszeri keringés javítását és még a hosszú élettartam esélyének növelését is. A hidegvizes terápia különböző formákban jöhet létre:
- Jégfürdő esetén, amelyet úgy készítenek el, hogy jeget adnak a vízhez, amíg a hőmérséklet 10°C és 15°C közé nem csökken, 10-15 percig maradjon a vízben.
- A hideg pezsgőfürdőnek körülbelül 15-20 percig kell tartania 10°C és 15°C hőmérsékleten.
- Maradjunk hideg zuhany alatt 10°C és 15°C hőmérsékleten öt-hét percig.
A hideg víz hatására vonatkozó konkrét kutatások korlátozottak, de egyes tanulmányok számos egészségügyi előnnyel hozzák összefüggésbe.
Egy 2005-ös, fiatal férfiakkal végzett vizsgálat kimutatta, hogy az egyórás, 14 °C-os hideg vízben való elmerülés 350%-kal növelte az anyagcserét és 250%-kal a dopaminkoncentrációt. A szívfrekvencia 5%-kal csökkent, míg a szisztolés és diasztolés vérnyomás 7%-kal, illetve 8%-kal csökkent. A merülés a stresszhormonként is ismert kortizolszint csökkenésével is együtt járt.
Egy 2020-as narratív áttekintés szerint az 5 °C alatti vízben való úszás pozitív hatással lehet a szív- és érrendszeri kockázati tényezőkre, például a lipidprofilra vagy a vérnyomásra, pozitívan hat az inzulinanyagcserére, sőt antidepresszív hatású is lehet. A téli úszókról azt is tartják, hogy ellenállóbbak bizonyos betegségekkel és fertőzésekkel szemben, például a felső légutakat érintő fertőzésekkel szemben.
A hideg merülések is hordozhatnak bizonyos kockázatokat. Például az 10-15,5°C hőmérsékletű víz okozta hidegsokk kevesebb mint egy perc alatt megölheti az embert a National Center for Cold Water Safety, egy kanadai székhelyű nonprofit szervezet szerint.
Ahogy a víz hőmérséklete 21°C-ról 15°C-ra csökken, a légzés ellenőrzése és a légzés visszatartása egyre nehezebbé válik. Eközben a 10-15°C vízhőmérséklet már a légzéskontroll teljes elvesztéséhez vezethet.
