Hamarosan kitavaszodik, és el kell indítani a szántóföldi munkálatokat, de ezt a gazdálkodók súlyos pénzügyi gondjai akadályozzák, amit nem utolsó sorban az okoz, hogy nem tudják eladni a betárolt gabonájukat. Emelkedtek a költségeik, a piaci szereplők pedig bekészleteztek az ukrán szemesterményekből.
Az árak 30-40 százalékkal csökkentek az elmúlt fél évben.
Igaz az őszi betakarítást követően a világpiaci árak is csökkenésnek indultak, de az olcsó ukrán gabona miatt a belföldi árak az EU-n belül tapasztalt árszínvonaltól is elmaradnak – olvasható a MOSZ közleményében.
Az érintett növények hazai vetésterülete mintegy 3 millió hektár. A MOSZ szerint ekkora terület hasznosítása került veszélybe a piaci helyzet és a drasztikusan megemelkedett költségek miatt. A probléma a mintegy 170 ezer gazdálkodó 80 százalékát érinti.
Máhr András szerint későn kezdődött el az Ukrajnából beözönlő gabona szigorított ellenőrzése, és a termelők számára komoly piacvesztést eredményezett a korábban érvényben levő exportbejelentési kötelezettség. A hazai a gabona a raktárakban áll, amely további lépéseket sürget mind európai uniós, mind pedig nemzeti szinten.
A likviditási problémákkal kapcsolatban azt is elmondta: ellentmondásnak érzik, hogy míg más ágazatokban június 30-ig lehet igénybe venni a Széchenyi hitelprogram kedvezményes hiteleit, az agráriumban ez csak március 31-ig lehetséges. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mostanra leállt a kedvezményes hitelezés, mivel a bankok már nem fogadják be a hitelkérelmeket.
A MOSZ azt is „érthetetlennek és elfogadhatatlannak” tartja, hogy míg más ágazatokban – újabban a turizmusban is – működik energiatámogatási rendszer, a mezőgazdaságban nem. Pedig a tavalyi év utolsó negyedévében született „Végső menedékes” energiaszerződéseket nagyon magas áron köthették meg a termelők, és fixen ezt kell fizetniük az év végéig, miközben az energia árszínvonala azóta jelentősen visszaesett.
Máhr András szerint módosítani kellene a kárenyhítési rendszerben rögzített referenciaárat is, amely a csupán 1,5 hónapig érvényes gabonaárral egyezik meg. Jelenleg jóval kevesebbért lehet értékesíteni, ha egyáltalán kap valaki ajánlatot.
Úgy véli, komoly bajban vannak a szántóföldi növénytermesztők. Csak nehezen vészelték át a tavalyi katasztrofális gazdasági évet, és mivel nem tudják értékesíteni a terményüket, a termelési költségeik pedig továbbra is az „egekben járnak”, teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.
Az integrátorok segítsége sem megoldás, hiszen ők is csak a rendkívül magas kamatszinten jutnak forgóeszközhitelhez, aminek a költségeit érhető módon tovább hárítják az integrációba vont termelőkre.
A tavalyi óriási aszály és a megnövekedett költségek miatt, a termelők elvesztették biztonsági tartalékaikat, mára a gazdák többsége komoly likviditási problémákkal küzd. Nem tudják realizálni tervezett bevételeiket, romlott hitelképességük, így ennek a gazdasági évnek az eredményei nem sok jót ígérnek. Akik nyomott áron értékesítették a terményüket, nem tudják fedezni belőle az optimális mennyiségű inputanyag költségét, pedig csak emellett lenne garantálható a stabil terméshozam.
A 2023-as évre hektáronként – bérleti díjak nélkül – 450-500 ezer forint a költség és 90 ezer forintos búzaár mellett egyértelmű, hogy nem éri meg a termelés, még átlagos időjárás esetén is veszteség keletkezik. A beáramló ukrán gabona mellett még az is kérdéses, hogy eladható lesz-e az új termés.
A MOSZ szerint ilyen körülmények között komoly veszélybe kerülnek a hazai agrárpolitika stratégiai célkitűzései, a hozzáadott érték és az export 50 százalék körüli növelése.
A szervezet szerint sürgősen lépni kell, mert a létfontosságú döntések 150 ezer termelőt és 1 millió földtulajdonost érinthetnek.
