Nemes Gergely uszódi gazdálkodó egészen pici kora óta a mezőgazdaságban képzelte el az életét, épp ezért mezőgazdasági gépésznek tanult. Az iskola után egy TSZ-ben dolgozott, és ez idő alatt igyekezett a szüleivel az otthoni földeket felszaporítani. Miután ez sikerült, 2012 óta családi gazdálkodó.
– mondja Nemes Gergely.
A gazdaság részt vesz az AKG programban, pályázaton korszerű traktort, vető- és permetezőgépet szereztek be. A növekvő inputárak miatt is döntöttek a precíziós gazdálkodásra való átállás mellett. „Nagyon meg kell most már gondolni, hogy mit, hova és mikor szórunk” – hangsúlyozza a gazdálkodó.
Filus Sarolta precíziós gazdálkodási mérnöknek tanul. Ő az egyik a család két, mezőgazdasági pályára készülő fiatalja közül, s ő az, aki a családon belül a precíziós átállást irányítja:
A precíziós átállást Gergelyék az Agrárközösséggel karöltve valósítják meg: a szaktanácsadó cég a pályázatírásban is segítette őket, és a gazdálkodási adatok elemzésében is az ő szakértőikre támaszkodnak.
Az átállás első lépése az, hogy a gazdálkodó eldönti, a precíziós, vagy adatalapú gazdálkodás útjára lép. Utána szerencsére a szakértők megmondják, mit és hogyan kell csinálnia, például adatokat kell rögzítenie. Molnár Márton, az Agrárközösség Kft. precíziós mezőgazdasági tanácsadó sorolja, mi mindenben tudnak segíteni:
Azt azért ki kell emelni, hogy egy szaktanácsadó cég segítsége már csak azért is hasznos, mert sokkal átfogóbb képük van a területről. Az Agrárközösségnél például több, mint 300 gazdaság adatai alapján dolgoznak, ami olyan, mintha egy gazda 300 évre visszamenőleg meg tudná mondani, mit és hova vetett, milyen talajerő-utánpótlást végzett és milyen termésátlagokkal dolgozott. Vagyis az átállás során a szakértők nemcsak a gazdálkodó saját felméréseit, hanem ezt a hatalmas adat- és tudásbázist is a partnereik szolgálatába állítják.
A folytatás itt érhető el: A precíziós gazdálkodás bevezetése 2. – A pénztárcának és a környezetnek is hasznos
