Aki ma agámát szeretne tartani, valószínű, hogy valamelyik ausztrál szakállasagáma-fajt választja. Nem véletlenül, hiszen az ott élő fajok közül legalább kettő igen jól tartható, remekül szaporodnak fogságban; sőt, ma már számos színváltozatuk ismert.
Állattenyésztés
Piros lé karajáron
Az élelmiszernek látszó tárgyak sorában találjuk a – jobb szó híján - felvizezett húst is. A rejtélyes módon legális injektálási eljárásnak köszönhetően vásárolhatunk piros levet karajáron.
Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben?
A következő KAP-ciklusban sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai szemléletű gazdálkodás az Európai Unióban. A gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés, ami vélhetően épp az uniós elvárások miatt új lendületet kaphat
Nem túl bíztató parlagfű-helyzetkép
Kedvezett az időjárás a parlagfű fejlődésének, felgyorsult a fejlődése, ideje beavatkozni, hogy ne súlyosbodjon el a helyzet. Az elhanyagolt, nem művelt területeken a gyomirtó szeres kezelés és a talaj bolygatásának mellőzése javasolt, füves területeken pedig a 3-4 centiméter magas kaszálás.
Rovarok lehetnek a halak megmentői
Szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Hogy miért? Azt valószínűleg sokan tudják, hogy tányérunkra egyre többször kerül hal, az azonban kevésbé ismert, hogy az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel.
Agáma a lakásban: könnyen megszelídülnek
Aki ma agámát szeretne tartani, valószínű, hogy valamelyik ausztrál szakállasagáma-fajt választja. Nem véletlenül, hiszen az ott élő fajok közül legalább kettő igen jól tartható, remekül szaporodnak fogságban; sőt, ma már számos színváltozatuk ismert.
Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon
Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.
Piros lé karajáron
A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.
Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát
Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.
Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben?
A következő KAP-ciklusban sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai szemléletű gazdálkodás az Európai Unióban. Nálunk elhanyagolt terület volt eddig a gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés, ami vélhetően épp az uniós elvárások miatt új lendületet kaphat.
A jobb idővel a paraziták is aktívabbak
A kullancsok nemcsak az emberre, de társállatainkra is sokféle veszélyt jelentenek. Egy új kutatásból kiderült, hogy hazánkban a kutyákról gyűjtött kullancsok közül több veszélyes kórokozókat hordoz. Vérszívásuk során anaplazmózist, babéziózist vagy Lyme-kórt okozó kórokozókkal fertőzhetnek, és előfordulhat az is, hogy rövid időn belül többféle kórokozó jut az állatba.
Hiánycikk lehet a tojás a briteknél
A brit tojástermelők azzal riogatják az ország fogyasztóit, hogyha a kiskereskedelmi láncok nem hajlandóak kompenzálni a termelési költségek emelkedését, akkor veszélybe kerülhet a tojásellátás. Már korábban is kérték a kiskereskedőket, hogy a tojástermeléshez szükséges takarmányok és energia drágulása miatt legalább 40 pennyvel emeljék az egy tucatos kiszerelésű tojás árát.
Az emberbe átültetett sertésszív fertőzött volt
Az év elején az 57 éves David Bennet történelmet írt, amikor ő lett az első ember, aki sertésszívet kapott transzplantáció során. Bár az eljárás sikeres volt, Bennet nem élt túl sokáig, két hónap után elhunyt. Most a halála okát feltáró vizsgálatok kiderítették, hogy az átültetett szív sertésvírusfertőzéssel volt fertőzött, ez vezethetett Bennet halálához - számolt be az MIT Technology Review.
A baromfitartók csak egy lúd- és kacsatenyésztő-szövetséget ismernek el legitimnek
Május közepén tartotta legutóbbi rendes közgyűlését a Baromfi Terméktanács. A meghatározott időpontban nem volt határozatképes a közgyűlés, ezért a fél órával később kezdett ismételt közgyűlésen részt vevő 42 tag tanácskozott. Csorbai Attila elnök-igazgató beszámolt róla, hogy a 2021-re tervezett 136 millió forintos működési költségből csak 129 millió forintot költöttek.
Újabb területen ütötte fel a fejét a madárinfluenza
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Magyarország eddig vírusmentes területén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban azonosította a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.
Súlyos a madárinfluenza helyzet: már Európában is felmerült a vakcinázás
Olyan sok baromfit kellett elpusztítani a madárinfluenza miatt, hogy néhány ország elindította a vakcinakutatást annak ellenére, hogy nem hozható kereskedelmi forgalomba az oltott állatok húsa, illetve közegészségügyi kockázata is lehet.
Hamarosan igényelhető kiskérődző állatjóléti támogatás
Május 16-ától egészen egy hónapon át benyújthatók a pályázati támogatási kérelmek az 5 milliárd forintos keretösszegű kiskérődző állatjóléti támogatásra felhívás vonatkozásában - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel.
Baromfiipar: Sötétben tapogatózunk
Nem emlékszem olyan időszakra a magyar baromfiágazat történetében, amikor annyi baj és gazdasági hatás érte volna az ágazatot, mint az elmúlt másfél-két évben. Vegyük sorba, mik voltak ezek a hatások, milyen következményeik voltak és vannak, és vizsgáljuk meg, van-e, s ha van, akkor merre lehet a kiút a jelenlegi válságos helyzetből!