Pénteken kezdődött a katasztrófavédelem által koordinált szúnyoggyérítés. A szakemberek első lépésként biológiai eljárással lépnek fel a lárvák ellen.
Méhészet
A méheket nem lehet karanténba zárni
Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre.
Kaptárkapu darazsak ellen
A világ minden táján óriási problémát okoz a méhesekben a darazsak kártétele. A montreali Apimondia Kongresszus kiállításán egy új-zélandi cég apró, egyszerű, ráadásul a kaptárakban elhelyezhető darazsak elleni eszközt mutatott be.
Kezdődik a szúnyoggyérítés
Pénteken kezdődött a katasztrófavédelem által koordinált szúnyoggyérítés. A szakemberek első lépésként biológiai eljárással lépnek fel a lárvák ellen.
Vírusok, baktériumok, méhbetegségek
Mik a vírusok? Hogyan okoznak károkat? Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél? Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanárral, állatorvos-virológussal, méhésszel beszélgettem vírusokról, baktériumokról, méhbetegségekről.
Mezőgazdaság vs. koronavírus
Hogyan hat a járvány az egyes mezőgazdasági ágazatokra? Mi lesz a tavaszi munkálatokkal? Milyen lépéseket tesznek az ágazat szereplői a stabil, magas minőségű termelés megőrzéséhez? Hogyan birkóznak meg a vállalatok, családi gazdaságok, őstermelők a nehéz helyzettel? Ezekre a kérdésekre választ talál itt, a "koronavírus" aloldalunkon. A legfrissebb és legfontosabb hírek, elemzések, összefoglalók egy helyen.
Most is dolgozik? Ossza meg képekben! #leszmitenni
Az élet nem állhat meg a mezőgazdaságban sem. Mutassuk meg, hogy a koronavírus árnyékában az agráriumban dolgozók nap, mint nap azért folytatják munkájukat, hogy mindenki asztalára jusson biztonságosan megtermelt magas minőségű élelmiszer. Küldjön egy fotót nekünk a cikkben leírtak szerint, hogy a lehető legtöbb embernek eljuttathassuk az üzenetet: #leszmitenni.
Merre tovább magyar mezőgazdaság?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.
A méheket nem lehet karanténba zárni
Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.
Kaptárkapu darazsak ellen
A világ minden táján óriási problémát okoz a méhesekben a darazsak kártétele. A montreali Apimondia Kongresszus kiállításán egy új-zélandi cég apró, egyszerű, ráadásul a kaptárakban elhelyezhető darazsak elleni eszközt mutatott be, melynek a kaptárkapu elnevezést adták. A szabadalmi védettség alatt álló találmányról gyűjtöttem információt a standon, melyet most megosztok önökkel.
Engedélyt kapott az első, méhekkel kijuttatható biológiai gombaölő szer
A kanadai Bee Vectoring Technology cég kapott engedélyt az USA környezetvédelmi hatóságától egy területfoglaló gombafaj, a Clonostachys rosea CR-7 törzsének használatára. A gomba szaporítóanyagát poszméhek szállítják a virágokra.
Ez a világon az első méhek által kijuttatott biológiai gombaölő szer, amit egyelőre áfonya, szamóca, mandula és napraforgó védelmére lehet használni monília és szürkepenész ellen.
Koronavírus-járvány és méhészkedés
A méhészek tavaszi munkálatai kiemelten fontosak. De vajon hogyan befolyásolja munkájukat a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet és az esetleges további intézkedések. Az OMME elnöke többek között erre kereste a választ a Nagy István agrárminiszterrel folytatott találkozóján.
A méhészek munkáját segíti a Nébih új elektronikus felülete
2020 márciusától elérhető a Nébih új, növényvédő szeres kezelések bejelentésére szolgáló elektronikus felülete. Az adatok egy részét a hivatal interaktív térkép formájában is feldolgozza. A cél, hogy – a gazdálkodók bejelentései alapján – a méhészek e térképen keresztül hasznos információkat kaphassanak a növényvédelmi kezelésekről.
Méhészeti dendrológia 10. rész - Idegenhonos fás hordásnövények III.
Az idegenhonos fásszárú hordásnövények közül leginkább a bálványfa elterjesztésében közreműködtek a méhészek a közelmúltban. Ez a faj azonban olyan inváziós növény, hogy még az akácot is kiszorítja termőhelyéről. További terjesztése nem cél, mára szinte kiirthatatlanná vált. Nemcsak természetvédelmi, hanem nagyon komoly gazdasági károkat okoz.
A Neumann-féle anyazárkázás 3 éve
Neumann György hódmezővásárhelyi méhész és méhegészségügyi felelős 2017 őszén kísérleti jelleggel zárkázta hat családjánál a méhanyákat, majd az így mesterségesen kialakított fiasításmentes időszakban oxálsav szublimálással kezelte a családjait.
Tegyünk együtt a beporzókért
A beporzók napján rendezett beporzóvédelmi konferenciával indult a LÉPNÉL? Tegyünk együtt a beporzókért kampány, amelyben a tervek szerint lesz gyermekek környezetvédelmi érzékenyítse, vetélkedő középiskolásoknak és önkéntességi nap is. A kampány célja, egyebek mellett ráirányítani a figyelmet arra, hogy a beporzó rovarok nélkül haszonnövényeink 75 százalékának csökkenne a terméshozama.
Dadant-Blatt és ízesített mézek - A Popovics méhészet
Hajdú-Bihar megye és az Alföld északi peremén elhelyezkedő Hajdúnánáson látogattam meg Popovics Istvánt és feleségét, Csillát. Ismeretségünk onnan ered, hogy évek óta, szinte az ország minden részén vásárokban, kiállításokon találkozunk – én, mint vendég, ők, mint mézüket áruló termelők. A Popovics méhészetet mutatom be olvasóinknak.
A repce helyett a földiepret látogatják a méhek
Egy német tanulmány górcső alá vette a méhek gyűjtési szokásait repcevirágzás idején. Azt híhetnénk, hogy repcevirágzáskor a méhek főleg azt látogatják, de kiderült, hogy ha pl. bőségesen virágzik a földieper a környéken, a méhek inkább arra tájolnak.