0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Szakmapolitika – tudatos fiatalítás

Ötvenháromról ötvenhat évre nőtt a gazdálkodók átlagéletkora az utóbbi évtizedben; minden eddiginél időszerűbb tehát a kérdés, hogy mikor, kinek és hogyan adják át gazdaságukat a nyugdíjas korba lépő tulajdonosok. Ezúttal nem magyar sajátosságról van szó, Európa legtöbb országában megoldásra vár ez a kérdés. Jó példának tekinthető az előrelátó francia modell, és Magyarországon is kiemelt célként kezeli a fiatalítást az agrárkormányzat. Tudni kell azonban, hogy egyetlen intézkedés nem fog átütő eredményt hozni, csakis összehangolt intézkedéscsomag segíthet, hogy megforduljon a tendencia és ne öregedjen tovább a gazdatársadalom – hangzott el Baján, az Axiál Fiatal Gazda Konferencián.

– A gazdálkodási formák alapján eltérő válaszokat adtak a vezetők arra a kérdésre, hogy mikor és kinek adnák át az irányítást, illetve hogyan vezényelnék le a váltást és milyen problémák nehezítik ezeket a lépéseket – tudtuk meg Székely Erikától, aki az Agrárgazdasági Kutatóintézet Vidékpolitikai Kutatások Osztályának tudományos munkatársaként 2009-ben foglalkozott a kérdéssel, és átlagosan hatvanéves gazdálkodóktól gyűjtött adatot.

Mint kiderült, az egyéni gazdaságok vezetői közül több, mint hatvan százalék tudatosan készült rá, hogy a következő öt-tíz éven belül átadja gazdaságát az utódnemzedéknek. Ötven százalékuk mondta, hogy családtagjaik valamilyen mezőgazdasági szakképzést szereztek, és a családtagok kétharmada tevékenyen részt is vett a gazdálkodásban. A fiatal nemzedék startjához uniós támogatás igénybe vételét is tervezték. A felmérés 2009-ben készült, és akkor még a gazdaság átadásával járó illetékfizetési kötelezettséget nevezték meg a legfőbb problémának az egyéni gazdaságok vezetői. Azóta azonban a családon belüli ajándékozások után már nem kell illetéket fizetni, ami remélhetőleg sokaknak jelent könnyítést – fejtette ki az előadó. – Ugyanakkor sokan elárulták azt is – mondta –, hogy nem csak objektív akadályok miatt odázzák el lemondásukat, hanem aggódnak, hogy az új nemzedék is meg tudja-e állni a helyét, a szüleikhez, nagyszüleikhez hasonlóan.

A társas gazdaságokban eközben teljesen más problémákra mutatott rá a felmérés. A fiatalok nehezen vállalják fel a gazdaság vezetésével járó leterheltséget, valamint nagy gond a tulajdonosi érdekeltség hiánya is. Utóbbi azért áll fenn, mert a kivonuló vezetőség vagy megtartaná tulajdonrészét; vagy ha át is adná, akkor a leendő fiatal vezetőknek nincs elég tőkéjük a megvásárlásához. Ennek következtében a mezőgazdaságon kívülről érkező befektetői réteg megjelenésére kell számítani, vagyis mind gyakoribb lesz, hogy a tulajdonosnak nem lesz megfelelő szakmai háttere, miközben az irányításból a tulajdonosi érdekeltség fog hiányozni.

– Ez utóbbi megfelelő anyagi juttatással pótolható ugyan, de tudjuk, hogy a mezőgazdaságban nem jellemzőek a kimagasló jövedelmek – tette hozzá Székely Erika.

Európában az életképes és versenyképes gazdaságok kialakulásának érdekében szigorú feltételekhez kötik a gazdaságátadás különböző formáit, és a fiatal nemzedéket támogatásokon keresztül is a mezőgazdaság választására próbálják ösztönözni. A fiatal gazdálkodók nálunk is ismert és kedvelt induló támogatását huszonnégy uniós tagállam alkalmazza, illetve tizenhat országban a gazdaságátadást, a korai nyugdíjazást is támogatják a most futó költségvetési időszakban. Székely Erika szerint a francia modell említésre érdemes.

Már a kilencvenes évek elején elkezdtek foglalkozni a kérdéssel, aminek köszönhetően mostanra negyven százalék közelébe tudták leszorítani az 55 évesnél idősebbek arányát az 1990- es ötven százalékról. A most futó uniós költségvetési időszakban is Franciaország költi a legtöbbet a fiatalításra: az induló támogatásra évi 1,2 millió, a korai nyugdíjazásra pedig 65 milliót eurót szánnak. Az állam által támogatott kedvezményes letelepedési hitel kamata 2,5 százalék;aligha kell részletezni, hogy ez mennyivel vonzóbb, mint a piaci hitelek. A tizenöt éves futamidejű konstrukciót azok a fiatal gazdálkodók vehetik igénybe, akik kellően innovatív, a környezetvédelmet szem előtt tartó és az adott térség vonzerejét növelő üzleti tervvel állnak elő. Azonban az állam nem csak pénzzel segíti a mezőgazdaságot választó fiatalokat, hanem képzéssel is: a gazda által készített ötéves üzleti terv alapján felmérik, hogy ahhoz milyen tudás szükséges, és annak alapján mindenkinek személyre szabott szakmai felkészülési tervet állítanak össze. Megemlítette az előadó azt a szolgáltatást is, ami gazdahelyettesítő program néven fut, és arról szól, hogy a mezőgazdasági üzemek tulajdonosai nyugodtan elmehetnek nyaralni, mert megfelelő helyettesítőt kapnak maguk helyett az adott időre.

(A konferencián Weisz Miklós részletesen bemutatta a hazai fiatal gazdák körében végzett felmérés eredményeit, valamint hallottak a résztvevők a közös agrárpolitika őket érintő változásairól, és megtudhatták, hogyan kell szakszerűen felkészülni az MVH-ellenőrzésekre. Ezekkel a témákkal folytatjuk a tudósítást.)

Forrás: