Back to top

A szalámihéj titkait is kutatja a SZTE és a Pick

Uniós támogatással közös kutatás-fejlesztési projektet indított a Pick és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a 2021-ig tartó program célja, hogy innovatív megoldásokat találjanak a hagyományos húsipari termékek versenyképességének javítására – jelentette ki a Bonafarm csoporthoz tartozó cég vezérigazgatója csütörtökön Szegeden.

Nagy Endre a 2,573 milliárd forint összköltségű projektet bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a Pick téliszalámi csaknem százötven éves múltra visszatekintő termék, elsőként vált hungarikummá, sok külföldinek Magyarország kapcsán ez jut eszébe.

A szakember kifejtette, 1869-től az ipari fejlődés végigkíséri a gyártástechnológia korszerűsítését. Az első hetven évben a terméket csak télen állították elő, az 1939-re befejeződött fejlesztések tették lehetővé a füstölőegységek hűtését – a Tisza vizének felhasználásával –, ezzel a gyár kapacitását megduplázták.

Nagy Endre hangsúlyozta, a célok ma is hasonlóak: alkalmazkodni a folyamatosan átalakuló fogyasztói és kereskedelmi igényekhez, úgy, hogy a termék egyedi ízvilága, aromája ne változzék, az elmúlt másfél évszázadban képviselt hagyományt továbbvigyék. Kevesen tudják, hogy a 40-es évek végéig lóbélbe töltötték a szalámit, ezen is sikeresen tudtak változtatni, ahogy megoldották azt is, hogy felfutottak a szeletelt termékek. Elmondta, jó lenne a füstölési időt rövidíteni, és cél, hogy az adalékanyagokat növényi eredetűekkel sikerüljön kiváltani.

Kálmán Tamás, a projekt vezetője közölte, a fejlesztési program az ellátási lánc teljes folyamatát felöleli. A kutatásokban a húsipari cég szakembereivel együttműködve részt vesznek az SZTE Mérnöki, Gyógyszerésztudományi, valamint Természettudomány és Informatikai karának munkatársai. Közösen dolgoznak a hús alapanyag víztartalmának csökkentésén, a füstölési eljárás fejlesztésén, a természetes penészkultúra standardizálásán, a klímatechnológia optimalizálásán, az automatizáláson, valamint a csomagolás- és a termékfejlesztés érdekében.

Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora hangsúlyozta, a projekt jó példa az ipar és az akadémiai szféra együttműködésre, amikor a piaci partnerek által megfogalmazott problémák megoldásába kapcsolódnak be az egyetemi kutatók.

A professzor rámutatott, az egyetemen folyó kutatások színvonala gyakran olyan, hogy az intézmény nem talál a közvetlen környezetében együttműködő partnert. A Pickkel indult projekt azért is kiemelten fontos az egyetem számára, mert a szegedi cég világpiaci szereplő.

A delmagyar.hu értesülései szerint a közös kutatás automatizálási alprojektje a csomagolásról és a hámozásról szól. - Megnézzük, mit tudunk a szalámihéjjal kezdeni – mondta a rektor, a Picknek ugyanis nem mindegy, hogyan válik le a nemes penészes héj a szalámiról a szeletelt termék gyártása előtt. Ne vigye magával a húst és ne hulljon mindenfelé a penészdarabka, mert a szeletek között a csomagba esetleg újra aktivizálódhat.

Az SZTE 26 hasonló, uniós támogatással indult kutatás-fejlesztési projektben vesz részt. Ezektől a felsőoktatási intézmény azt várja, hogy a létrejövő együttműködések akkor is folytatódnak majd, amikor az uniós kutatás-fejlesztési támogatások volumene lecsökken – mondta a rektor.

A Pick Szeged Zrt. Magyarország legismertebb hústermék márkája, a hungarikumnak számító Pick Téliszalámi, illetve sok más hústermék gyártója csaknem 150 éves. A 2200 alkalmazottat foglalkoztató vállalat a Pick márkán kívül a Herz, a Família, a Délhús és a Ringa termékek gyártója. A Pick Szeged Zrt. 2006 óta a Bonafarm csoport tagja, 2016-ban 78 429 tonna terméket értékesített, árbevétele mintegy 70 milliárd forint volt, melyből 20 milliárd forintot tett ki az export.

Forrás: 
MTI-Eco/delmagyar.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ASP bekavar a húspiac alakulásába

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) megmozgathatja a világpiacot – derül ki az Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyzetelemzéséből. A termelők és a feldolgozók költségeinek emelkedése itthon az árak számottevő emelkedését indokolná.

Még tovább növekedne Csányi vágóhídja

Néhány éven beindulna a második műszak a mohácsi vágóhídon, amely már jelenleg is az ország legnagyobb ilyen jellegű üzeme. A mostani egyműszakos termelésben az idén 900 ezer állatot vágnak, hamarosan ez a duplájára nőhet.

Nagy az áremelési nyomás a hússzektoron

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) megmozgathatja a világpiacot - írta a Világgazdaság az agrárkamara szakértőinek helyzetelemzésére hivatkozva. A becslések szerint legkevesebb 11 millió tonna sertéshús eshet ki a kínálati oldalról, miközben a termék világkereskedelme 8 millió tonnát mozgat meg évente.

Madárinfluenza esetén is mehet a magyar baromfi Japánba

A jövőben egy esetleges madárinfluenza járvány esetén már nem az egész ország, hanem csak a fertőzött területről származó baromfitermékekkel szemben vezet be korlátozásokat Japán. A magyar élelmiszerexportot érintő újabb siker egy másfél éve tartó tárgyalássorozat eredménye, melyet az új állategészségügyi bizonyítvány elfogadásával erősített meg nemrég a japán hatóság.

A baromfiágazat húzza a húsipart

A baromfitenyésztés a legjobban teljesítő hazai állattenyésztési ágazat – mondta el Nagy István agrárminiszter a tárca szakmai napján. Kiemelte: a baromfiágazat a rendszerváltás óta folyamatosan fejlődik, döntően magyar maradt a tulajdonosi kör és a belföldi húsfogyasztás több mint felét fedezi.

"Minden problémánkra válasz" a laborban növesztett hús

Egy tanácsadó csoport tanulmánya szerint, rövid időn belül elérhetővé kell tenni mindenki számára a laboratóriumban növesztett húsból készült termékeket, különben széles körű élelmezési katasztrófával foguk szembe nézni.

A sertéshús ára is nőhet

A hazai sertéspiaci helyzetet alapvetően határozza meg, hogy továbbra is 3 millió alatt van a sertésállomány. A KSH június 1-jei adatai 2,86 millió sertést mutattak, ami ugyan bő 50 ezer darabbal több, mint egy évvel azelőtt, de a decemberi létszámhoz képest tíz­ezres csökkenést mutat.

Jó áron viszik a somogyi disznót

Lassabban indult be az idén a nyári árnövekedés az élő sertések piacán, de összességében nem panaszkodnak a termelők. Az afrikai sertéspestis miatt kialakult pánik összeomlást is okozhatott volna, de az szerencsére elmaradt.

Világszínvonalú hazai fejlesztések az állattenyésztésben

A NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézete (ÁTHK) mindig is élen járt a magyar állattenyésztés fejlesztésében. Az itt dolgozó kutatók munkájának eredményeképp a takarmányozási kérdéseket is a kor színvonalának megfelelően tudják megoldani a gazdálkodók, és húsiparunk is versenyképesen, hatékonyan működhet.

Vágóhidat adtak át Hajdúnánáson

Átadták a Hajdúnánási Tartósító és Építő Szociális Szövetkezet vágóhídját szerdán, az önkormányzati tulajdonban lévő telken a 200 négyzetméteres üzem 78 millió forintba került, a pénz 60 százaléka állami támogatás, 40 százaléka pedig önkormányzati önerő volt.