Back to top

Vízgazdálkodási szempontból kulcsfontosságú a nagy folyók sérülékenysége

A tizenkét országot egybekapcsoló Duna kiváló példája annak, hogy a nagy vízgyűjtő területek nemzeteinek közösen kell fellépniük a klímaváltozás kihívásaival szemben - nyilatkozta Bozán Csaba, a szarvasi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) öntözési és vízgazdálkodási szakembere, miután Rómában szerdán véget ért a Víz és Klíma nemzetközi csúcstalálkozó.

A világ harmincöt nagy vízgyűjtő területű folyójával és tavával rendelkező több mint száz ország vízgazdálkodási szakemberei a három napos találkozón az éghajlatváltozás hatásait vizsgálták a vízkészletek mennyiségére és minőségére.

Bozán Csaba szerint klímaváltozás mindig volt és mindig lesz, "ez egy folyamat, amellyel együtt kell élnünk". A jövőben azonban a vízháztartási szélsőségek fokozódni fognak, egyes helyeken víztöbblet, másutt vízhiány jön létre. Az éghajlatváltozás folyamatát megállítani nem lehet, de lassítani igen, és az alkalmazkodás is segíthető - tette hozzá.

Erre jó példa lehet szerinte a Duna vízgyűjtő területéhez kapcsolódó nemzetek közötti vízgazdálkodási együttműködés.

A konferencia kiemelt témája volt a nagy folyók sérülékenysége egy-egy szélsőséges környezeti változástól - hangsúlyozta Jancsó Mihály a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztályának osztályvezető-helyettese.

Megjegyezte, a klímaváltozás negatív hatásai a hozzáférhető vízkészletekre már most is kézzel foghatóak, hiszen az emberek életét a világ számos pontján nehezítik árvizek, súlyos aszályok, szokatlanul erős viharok vagy földcsuszamlások.

A római csúcson többek között az ENSZ Gazdasági Bizottsága (UNECE), a Vízgyűjtő Területek Nemzetközi Hálózata (INBO), a Nemzetközi Szövetség a Vizekért és a Klímáért (GAWC), az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és az Európai Parlament képviseltette magát.

A találkozó előkészítette a novemberben Bonnban esedékes COP23 klímatalálkozót és a Víz Világfórumot, amely márciusban Brazíliában lesz. A római találkozót záró Gian Luca Galletti olasz környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy 2020-ban újabb nemzetközi klíma- és víztalálkozót rendeznek az olasz fővárosban.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Parlament előtt a kútfúrási törvény

A törvényjavaslat szerint engedély és bejelentés nélkül lesz létesíthető a 80 méternél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény, a meglévő kutak utólagos fennmaradási engedélyt kaphatnak bírság kiszabása nélkül, ha a tulajdonosok 10 éven belül legalizálják azokat.

A Tisza-tó összes titkát ismeri a kiskörei szakaszmérnök

Május közepén a Kötivízig Kiskörei Szakaszmérnökségének székházában adták át a vízügyi terület idei regionális díjait. Ezúttal Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök kapta „A Tisza-tavi régióért” elismerést. A szakember több mint harminc éve dolgozik a Tisza-tó üzemeltetése és fenntartása érdekében.

Nagy István: támogatjuk a kutatásaink gyakorlati hasznosítását

A magyar mezőgazdaság fellendítéséhez arra indít programot az agrártárca, hogy a kutatóintézetekben fölhalmozott tudás a gyakorlatban hasznosuljon, és hazánk 20 millió ember számára tudjon élelmiszert termelni. Nagy István agrárminiszter és Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója gödöllői sajtótájékoztatón beszélt az agrárkutatás és -felsőoktatás jelentőségéről az ágazat hosszú távú fejlődésében.

Öntözési ügynökség lesz az Agrárminisztériumnál

Öntözési ügynökséget állít fel a földművelésügyi minisztériumon belül Nagy István, jelentette be a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Az agrárminiszter elképzelése szerint ez a hivatal kezelné a meglévő csatornákban lévő víz használatát. Hozzátette: új tározókra is szükség van, hogy a tavaszi áradáskor érkező vizet meg tudjuk őrizni.

Milyen reformok várnak az élelmiszer-gazdaságra?

Hazánk húszmillió embert el tudna látni. Magyarország hetven, Somogy pedig nyolcvan százaléka értékes termőterület. Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke kedden ismertette a Jólétben a gyarapodó vidékért programot.

Az akvakultúra fejlesztése és a halfogyasztás ösztönzése a cél

A magyar akvakultúra versenyképességének fokozása és a hazai egészséges haltermékek fogyasztásának ösztönzése csak tudományos alapokra helyezve lehet hatékony. Ezt felismerve kötött stratégiai együttműködési megállapodást a NAIK Halászati Kutatóintézet (HAKI) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) 2018. május 30-án, Szarvason a XLII. Halászati Tudományos Tanácskozáson.

Európai minimumszabályok a szennyvízzel öntözésre

Az Európai Bizottság új szabályokat javasol a víz mezőgazdasági öntözési célú újrahasználatának ösztönzése és megkönnyítése érdekében. A 2018. május 28-án ismertetett új szabályok segítenek a gazdálkodóknak a lehető legjobban felhasználni a nem iható kezelt szennyvizet, enyhíteni a vízhiányt, és közben védeni a környezetet és a fogyasztókat.

Indul az Aszálymonitoring-rendszer tesztje

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) által létrehozott újszerű, komplex vízhiány-előrejelző rendszer tesztelésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is közreműködik. Tapasztalataik, javaslataik beépülnek majd a rendszerbe, így a felhasználók, a gazdálkodók a számukra legfontosabb információkhoz juthatnak hozzá az ingyenesen elérhető - a várhatóan 2019 tavaszán induló - internetes felületen.

Változások a vízvédelmi célú, nem termelő beruházások pályázatban

Módosult a „Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: létesítmények kialakítása, fejlesztése” című (VP4-4.4.2.1-16 kódszámú) felhívás dokumentációja. A pályázati felhívás célja a területi vízvisszatartás elősegítése, a víz mennyiségi és minőségi védelmének biztosítása.

A magyar halgazdálkodás víg napjai

A hazai halfogyasztás egyelőre messze elmarad az uniós átlagtól. Az élőhal és a halhús idén januártól kedvező, 5 százalékos áfakörbe tartozik, ennek révén a feketegazdaság tisztulása és a fogyasztás növekedése is prognosztizálható. Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL)