Back to top

Vízgazdálkodási szempontból kulcsfontosságú a nagy folyók sérülékenysége

A tizenkét országot egybekapcsoló Duna kiváló példája annak, hogy a nagy vízgyűjtő területek nemzeteinek közösen kell fellépniük a klímaváltozás kihívásaival szemben - nyilatkozta Bozán Csaba, a szarvasi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) öntözési és vízgazdálkodási szakembere, miután Rómában szerdán véget ért a Víz és Klíma nemzetközi csúcstalálkozó.

A világ harmincöt nagy vízgyűjtő területű folyójával és tavával rendelkező több mint száz ország vízgazdálkodási szakemberei a három napos találkozón az éghajlatváltozás hatásait vizsgálták a vízkészletek mennyiségére és minőségére.

Bozán Csaba szerint klímaváltozás mindig volt és mindig lesz, "ez egy folyamat, amellyel együtt kell élnünk". A jövőben azonban a vízháztartási szélsőségek fokozódni fognak, egyes helyeken víztöbblet, másutt vízhiány jön létre. Az éghajlatváltozás folyamatát megállítani nem lehet, de lassítani igen, és az alkalmazkodás is segíthető - tette hozzá.

Erre jó példa lehet szerinte a Duna vízgyűjtő területéhez kapcsolódó nemzetek közötti vízgazdálkodási együttműködés.

A konferencia kiemelt témája volt a nagy folyók sérülékenysége egy-egy szélsőséges környezeti változástól - hangsúlyozta Jancsó Mihály a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztályának osztályvezető-helyettese.

Megjegyezte, a klímaváltozás negatív hatásai a hozzáférhető vízkészletekre már most is kézzel foghatóak, hiszen az emberek életét a világ számos pontján nehezítik árvizek, súlyos aszályok, szokatlanul erős viharok vagy földcsuszamlások.

A római csúcson többek között az ENSZ Gazdasági Bizottsága (UNECE), a Vízgyűjtő Területek Nemzetközi Hálózata (INBO), a Nemzetközi Szövetség a Vizekért és a Klímáért (GAWC), az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és az Európai Parlament képviseltette magát.

A találkozó előkészítette a novemberben Bonnban esedékes COP23 klímatalálkozót és a Víz Világfórumot, amely márciusban Brazíliában lesz. A római találkozót záró Gian Luca Galletti olasz környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy 2020-ban újabb nemzetközi klíma- és víztalálkozót rendeznek az olasz fővárosban.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megvalósítható a fehérjestratégia

Évtizedes munka, komoly kutatás kellene annak eléréséhez, hogy a hazai fehérjeigényt itteni forrásból, GMO-mentes alapanyagokból elégítsük ki – hangzott el az Agrárakadémián. A szójatermelés növelése mellett számos más növény és a kukoricafeldolgozás során létrejövő anyagok is szerepet játszhatnak.

A magyar kertészeti szaporítóanyag megállja a helyét Oroszországban

Az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Kft. átnevezésével és kibővítésével 2015 januárjában létrejött Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. tevékenységéről, jövőbeli terveiről kérdeztük Kasztovszky Zoltánt, a cég ügyvezető igazgatóját.

Tárgyalunk a Szigetköz vízellátásáról, rehabilitációjáról

Az elsődleges szempont a Szigetköz–Csallóköz vízügyi állapotának rendezése a bős–nagymarosi ügyben. A kompenzációt érintő kérdések még jó ideig nem kerülhetnek napirendre a szlovák–magyar tárgyalásokon, de szomszédunk követeléseire lehet majd számítani - derül ki Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára adott egy képviselői kérdésre adott írásos válaszából.

Már nem csak terv a Duna Régió Stratégia

A Duna régió stratégia céljainak megvalósításához támogatást nyert 54 projektből 11 magyar vezetéssel valósul meg, az összegből 18,2 millió euró magyar szervezeteknél hasznosul – mondta a Világgazdaságnak Joó István vízdiplomáciáért, vízipari exportért és a Duna régió stratégiáért felelős miniszteri biztos.

Partnerség az agrárkutatás és a közép-európai gazdák fejlődéséért

Együttműködési megállapodást kötöttek a mezőgazdasági kutatások és tudományos tevékenységek összehangolására a visegrádi országok (V4) agrárkutatási intézményei. A közös problémákkal közösen kell szembe nézni - mondta el köszöntőjében Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

Természet ihlette vízgyűjtő

A jövőben nagy gondot jelenthet a városi népesség rohamos növekedése, ellátásukhoz fenntartható helyi, akár városi élelmiszer-előállítási rendszerre van szükség. A termesztéshez szükséges fontos természeti erőforrás a víz, gyűjtéséhez és továbbításához innovatív, új rendszerrel állt elő egy New York-i csapat.

Harmadával csökkenhetnek a termésátlagok a klímaváltozás miatt

Az EU mezőgazdasága összességében jó évet zárt, de a globális éghajlatváltozásból fakadó egyre szeszélyesebb időjárás miatt egyre nagyobb az eltérés a tagállamok között. Magyarország két legfontosabb mezőgazdasági terménye, a búza és a kukorica is a kiszolgáltatottabbak közé tartozik az éghajlatváltozás szempontjából. Termésátlaguk 30 százalékkal csökkenhet a század végére több tanulmány szerint.

Most a víz visszatartását célzó fejlesztés indul a Beregben

A holtmedrek, erdők és a mély fekvésű területek vízellátását elősegítő, 1,2 milliárd forint értékű tájgazdálkodási program indul a beregi árapasztó tározó területén belföldi és uniós támogatásssal. A a térségben húsz települést és mintegy 22 ezer embert érintő vízügyi fejlesztés nyitórendezvényét szerdán tartották a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpán.

Pályázat: Az öntözéses gazdálkodás lehetőségei és korlátai Magyarországon

A Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány 2017. évi pályázati felhívása.

Hidrológiai emlékparkot avattak Kaposváron

Látványosan kiépített hidrológiai emlékparkot avattak fel Kaposváron a Vak Bottyán utcában: 24 vízügyi szakember példaértékű munkásságát tárják a látogatók elé. A Magyar Hidrológiai Társaság somogyi területi szervezete – a dél-dunántúli vízügyi igazgatóság támogatásával – hozta létre a bemutatóhelyet. A megyei csoport 45 éve alakult meg.