Back to top

Vízgazdálkodási szempontból kulcsfontosságú a nagy folyók sérülékenysége

A tizenkét országot egybekapcsoló Duna kiváló példája annak, hogy a nagy vízgyűjtő területek nemzeteinek közösen kell fellépniük a klímaváltozás kihívásaival szemben - nyilatkozta Bozán Csaba, a szarvasi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) öntözési és vízgazdálkodási szakembere, miután Rómában szerdán véget ért a Víz és Klíma nemzetközi csúcstalálkozó.

A világ harmincöt nagy vízgyűjtő területű folyójával és tavával rendelkező több mint száz ország vízgazdálkodási szakemberei a három napos találkozón az éghajlatváltozás hatásait vizsgálták a vízkészletek mennyiségére és minőségére.

Bozán Csaba szerint klímaváltozás mindig volt és mindig lesz, "ez egy folyamat, amellyel együtt kell élnünk". A jövőben azonban a vízháztartási szélsőségek fokozódni fognak, egyes helyeken víztöbblet, másutt vízhiány jön létre. Az éghajlatváltozás folyamatát megállítani nem lehet, de lassítani igen, és az alkalmazkodás is segíthető - tette hozzá.

Erre jó példa lehet szerinte a Duna vízgyűjtő területéhez kapcsolódó nemzetek közötti vízgazdálkodási együttműködés.

A konferencia kiemelt témája volt a nagy folyók sérülékenysége egy-egy szélsőséges környezeti változástól - hangsúlyozta Jancsó Mihály a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztályának osztályvezető-helyettese.

Megjegyezte, a klímaváltozás negatív hatásai a hozzáférhető vízkészletekre már most is kézzel foghatóak, hiszen az emberek életét a világ számos pontján nehezítik árvizek, súlyos aszályok, szokatlanul erős viharok vagy földcsuszamlások.

A római csúcson többek között az ENSZ Gazdasági Bizottsága (UNECE), a Vízgyűjtő Területek Nemzetközi Hálózata (INBO), a Nemzetközi Szövetség a Vizekért és a Klímáért (GAWC), az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és az Európai Parlament képviseltette magát.

A találkozó előkészítette a novemberben Bonnban esedékes COP23 klímatalálkozót és a Víz Világfórumot, amely márciusban Brazíliában lesz. A római találkozót záró Gian Luca Galletti olasz környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy 2020-ban újabb nemzetközi klíma- és víztalálkozót rendeznek az olasz fővárosban.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megúsztuk az évet: a halászati ágazat tavalyi eredménye

Magyarország hosszú évtizede jelentős szerepet tölt be Európa édesvízi haltermelésében. Ennek legfőbb oka, hogy országunk kedvező vízrajzi adottságokkal és nagy termelési hagyományokkal rendelkezik. Kiemelkedő halas múltunk ellenére mára az ágazat nehezen alkalmazkodik a nemzetközi kihívásokhoz, kevésbé igazodik a fogyasztói szokások, az értékesítési csatornák változásához.

Nagy István: sürgető a technológia- és gondolkodásbéli változás

Nagy István agrárminiszter is részt vett az Agrárközösség által szervezett innovációs bemutató és gazdanapon, amelynek megnyitóján úgy fogalmazott: olyan kihívásokkal kell szembenéznünk, amikre néhány éve azt hittük, leghamarabb évtizedek múlva lehetnek csak esedékesek.

Nagy beruházás, hogy kisebbek legyenek az árvízkárok

Nemzetközi projekt indul DAREFFORT (Danube River Basin Enhanced Flood Forecasting Cooperation) elnevezéssel több mint 1,35 millió euróból (mintegy 440 millió forint) a Duna vízgyűjtő-területi vízállásainak tájékoztató rendszerének összehangolására.

Megugrik a Balaton vízszintje

Megkapta a hatósági engedélyt a Balaton nyári szabályozási vízszint-maximumának 110 centiméterről 120 centiméterre emelésének projektje a Veszprém Megyei Kormányhivataltól, a határozat még nem jogerős.

Hatékonyabban működtethető a vízgazdálkodási rendszer

Árvízvédelmi és vízpótlási feladatokat ellátó, úgynevezett nagyműtárgyakat korszerűsítik bruttó 13,171 milliárd forintból a Dunán, a Tiszán, a Rábán és a Répcén. A fejlesztést az Európai Unió nyolcvanöt százalékkal támogatja, a maradék részt a magyar állam biztosítja. Siklósi Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője válaszolt a magyarhirlap.hu-nak.

Fiatal kutatók figyelem!

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) fiatal kutatók jelentkezését várja az intézetei által meghirdetett kutatási témákhoz. Évente maximum harmincan kaphatnak lehetőséget, október közepéig még lehet jelentkezni.

A szilvaművelés sarokpontjai

A hazai telepítési tendenciák azt mutatják, hogy nő a szilva jelentősége, egyre többen érdeklődnek a termesztése iránt, mondta bevezetőjében Lakatos Tamás, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet igazgatója a Cegléden rendezett szilvatanácskozáson. A szilvatermesztéssel kapcsolatos kérdések megválaszolására hazai és külföldi szakemberek vállalkoztak.

Antidepresszáns a Balatonban

Évente több alkalommal is vizsgálják a Balaton vizét a limnológiai intézet munkatársai. A Zala folyónál, a Balaton északi és déli partjánál, valamint Siófoknál, a Sió csatorna mentén, összesen 53 helyről gyűjtenek mintákat a szakemberek.

Hét elhanyagolt műtárgyat korszerűsítenek folyóinkon

Árvízvédelmi és vízpótlási feladatokat ellátó úgynevezett nagyműtárgyakat korszerűsítenek bruttó 11,171 milliárd forintból a Dunán, a Tiszán, a Rábán és a Répcén - jelentette be az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója csütörtökön a dunakiliti duzzasztómű közelében.

Hatalmas víztározó fogja védeni Szombathelyt

Dozmat Európai Uniós támogatással 2,36 milliárd forintból készül el a dozmati víztározó várhatóan jövő nyárra. Az előkészítő munkák már elkezdődtek, jelenleg régészek dolgoznak a helyszínen.