Back to top

A mélynyugalmi állapot megvédi a legtöbb növényt a januári melegben

Aggódnak a gazdák az évszakhoz képest kimagaslóan meleg januári időjárás miatt, ez azonban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint a legtöbb növényre még nincs negatív hatással, mivel a természet ilyenkor javában "alszik", a szőlő és a gyümölcsök is úgynevezett mélynyugalmi fázisban vannak.

Az agrárkamara felhívja a figyelmet arra, hogy bár a napokban - helyi jelleggel - főként dísznövényeknél rügyezést figyeltek meg, általánosságban elmondható, hogy a növénykultúrákat többnyire még nem zökkentette ki a mélynyugalmi állapotukból a meleg idő, az csak bizonyos mikroklímáknál, egy-egy melegebb területen és meghatározott talajszerkezet esetében tapasztalható.

Tájékoztatásuk szerint a hétvégére várható lehűlés segíthet abban, hogy a növények visszataláljanak a normális életciklusukhoz. Az igazi veszélyt az jelentheti, ha rövid idő alatt nagy hőingadozások következnek be.

Megjegyezték, hogy a növények a december-januári mélynyugalmi szakaszban a legellenállóbbak. Ilyenkor a nagy meleg és a nagy hideg is csak nagyon ritkán, különleges egyéb feltételek beteljesülése mellett tesz kárt bennük. Az átmeneti, néhány napos erősebb felmelegedés sem indítja meg az élettevékenységüket. Amennyiben a meleg időszakot kemény fagyok követik, az veszélyeztetheti az őszi vetésű szántóföldi növényeket is. Különösen az őszi káposztarepce fiatal hajtásait érhetik komoly károk.

Kiemelték, hogy a természet rendje szerint február elején, közepén váltanak át a növények az úgynevezett kényszernyugalmi szakaszba, amelyet követően a felmelegedés hatására elindul a nedvkeringésük, illetve megduzzadnak a rügyek. A növények abban a fázisban és azt követően válnak érzékenyebbé, különös tekintettel a tavaszi fagyokra.

Kitértek arra is, hogy az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent a növényvédelem, mivel a téli meleg hatására egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó, amelyek a tavaszi kedvező körülmények beálltával azonnal károsítani, fertőzni kezdenek. Erre a gazdáknak az idei évben is fokozottan kell majd figyelniük - közölte a NAK.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tisztul a kép a KAP körül, de vannak még fehér foltok

A Copa-Cogeca (CC) 2018. október 10-12. között Linzben megrendezett Európai Gazdálkodói Kongresszusa olyan stratégiai fontosságú témák megvitatására helyezte a hangsúlyt, mint a következő uniós Többéves Pénzügyi Keret (MFF), a jövőbeli Közös Agrárpolitika (KAP), nemzetközi kereskedelmi vonatkozások, illetve a Brexit következményei.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.

Fénylik, mint a Salamon töke

Az ősz rengeteg magával ragadó színt hoz, és azok mind visszaköszönnek a különféle alakú színes dísztökök látványában. A mélyzöld, az őszi barna, a narancs, a citromsárga és a piros terméseket akár a lakásba is bevihetjük, és a négy fal között is élvezhetjük az évszak különleges hangulatát.

Hogyan védjük meg a dáliáinkat?

A dália az egész világon ismert és kedvelt gumós dísznövény. Több mint 200 éve került Mexikóból Franciaországba, onnan pedig Európa többi államába. A nemesítők munkájának köszönhetően napjainkban több ezer, változatos színű és formájú fajtában gyönyörködhetünk a fagyok beálltáig. Újabban vágottvirágként is hasznosítják.

Kötelező ellenük védekezni

A kedvező körülmények, különösen a száraz őszi időjárás következtében szeptember óta a mezei pocok egyedszámának folyamatos növekedése tapasztalható hazánk több megyéjében. A Nébih felhívja a földhasználók figyelmét a mezei pocokfertőzöttség haladéktalan felmérésére.

Napraforgó-termesztésünk válaszúton

Egy-egy szántóföldi növényfaj termésátlaga akkor növekedett jelentősen, amikor termesztéstechnológiája elemeinek komplex fejlesztése megvalósult. Hazánkban a napraforgó termésátlagának változása, növekedése az elmúlt évtizedekben nem volt folyamatos.

Névtáblát cseréltek a NAIK-ban

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében (NAIK) rendezett Kováts Zoltán Emléknapon több kiemelt eseményre került sor. Felavatták az intézet új névtábláját, Kováts Zoltán emlékművét, valamint együttműködési megállapodást írt alá a NAIK a Magyar Díszkertészek Szövetségével.

Módosultak egyes agrártámogatásokat szabályozó rendeletek

2018. október 5-én megjelent a Magyar Közlönyben az egyes mezőgazdasági támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 28/2018. (X.5.) AM rendelet. A jogszabály több, támogatási témájú rendeletet is módosít, melyeket az alábbiakban foglal össze a NAK.

Visszatérítéseket utal a Magyar Államkincstár

A Magyar Államkincstár megkezdi a 2017. évi pénzügyi fegyelem alkalmazásából eredő visszatérítések kifizetését. Ennek érdekében az ügyfeleknek célszerű ellenőrizniük a korábban megadott adatok helyességét.

Keresett a magyar szilva külföldön is

Évente átlagosan 1,3 kg szilvát fogyasztanak a magyarok: a gyümölcs frissen, lekvárként, befőzve és pálinkaként is népszerű. A hazai szilvaültetvények több mint fele Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Pest megyében található. A minőségi magyar friss szilva és szilvapüré külföldön is keresett.