Back to top

Korszerű laboratórium a növényszaporítás szolgálatában

Modern laboratóriumi rendszert alakítottak ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében, amelyben a mikroszaporítással előállított, in vitro növények akklimatizációja akár száz százalékos túlélési aránnyal megvalósítható.

A növények mikroszaporítása és vírusmentesítése laboratóriumban, steril körülmények között történik, különböző szövettenyésztési technikák alkalmazásával. Az előállított, úgynevezett in vitro növények szerveik működésében különböznek a természetes körülmények között fejlődőkétől.

– Ezek az eltérések, melyek a mesterséges környezetben való növekedés során, átmenetileg jönnek létre, szükségessé teszik a kiültetés után egy olyan akklimatizációs periódus beiktatását, mely alatt a laboratóriumi növények fokozatosan hozzászoknak a természetes körülményekhez, enélkül ugyanis a fiatal példányok elpusztulnának. Az átmeneti időszakban felépítik a normál egyedekre jellemző, jól működő szöveteket, szerveket, vízháztartásuk és fényhasznosításuk a szabadföldiének megfelelő lesz, így az alkalmazkodási időszak után már ki is ültethetők – ismertette az eljárást Dobránszki Judit, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság tudományos főigazgatója.

A nyíregyházi kutatóintézetben kialakított két helyiségben elhelyezett polcrendszeren összesen 60 négyzetméternyi megvilágított felületen végzik az in vitro növények akklimatizációját.

A megvilágítási, hőmérsékleti és páratartalmi paraméterek igény szerinti beállításával a növények biztonsággal elérhetik azt a fejlődési állapotot, mely alkalmassá teszi őket a természetes környezetbe történő kiültetésre.

A rendszerhez kapcsolódó magas színvonalú informatikai háttér segíti a környezeti tényezők folyamatos monitorozását, adatok gyűjtését, probléma esetén pedig riasztást ad.

– Az akklimatizáló helyiségek korszerű technológiájának köszönhetően

a növények akár helyben is teljes életciklusban letermeszthetők, melynek igen nagy szerepe lehet értékes genetikai alapanyagok szaporítása és megőrzése során.

A környezeti paraméterek nagyfokú szabályozhatósága és programozhatósága segíti továbbá olyan fontos kísérleti növényalapanyagok biztonságos, zárt rendszerben történő termesztését, mint például az abiotikus (élettelen tényezők)/biotikus (élő környezeti tényezők) stresszkísérletekből, illetve vírusmentesítési kísérletekből származó növények – tette hozzá Dobránszki Judit.

Az akklimatizáló rendszert a „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című projekt keretén belül hozta létre a Debreceni Egyetem a Nyíregyházi Kutatóintézetében, a laboratóriumot a műszaki-informatikai kialakítást végző VWR International Kft. a jövőben referenciahelyként használja.

Forrás: 
haon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Campus fesztiválon az erdei iskola

Akárcsak az elmúlt évben, idén is bemutatkozik a debreceni Campus Fesztiválon a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolája. A rendezvény minden napján (július 18-22) érdekes programokkal várják a résztvevőket a debreceni Nagyerdőben.

Zöldségek és gyümölcsök lekövethetősége

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat innovatív fejlesztését, versenyképességének növelését tűzte ki célul a Szent István Egyetem. A pályázati forrásokból megvalósuló K+F projekt fókuszában a kertészeti termékek eredetiségvizsgálata, tárolhatóságának javítása, illetve a hozzáadott érték növelése áll, különös tekintettel az élelmiszer-biztonságra.

Már van, ahol virágzik a parlagfű

Az időjárási viszonyoknak megfelelően egy-két aszályos területtől eltekintve a szántóföldi kultúrák jól fejlődnek. A zárt kukorica és napraforgó állományokban a parlagfű csak a szegélyeken tud megtelepedni. Azokon a tarlókon, ahol a hónap elején csapadékot kapott, intenzív fejlődésnek indult a gyomnövény. A pollenjét alacsony koncentrációban már napok óta észlelik négy mérőállomáson is.

Nehéz embert találni dinnyeszedésre

A földeken maradhat a termés, mert nincs, aki leszedje a dinnyét. A termelők kétségbeestek, a szezon ugyanis jó lenne, ha be tudnák takarítani a gyümölcsöt. A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete szerint, úgy kell összevadászni a munkásokat.

Szélsőséges időjárás tett be az orosz búzának

A tavalyinál jóval kevesebb lesz az idei orosz búzatermés az orosz mezőgazdasági minisztérium és az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) szerint is.

Aranyat ér idén a repce

A befejezéséhez közeledik a betakarítás Tolna megyében. A repcével már végeztek a termelők, az őszi búzából még a vetett terület egyharmadán áll lábon a gabona. A gazdálkodók tapasztalata szerint a mennyiség elmarad a tavalyitól, de a minőséggel elégedettek.

Nagy István: A büdzsé garantálja az agrárium biztonságos növekedését

A jövő évi költségvetés garantálja a magyar agrárium erősödését, biztonságos növekedését és újabb áfacsökkentéssel segíti a családokat - mondta az agrárminiszter.

Aflatoxin a tejben?

A tejben is megtalálható, potenciálisan közegészségügyi veszélyt jelentő aflatoxin felmérését és visszaszorítását tűzte ki célul az a program, melyre mintegy 300 millió forintot nyertek a NKFIH pályázatán a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatói.

Miért szelídebb a házinyuszi a vadnyúlnál?

Egy vadnyúl azonnal menekül, ha ember tűnik fel a láthatáron. Házi rokona azonban némi élelem reményében a közelben marad. Egy új tanulmány alapján a háziasítás az állatok agyában idézett elő változásokat, amelynek segítségével alkalmazkodtak az új, ember-uralta környezethez.

Érett dinnyét akar? Koncentráljon a bibepontra!

A dinnyevásárlás olyan, mintha zsákbamacskát vennénk, nehéz megállapítani, hogy kellőképpen érett, édes gyümölcsöt viszünk-e haza. De van néhány trükk, amit bevethetünk a sárgadinnye választás esetén.