Back to top

Korszerű laboratórium a növényszaporítás szolgálatában

Modern laboratóriumi rendszert alakítottak ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében, amelyben a mikroszaporítással előállított, in vitro növények akklimatizációja akár száz százalékos túlélési aránnyal megvalósítható.

A növények mikroszaporítása és vírusmentesítése laboratóriumban, steril körülmények között történik, különböző szövettenyésztési technikák alkalmazásával. Az előállított, úgynevezett in vitro növények szerveik működésében különböznek a természetes körülmények között fejlődőkétől.

– Ezek az eltérések, melyek a mesterséges környezetben való növekedés során, átmenetileg jönnek létre, szükségessé teszik a kiültetés után egy olyan akklimatizációs periódus beiktatását, mely alatt a laboratóriumi növények fokozatosan hozzászoknak a természetes körülményekhez, enélkül ugyanis a fiatal példányok elpusztulnának. Az átmeneti időszakban felépítik a normál egyedekre jellemző, jól működő szöveteket, szerveket, vízháztartásuk és fényhasznosításuk a szabadföldiének megfelelő lesz, így az alkalmazkodási időszak után már ki is ültethetők – ismertette az eljárást Dobránszki Judit, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság tudományos főigazgatója.

A nyíregyházi kutatóintézetben kialakított két helyiségben elhelyezett polcrendszeren összesen 60 négyzetméternyi megvilágított felületen végzik az in vitro növények akklimatizációját.

A megvilágítási, hőmérsékleti és páratartalmi paraméterek igény szerinti beállításával a növények biztonsággal elérhetik azt a fejlődési állapotot, mely alkalmassá teszi őket a természetes környezetbe történő kiültetésre.

A rendszerhez kapcsolódó magas színvonalú informatikai háttér segíti a környezeti tényezők folyamatos monitorozását, adatok gyűjtését, probléma esetén pedig riasztást ad.

– Az akklimatizáló helyiségek korszerű technológiájának köszönhetően

a növények akár helyben is teljes életciklusban letermeszthetők, melynek igen nagy szerepe lehet értékes genetikai alapanyagok szaporítása és megőrzése során.

A környezeti paraméterek nagyfokú szabályozhatósága és programozhatósága segíti továbbá olyan fontos kísérleti növényalapanyagok biztonságos, zárt rendszerben történő termesztését, mint például az abiotikus (élettelen tényezők)/biotikus (élő környezeti tényezők) stresszkísérletekből, illetve vírusmentesítési kísérletekből származó növények – tette hozzá Dobránszki Judit.

Az akklimatizáló rendszert a „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című projekt keretén belül hozta létre a Debreceni Egyetem a Nyíregyházi Kutatóintézetében, a laboratóriumot a műszaki-informatikai kialakítást végző VWR International Kft. a jövőben referenciahelyként használja.

Forrás: 
haon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új biológiai hulladéktechnológiát fejleszt a Profikomp Zrt.

Új, integrált biológiai hulladék feldolgozó technológiát fejleszt ki a gödöllői székhelyű Profikomp Környezettechnika Zrt. vezette konzorcium, amellyel elsősorban állattartó telepek állíthatnak elő új típusú szerves trágyát - közölték az MTI-vel.

Édes kis semmiség - a cukor káros, vagy a szokásaink?

A világ fejlett országaiban rengetegen küzdenek elhízottsággal, illetve túlsúllyal. Azoknál az embereknél, akik több édességet fogyasztanak nagyobb valószínűséggel alakul ki kettes típusú cukorbetegség, szívrendellenesség vagy rák…de lehet nem is a cukor a hibás.

A juhágazat hiányosságainak pótlása és új ismeretek szerzése a cél

"A hazai juhtartás eredményessége, termelékenysége, állategészségügyi helyzete, technológiai színvonala, és sajnos a juhtenyésztésé is elmarad az európai szinttől. Egy kutatóintézetnek nem feladata, hogy a hiányosság kialakulásának okát keresse. A mi feladatunk releváns megoldási javaslatok kidolgozása a felmerülő problémákra" - Dr. Monori István összefoglalóját olvashatják.

Honvédelem és agrárkutatás

Stratégiai partnerségi megállapodás a Honvédelmi Minisztérium és a Szent István Egyetem között. A megállapodásban vállalt célok megvalósítása érdekében az aláírók együttműködnek és elősegítik a szakmai konzultációkat, a toborzási, az oktatási tapasztalatok, ismeretek és az új kutatási eredmények egymással történő megosztását.

A tejbe kerülő aflatoxint kutatják a Debreceni Egyetemen

Kutatási program kezdődött a Debreceni Egyetemen a tejbe kerülő, közegészségügyi veszélyt jelentő aflatoxin meghatározásáról és csökkentéséről - közölte az egyetem pályázati központja az MTI-vel.

Magyar fejlesztés: új állategészségügyi és takarmányozási rendszer

Új állategészségügyi, szaporodásbiológiai és takarmányozási rendszert fejlesztett ki a komáromi Solum Zrt. és a balatonfüredi Adexgo Kft. 555 millió forintos beruházással - tájékoztatta a komáromi társaság vezérigazgatója az MTI-t.

Vastagabbak a növények levelei a klímaváltozás miatt

Vastagabb levelet növeszt a növények nagy része a légkör növekvő szén-dioxidszintje miatt. Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében.

Több kukorica és napraforgó termett az idén Zala megyében

Kukoricából és napraforgóból is több termett az idén Zala megyében, mint az elmúlt évben. A kukorica hektáronkénti átlaghozama 8,7 tonna lett, napraforgóból pedig átlagosan 2,9 tonna termést takarítottak be hektáronként - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtökön az MTI-vel.

2010 óta megháromszorozódott a kistermelők száma

A kormány számos intézkedéssel igyekszik folyamatosan piaci versenyelőnyt teremteni a kiváló minőségű hazai és helyi élelmiszerek számára – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az I. Mezőgazdasági és kistermelői fesztiválon Kenderesen.

Az egyik legnagyobb kutyatartó nemzet vagyunk

Zsúfoltság és a szakértők hiánya jellemzi az ebmenhelyeket egy most elkészült jelentés szerint. Ugyanis gyakran megtörténik, hogy egy család magához vesz egy kutyát, azonban nem számolnak azzal, hogy ez hosszú távú elköteleződés, és ha például elköltöznek vagy gyereket vállalnak, jobb esetben menhelyre viszik, rosszabb esetben kidobják a négylábút.