Back to top

Korszerű laboratórium a növényszaporítás szolgálatában

Modern laboratóriumi rendszert alakítottak ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében, amelyben a mikroszaporítással előállított, in vitro növények akklimatizációja akár száz százalékos túlélési aránnyal megvalósítható.

A növények mikroszaporítása és vírusmentesítése laboratóriumban, steril körülmények között történik, különböző szövettenyésztési technikák alkalmazásával. Az előállított, úgynevezett in vitro növények szerveik működésében különböznek a természetes körülmények között fejlődőkétől.

– Ezek az eltérések, melyek a mesterséges környezetben való növekedés során, átmenetileg jönnek létre, szükségessé teszik a kiültetés után egy olyan akklimatizációs periódus beiktatását, mely alatt a laboratóriumi növények fokozatosan hozzászoknak a természetes körülményekhez, enélkül ugyanis a fiatal példányok elpusztulnának. Az átmeneti időszakban felépítik a normál egyedekre jellemző, jól működő szöveteket, szerveket, vízháztartásuk és fényhasznosításuk a szabadföldiének megfelelő lesz, így az alkalmazkodási időszak után már ki is ültethetők – ismertette az eljárást Dobránszki Judit, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság tudományos főigazgatója.

A nyíregyházi kutatóintézetben kialakított két helyiségben elhelyezett polcrendszeren összesen 60 négyzetméternyi megvilágított felületen végzik az in vitro növények akklimatizációját.

A megvilágítási, hőmérsékleti és páratartalmi paraméterek igény szerinti beállításával a növények biztonsággal elérhetik azt a fejlődési állapotot, mely alkalmassá teszi őket a természetes környezetbe történő kiültetésre.

A rendszerhez kapcsolódó magas színvonalú informatikai háttér segíti a környezeti tényezők folyamatos monitorozását, adatok gyűjtését, probléma esetén pedig riasztást ad.

– Az akklimatizáló helyiségek korszerű technológiájának köszönhetően

a növények akár helyben is teljes életciklusban letermeszthetők, melynek igen nagy szerepe lehet értékes genetikai alapanyagok szaporítása és megőrzése során.

A környezeti paraméterek nagyfokú szabályozhatósága és programozhatósága segíti továbbá olyan fontos kísérleti növényalapanyagok biztonságos, zárt rendszerben történő termesztését, mint például az abiotikus (élettelen tényezők)/biotikus (élő környezeti tényezők) stresszkísérletekből, illetve vírusmentesítési kísérletekből származó növények – tette hozzá Dobránszki Judit.

Az akklimatizáló rendszert a „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című projekt keretén belül hozta létre a Debreceni Egyetem a Nyíregyházi Kutatóintézetében, a laboratóriumot a műszaki-informatikai kialakítást végző VWR International Kft. a jövőben referenciahelyként használja.

Forrás: 
haon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldenergia tojásfehérjéből

Tojásból kinyert fehérjék tehetik olcsóbbá, hatékonyabbá a tiszta energiaforrásként kiemelkedően ígéretesnek tartott hidrogén előállítását – jelentették be japán kutatók. Az eredmény közelebb vihet a végső célhoz, vagyis a vízből történő, gazdaságos hidrogéngyártáshoz az oszakai egyetemen végzett kutatást vezető Yusuke Yamada szerint.

Fogkrém a paprikában

Az Amerikai Vegyészeti Társaság (ACS) a Journal of Agricultural and Food Chemistry mezőgazdasági- és élelmiszer-vegyipari szaklapban megjelent cikkében azt fejtegeti, hogy az antibakteriális hatású kozmetikai készítményekben található triklokarbán milyen módon jelenik meg élelmiszereinkben, és milyen hatással lehet az egészségünkre.

Rekordszinten az agrárium hitelállománya

Az agrárgazdaság hitelállománya az elmúlt év végére elérte az 1084 milliárd forintot. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint az egyéni gazdaságok hitelállománya az előző évhez képest 20,6 százalékkal, 309,7 milliárd forintra nőtt 2017-ben - írta a Magyar Idők.

Többszörösen rovarellenálló vadparadicsom

A Wageningen Egyetem és Kutató Intézet munkatársai 2010 óta kísérleteznek a Galápagos-szigeteken őshonos, a napjainkban termesztett paradicsomhoz nagyon hasonló génállományú galápagosi vadparadicsom-fajjal, amelyről most kiderült, hogy a termelésben komoly gondokat okozó több kártevő rovarral szemben is ellenálló, így a további nemesítések fontos kiindulási anyaga lehet.

Tavaszi határszemle: jól teleltek a vetések, bizakodhatnak a gazdák

Az idei enyhe, általában hótakaró nélküli telet viszonylag jól átvészelték az őszi vetések. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése szerint az 1,6 millió hektáros őszi vetésű kalászos gabona és őszi káposztarepce vetésterület 90 százalékán jó vagy közepes minőségűek a növényállományok.

Górcső alatt az élesztőgombák

A kereskedelmi forgalomban is kapható élesztőgombák, illetve klinikai „rokonaik” élettani, genetikai tulajdonságait, kórokozó képességét vizsgálták a Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének kutatói.

Próbálják behozni a lemaradást a somogyi földeken

A késői tavasz és a belvíz miatt hetekkel később tudtak csak nekiállni a munkáknak a földeken Somogyban. Sokan viszont behozták a hátrányuk nagy részét, a Sió mentén azonban vannak még nagyobb foltok, amelyek vízzel borítottak.

A szója is allergiás a parlagfűre

A parlagfű minden évben rengeteg kellemetlenséget okoz az allergiásoknak. Ez az Amerikából származó gyom azonban a szántóföldi növénytermesztésben is problémás. Amerika közép-keleti részén úgy találták a tudósok, hogy a parlagfűvel szennyezett szójaföldön drasztikusan visszaesik a termés mennyisége.

Jubilál a debreceni agrárképzés

Debrecenben indult az ország első magyar nyelvű felsőfokú agrárképzése 1868-ban. A jubileumot évfolyamtalálkozóval, konferenciával, a Tiszántúli Agrártudományi Napokkal ünnepli a Debreceni Egyetem agrárkara, amely ma már a világ kétszáz legjobb képzőhelye között van.

Akár az egész Kárpát-medencét is lefedhetné a jégkármérséklő rendszer

A május 1-jén induló országos jégkármérséklő rendszer az egész Kárpát-medencében működhet majd - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke csütörtökön Szekszárdon.