Back to top

Korszerű laboratórium a növényszaporítás szolgálatában

Modern laboratóriumi rendszert alakítottak ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében, amelyben a mikroszaporítással előállított, in vitro növények akklimatizációja akár száz százalékos túlélési aránnyal megvalósítható.

A növények mikroszaporítása és vírusmentesítése laboratóriumban, steril körülmények között történik, különböző szövettenyésztési technikák alkalmazásával. Az előállított, úgynevezett in vitro növények szerveik működésében különböznek a természetes körülmények között fejlődőkétől.

– Ezek az eltérések, melyek a mesterséges környezetben való növekedés során, átmenetileg jönnek létre, szükségessé teszik a kiültetés után egy olyan akklimatizációs periódus beiktatását, mely alatt a laboratóriumi növények fokozatosan hozzászoknak a természetes körülményekhez, enélkül ugyanis a fiatal példányok elpusztulnának. Az átmeneti időszakban felépítik a normál egyedekre jellemző, jól működő szöveteket, szerveket, vízháztartásuk és fényhasznosításuk a szabadföldiének megfelelő lesz, így az alkalmazkodási időszak után már ki is ültethetők – ismertette az eljárást Dobránszki Judit, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság tudományos főigazgatója.

A nyíregyházi kutatóintézetben kialakított két helyiségben elhelyezett polcrendszeren összesen 60 négyzetméternyi megvilágított felületen végzik az in vitro növények akklimatizációját.

A megvilágítási, hőmérsékleti és páratartalmi paraméterek igény szerinti beállításával a növények biztonsággal elérhetik azt a fejlődési állapotot, mely alkalmassá teszi őket a természetes környezetbe történő kiültetésre.

A rendszerhez kapcsolódó magas színvonalú informatikai háttér segíti a környezeti tényezők folyamatos monitorozását, adatok gyűjtését, probléma esetén pedig riasztást ad.

– Az akklimatizáló helyiségek korszerű technológiájának köszönhetően

a növények akár helyben is teljes életciklusban letermeszthetők, melynek igen nagy szerepe lehet értékes genetikai alapanyagok szaporítása és megőrzése során.

A környezeti paraméterek nagyfokú szabályozhatósága és programozhatósága segíti továbbá olyan fontos kísérleti növényalapanyagok biztonságos, zárt rendszerben történő termesztését, mint például az abiotikus (élettelen tényezők)/biotikus (élő környezeti tényezők) stresszkísérletekből, illetve vírusmentesítési kísérletekből származó növények – tette hozzá Dobránszki Judit.

Az akklimatizáló rendszert a „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című projekt keretén belül hozta létre a Debreceni Egyetem a Nyíregyházi Kutatóintézetében, a laboratóriumot a műszaki-informatikai kialakítást végző VWR International Kft. a jövőben referenciahelyként használja.

Forrás: 
haon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tehenek helyett a mandulát fejnék az amerikai gazdák

Az egyre látványosabban csökkenő amerikai tejtermék fogyasztás helyébe a növényi alapú „tejtermékek” lépnek, ezért mind több, korábban tejtermelő farmer igyekszik meglovagolni az új trendet. Egyre többen telepítenek mandulaültetvényeket, aminek eredményeként a mandulatermelés várhatóan triplájára nő 2021-re.

Megreformálnák a hazai struccágazatot

A Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke több tenyésztő és az Országos Strucctenyésztők Egyesülete kezdeményezésére idén felméri a hazai struccállományt, annak genetikai hátterét, és az ágazat egyéb, a professzionális termeléshez, tenyésztésszervezéshez szükséges jellemzőit.

A gomba DNS-től az evolúciós családfákig

A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak” meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.

Atkamentes méhészkedés a láthatáron!

Néhány napja publikálta a Hohenheimi Egyetem méhészeti tanulmányát a Nature magazin: rátaláltak a varroa, a méheken élősködő atka elleni rendkívül hatékony szerre, mely nem más, mint a lítium-klorid (LiCl). A hír tűzvészként terjedt el a német hírportálokon. Ez a bejelentés ugyanis olyan, mintha a rákkutatásban találtak volna végérvényes gyógyulást hozó és mindenki számára elérhető gyógyszert.

Lesz-e csokoládékatasztrófa?

A klímaváltozás miatt a főbb termelési helyeken visszaszorulhat a kakaóbab termesztése, ami miatt a sajtóban apokaliptikus állapotokat és a növény kihalását jósolták. Az elmúlt időszak híreivel ellentétben a szakértők nem számolnak a növény kihalásával. Afrikában átalakulhat a kakaóbab-piac, globálisan viszont növekedést jósolnak.

Idénynyitó a növényvédelemben

Szadán tartották az első Pest megyei növényvédelmi rendezvényt a BASF, a Sharda Cropchem, a Saaten-Union és a YARA részvételével. Mindegyik cég új készítményekkel, fajtákkal készül a 2018-as idényre.

A lepke volt előbb vagy a virág?

Már legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön, derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Ez azt jelenti, hogy az eddig véltnél 70 millió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon, írja a BBC-re hivatkozva az MTI.

Somogyban is aggódnak a tavaszias tél miatt

A somogyi gazdák is attól tartanak, hogy a mostani tavaszias meleg után egy nagyobb lehűlés komoly kárt okozhat a termésben.

Kell-e aggódni az enyhe tél miatt?

Szokatlanul meleg a december és a január, aminek következtében sok helyen kikelt már a hóvirág is, nyíló aranyvesszőt is találni, a füves területek pedig újra zöldellni kezdtek. De vajon hogyan hat ez az idő a mezőgazdasági vetésekre, gyümölcsösökre, kertekre? Kell-e aggódniuk a gazdáknak?

Közepes évet zárt az agrárium Bács-Kiskunban

Gáspár Ferenc Bács-Kiskun megyei agrárkamarai elnök szerint a 2017-es évet közepesnek lehet elkönyvelni a megyében - derült ki a baon.hu interjújából. Az állattenyésztést eléggé megviselte az elmúlt év.