Back to top

Megmenthető a fuzáriummal fertőzött gabona

A Saskatchewan Egyetemen felfedezése segíthet abban, hogy a gazdák mégis profitálhassanak az eladhatatlan, fuzáriummal fertőzött gabonából is. A toxinnal szennyezett gabonát lisztkukacokkal etetnék fel, amit állati takarmányozáshoz használnának fel.

A fuzáriumgomba fertőzés csak Kanadában 1 milliárd dollárnyi kárt okozott 2016-ban, és közel 80 százalékát érintette a saskatchewani és manitobai gabonatermésnek. Az értéktelen, fertőzött búza nemcsak bevételkiesést, de megsemmisítése komoly fejtörést is okozott a gazdáknak.

A kutatók egy lehetséges megoldást fedeztek fel a Saskatchewan Egyetemen azoknak a termelőknek, akiknek a nyakukon marad az eladhatatlan, fuzárium fertőzött búza, és még bevételük is származhat belőle. Az technológia alapja a lisztkukacokra alapozott piaci rés a takarmánygyártásban.

Fotó: Peter Halasz/Wikipedia
„Szeretnénk segíteni a termelőknek, hogy hasznuk lehessen a terményből, ami semmit sem ér, és senki sem tudja, hogy lehet tőle biztonságosan megszabadulni” nyilatkozta az állati és baromfi tudományok professzora, Fiona Buchanan. Buchanan akkor kapta az ötletet, hogy lisztkukacok segítségével lehetne megszabadulni az eladhatatlan gabonától, amikor egy gazdálkodó barátjával kávéztak. Az illető említett egy kis tanulmányt, amelyben néhány lisztkukaccal etették fel a szennyezett gabonát.

Buchanan és a mesterkurzusban tanuló hallgatója, Carlos Ochoa felfedezték, hogy a lisztkukacok képesek elfogyasztani a gombával fertőzött búzát, melynek mikotoxin-tartalma veszélyes lehet. A kukacoknál nem tapasztaltak semmilyen negatív hatást azután, hogy elfogyasztották a terményt, függetlenül a mikotoxin fertőzöttség szintjétől. Ez a toxin az embereknél általában alhasi fájdalmakat és hányást, a haszonállatoknál pedig növekedési problémákat okoz.

Az ilyen módon hizlalt lisztkukacok – a lisztbogár lárvái – új, tápláló fehérjeforrások lehetnek a tyúkok vagy a halak számára.

A lisztkukac biztonságos, fenntartható és olcsó takarmány, és egyben segít eltüntetni a szennyezett terméket is. A korábban használt módszerek közül a fertőzött gabona elásása nem pusztítja el a gombát, sőt, továbbterjedhet a következő évi termésre is. Ha pedig elégetik, azzal a környezetet szennyezik.

Buchanan és Ochoa 10 ezer lisztkukacot használt a kísérletében, és bebizonyította, hogy az elfogyasztott gabona szennyezőanyag-tartalmától függetlenül a csúszómászók testében a mikotoxin tartalom csupán 0,13 ppm-nyi (mg/kg) – ez pedig bőven az állati takarmányoknál meghatározott egészségügyi határérték alatt van. (Összehasonlításként, az emberi fogyasztásra szánt termékek közül a legszigorúbb EU határértéke a csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételeknek van: 200 μg/kg, ami 0,2 mg/kg /a szerk.)

A két kutató tavaly egy tonna szennyezett búzát vásárolt egy gazdától, majd a gabonában egy gép segítségével koncentrálták a mikotoxin tartalmat, és az így kapott terményt etették meg a lisztkukacokkal.

Ha további források is elérhetővé válnak a kutatáshoz, Buchanan még magasabb toxicitást is szeretne tesztelni.

Így kiderülhet, hogy milyen határértékig képesek a lisztkukacok elfogyasztani a fertőzött búzát. Emellett egy kísérletsorozatot is elindítana, amelyben csirkékkel etetné fel a szennyezett gabonán hizlalt csúszómászókat.

A programot a Saskatchewani Mezőgazdasági Fejlesztési Alap támogatta. Ha minden rendben folyik, és a kutatás zöld utat kap a Kanadai Élelmiszerbiztonsági Hivataltól, akkor olyan cég létrehozása lesz a cél 4-5 éven belül, amely értékesíti a lisztkukacokat a baromfitartóknak.

Forrás: 
thestarphoenix.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bárány: kijózanodás következhet a Brexit folyamatában

Ébresztőként szolgálhat a brit politikai elit számára a May-féle tervezet keddi bukása, amelynek eredménye egy sokkal enyhébb forgatókönyv megvalósulása lehet – mondta el lapunknak az egyik legnagyobb baromfihús-exportőr vállalat tulajdonosa.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

A kínai sertéságazat megsínyli az ASP-t

Kína legnagyobb sertéstenyésztői jelentősen csökkentették a 2018-as profit becsléseiket, mivel a gyorsan terjedő afrikai sertéspestis (ASP) erősen befolyásolja a sertéshús árakat és a keresletet. Ez pedig érzékenyen érinti a világ legnagyobb sertéshús előállító országát.

Túszokat ejtett az ijedt strucc

Egy esztergomi struccfarmon esett pánikba egy óriási madár, miután társai már nyugovóra tértek, ő pedig egyedül maradt. Ijedtében a gondozójának is nekiment, és a farmon lévő látogatókat bekergette az egyik épületbe.

Thaiföld is alkalmazza a regionalizációt a jövőben madárinfluenza járvány esetén

Újabb szakdiplomáciai sikert ért el az Agrárminisztérium. A thai hatóságokkal kötött megállapodás értelmében a jövőben egy esetleges hazai madárinfluenza járvány esetén kizárólag a fertőzött területről származó baromfitermékekkel szemben vezetnek be korlátozásokat a távol-keleti országban.

Veszélyben az argentin szójatermés

Özönvízszerű esőzés és jégviharok hátráltatják a mezőgazdasági munkálatokat Argentínában. Jelenleg leginkább a szója került veszélybe. Elemzők jelentős visszaesésre számítanak a 2018-19-es szezonban.

Mediterrán melléktermékek brojlereknek

A World's Poultry Science Journalban egy olasz kutatócsoport két cikkben számolt be a mediterrán és közel-keleti térség tipikus növénytermesztési termékeinek feldolgozása alkalmával nyert melléktermékek baromfitakarmányozásban történő felhasználásáról.

A katicák nem szeretik az AC/DC-t

Az emberi tevékenységek által keltett (antropogén) zajok fontos környezeti problémát jelentenek. A hangokkal végzett kezelésnél különféle típusú zenéket és egy zsúfolt városban mérhető városi zajok katicákra gyakorolt hatását vizsgálták a tudósok.

Legyőzte a lepkét és a szöcskét a cincér

A 2019-es Év rovarára három jelöltből lehetett választani, mind közösségi jelentőségű fajok. Ezúttal a havasi cincér került ki győztesen a kis Apolló-lepkével és a magyar tarszával szemben. Érdekesség, hogy Ausztriában is volt már az Év rovara, 2001-ben.