Back to top

Megmenthető a fuzáriummal fertőzött gabona

A Saskatchewan Egyetemen felfedezése segíthet abban, hogy a gazdák mégis profitálhassanak az eladhatatlan, fuzáriummal fertőzött gabonából is. A toxinnal szennyezett gabonát lisztkukacokkal etetnék fel, amit állati takarmányozáshoz használnának fel.

A fuzáriumgomba fertőzés csak Kanadában 1 milliárd dollárnyi kárt okozott 2016-ban, és közel 80 százalékát érintette a saskatchewani és manitobai gabonatermésnek. Az értéktelen, fertőzött búza nemcsak bevételkiesést, de megsemmisítése komoly fejtörést is okozott a gazdáknak.

A kutatók egy lehetséges megoldást fedeztek fel a Saskatchewan Egyetemen azoknak a termelőknek, akiknek a nyakukon marad az eladhatatlan, fuzárium fertőzött búza, és még bevételük is származhat belőle. Az technológia alapja a lisztkukacokra alapozott piaci rés a takarmánygyártásban.

Fotó: Peter Halasz/Wikipedia
„Szeretnénk segíteni a termelőknek, hogy hasznuk lehessen a terményből, ami semmit sem ér, és senki sem tudja, hogy lehet tőle biztonságosan megszabadulni” nyilatkozta az állati és baromfi tudományok professzora, Fiona Buchanan. Buchanan akkor kapta az ötletet, hogy lisztkukacok segítségével lehetne megszabadulni az eladhatatlan gabonától, amikor egy gazdálkodó barátjával kávéztak. Az illető említett egy kis tanulmányt, amelyben néhány lisztkukaccal etették fel a szennyezett gabonát.

Buchanan és a mesterkurzusban tanuló hallgatója, Carlos Ochoa felfedezték, hogy a lisztkukacok képesek elfogyasztani a gombával fertőzött búzát, melynek mikotoxin-tartalma veszélyes lehet. A kukacoknál nem tapasztaltak semmilyen negatív hatást azután, hogy elfogyasztották a terményt, függetlenül a mikotoxin fertőzöttség szintjétől. Ez a toxin az embereknél általában alhasi fájdalmakat és hányást, a haszonállatoknál pedig növekedési problémákat okoz.

Az ilyen módon hizlalt lisztkukacok – a lisztbogár lárvái – új, tápláló fehérjeforrások lehetnek a tyúkok vagy a halak számára.

A lisztkukac biztonságos, fenntartható és olcsó takarmány, és egyben segít eltüntetni a szennyezett terméket is. A korábban használt módszerek közül a fertőzött gabona elásása nem pusztítja el a gombát, sőt, továbbterjedhet a következő évi termésre is. Ha pedig elégetik, azzal a környezetet szennyezik.

Buchanan és Ochoa 10 ezer lisztkukacot használt a kísérletében, és bebizonyította, hogy az elfogyasztott gabona szennyezőanyag-tartalmától függetlenül a csúszómászók testében a mikotoxin tartalom csupán 0,13 ppm-nyi (mg/kg) – ez pedig bőven az állati takarmányoknál meghatározott egészségügyi határérték alatt van. (Összehasonlításként, az emberi fogyasztásra szánt termékek közül a legszigorúbb EU határértéke a csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételeknek van: 200 μg/kg, ami 0,2 mg/kg /a szerk.)

A két kutató tavaly egy tonna szennyezett búzát vásárolt egy gazdától, majd a gabonában egy gép segítségével koncentrálták a mikotoxin tartalmat, és az így kapott terményt etették meg a lisztkukacokkal.

Ha további források is elérhetővé válnak a kutatáshoz, Buchanan még magasabb toxicitást is szeretne tesztelni.

Így kiderülhet, hogy milyen határértékig képesek a lisztkukacok elfogyasztani a fertőzött búzát. Emellett egy kísérletsorozatot is elindítana, amelyben csirkékkel etetné fel a szennyezett gabonán hizlalt csúszómászókat.

A programot a Saskatchewani Mezőgazdasági Fejlesztési Alap támogatta. Ha minden rendben folyik, és a kutatás zöld utat kap a Kanadai Élelmiszerbiztonsági Hivataltól, akkor olyan cég létrehozása lesz a cél 4-5 éven belül, amely értékesíti a lisztkukacokat a baromfitartóknak.

Forrás: 
thestarphoenix.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új rovarölőszer válthatja ki a betiltott csávázószereket a repcében

Várhatóan még ebben az évben további korlátozásokat vezetnek be az utóbbi időben nagy vihart kavart rovarölőszer-hatóanyagokra. A repcetermelés azonban továbbra sem marad hatékony védelem nélkül, engedélyt kapott ugyanis az a szer, amely kiválthatja a korlátozás alá kerülő neonikotinoid hatóanyagokat.

Ritka japán tyúkfajta Magyarországon

Akik érdeklődnek távoli országok őshonos baromfii iránt, azok számára minden bizonnyal felejthetetlen élményt nyújtott az idei Alföldi Állattenyésztési Napok baromfisátra, ugyanis itt bemutatták Japán egyik legősibb, de Európában az egyik legritkább viadorfajtáját, a tuzo tyúkot. Japánban már a múlt évezred közepén virágzott a viadorfajták tartása és tenyésztése.

Egy ősi fajta újra népszerű

A brakel tyúkfajta az egyik legősibbnek számít Nyugat-Európában, mely hajdanán leginkább a Németalföldön volt elterjedt, így nem meglepő, hogy ma a belgák tartják számon nemzeti fajtájukként. Minden bizonnyal ennek az ősi tyúkfajtának kialakulására a XVI. században Törökországból importált ottani parlagi fajták nagy befolyással bírtak.

Vigyázzunk az elöregedett szálastakarmánnyal!

A kalcium és a foszfor a szervezet úgynevezett makroelemei közé tartozik. Ezeknek az elemeknek a nagy részét az állatok táplálása során ki kell egészíteni, mivel a takarmányokban nincs meg az állatok szükségletének megfelelő mennyiség, hiányuk ugyanakkor csökkent termeléssel, esetleg betegségek kialakulásával jár.

Az állatjóléti támogatás meghosszabbítását kértük

A kormány 2019-től is fenn kívánja tartani a baromfiszektor állatjóléti támogatását. Magyarország az éves keretet 12 milliárd forintról 14,5 milliárd forintra emelné, miközben fenntartja a tojótyúkok állatjóléti támogatását is.

Az első negyedévben rekord mennyiségű juhot adtak el

Márciusban – 2017-he viszonyítva – a vágójuh és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett a leginkább, kilónként 160 , illetve 67 forinttal adtak többet értük. A vágóbaromfi ára 8 forinttal nőtt, a vágósertésé viszont 12 forinttal csökkent. A tehéntejért 3, az étkezési tojásért pedig 1 forinttal fizettek magasabb árat, mint 2018 III. havában.

Az uniós kukorica tizede magyar

Gabona- és iparinövény-, valamint baromfitermelésben jóval az ágazati átlag felett járul hozzá Magyarország az uniós agrárteljesítményhez  – derül ki a KSH összefoglalójából. Hazánk az EU mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő.

Jó üzletek köttettek a baromfiárverésen

A jubileumi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok egyik záróeseménye volt a baromfiárverés, melyre második alkalommal került sor a rangos esemény történetében. Egyértelmű, hogy a tavalyi árverést nem felejtette el a törzsközönség – sok ismerős arcot láthattunk a licitálók és az érdeklődők között. Idén azonban lényegesen többen vásároltak tárcsát, mint az előző évben.

Extrém gyümölcsdrágulás volt márciusban

Márciusban a mezőgazdasági termelői árak 2,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz képest. Az emelkedés a növényi termékek árának 2,6 és az élő állatok és állati termékek árának 2,2 százalékos növekedéséből tevődik össze - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.