Back to top

Megmenthető a fuzáriummal fertőzött gabona

A Saskatchewan Egyetemen felfedezése segíthet abban, hogy a gazdák mégis profitálhassanak az eladhatatlan, fuzáriummal fertőzött gabonából is. A toxinnal szennyezett gabonát lisztkukacokkal etetnék fel, amit állati takarmányozáshoz használnának fel.

A fuzáriumgomba fertőzés csak Kanadában 1 milliárd dollárnyi kárt okozott 2016-ban, és közel 80 százalékát érintette a saskatchewani és manitobai gabonatermésnek. Az értéktelen, fertőzött búza nemcsak bevételkiesést, de megsemmisítése komoly fejtörést is okozott a gazdáknak.

A kutatók egy lehetséges megoldást fedeztek fel a Saskatchewan Egyetemen azoknak a termelőknek, akiknek a nyakukon marad az eladhatatlan, fuzárium fertőzött búza, és még bevételük is származhat belőle. Az technológia alapja a lisztkukacokra alapozott piaci rés a takarmánygyártásban.

Fotó: Peter Halasz/Wikipedia
„Szeretnénk segíteni a termelőknek, hogy hasznuk lehessen a terményből, ami semmit sem ér, és senki sem tudja, hogy lehet tőle biztonságosan megszabadulni” nyilatkozta az állati és baromfi tudományok professzora, Fiona Buchanan. Buchanan akkor kapta az ötletet, hogy lisztkukacok segítségével lehetne megszabadulni az eladhatatlan gabonától, amikor egy gazdálkodó barátjával kávéztak. Az illető említett egy kis tanulmányt, amelyben néhány lisztkukaccal etették fel a szennyezett gabonát.

Buchanan és a mesterkurzusban tanuló hallgatója, Carlos Ochoa felfedezték, hogy a lisztkukacok képesek elfogyasztani a gombával fertőzött búzát, melynek mikotoxin-tartalma veszélyes lehet. A kukacoknál nem tapasztaltak semmilyen negatív hatást azután, hogy elfogyasztották a terményt, függetlenül a mikotoxin fertőzöttség szintjétől. Ez a toxin az embereknél általában alhasi fájdalmakat és hányást, a haszonállatoknál pedig növekedési problémákat okoz.

Az ilyen módon hizlalt lisztkukacok – a lisztbogár lárvái – új, tápláló fehérjeforrások lehetnek a tyúkok vagy a halak számára.

A lisztkukac biztonságos, fenntartható és olcsó takarmány, és egyben segít eltüntetni a szennyezett terméket is. A korábban használt módszerek közül a fertőzött gabona elásása nem pusztítja el a gombát, sőt, továbbterjedhet a következő évi termésre is. Ha pedig elégetik, azzal a környezetet szennyezik.

Buchanan és Ochoa 10 ezer lisztkukacot használt a kísérletében, és bebizonyította, hogy az elfogyasztott gabona szennyezőanyag-tartalmától függetlenül a csúszómászók testében a mikotoxin tartalom csupán 0,13 ppm-nyi (mg/kg) – ez pedig bőven az állati takarmányoknál meghatározott egészségügyi határérték alatt van. (Összehasonlításként, az emberi fogyasztásra szánt termékek közül a legszigorúbb EU határértéke a csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételeknek van: 200 μg/kg, ami 0,2 mg/kg /a szerk.)

A két kutató tavaly egy tonna szennyezett búzát vásárolt egy gazdától, majd a gabonában egy gép segítségével koncentrálták a mikotoxin tartalmat, és az így kapott terményt etették meg a lisztkukacokkal.

Ha további források is elérhetővé válnak a kutatáshoz, Buchanan még magasabb toxicitást is szeretne tesztelni.

Így kiderülhet, hogy milyen határértékig képesek a lisztkukacok elfogyasztani a fertőzött búzát. Emellett egy kísérletsorozatot is elindítana, amelyben csirkékkel etetné fel a szennyezett gabonán hizlalt csúszómászókat.

A programot a Saskatchewani Mezőgazdasági Fejlesztési Alap támogatta. Ha minden rendben folyik, és a kutatás zöld utat kap a Kanadai Élelmiszerbiztonsági Hivataltól, akkor olyan cég létrehozása lesz a cél 4-5 éven belül, amely értékesíti a lisztkukacokat a baromfitartóknak.

Forrás: 
thestarphoenix.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vadak is rosszul viselik a kiszámíthatatlan időjárást

Az enyhe télnek Békés megye vadállományánál vannak kedvező és kedvezőtlen hatásai is. Az évszakhoz mérten az átlagosnál magasabb hőmérséklet miatt eddig kevesebb takarmányt igényeltek az állatok, de a vadászok a természetes táplálék mellett is gondoskodnak pótlásról. A ködös, párás, nyirkos idő ugyanakkor sok energiát felemészt az állatoknál.

Többet költünk állateledelekre

Dinamikusan nőtt az állateledelek piaca, 2017. február és 2018. január között kutyaeledelre 7 százalékkal, míg macskaeledelre 10 százalékkal többet költöttek a magyarok - derül ki a Nielsen legfrissebb felméréséből.

Már növekedésre számít a baromfi ágazat 2018-ban

A madárinfluenza miatt a magyarországi baromfiállomány élősúlyban 5,2 százalékkal, egyedszámban pedig 4,3 százalékkal csökkent tavaly az azt megelőző évhez képest - közölte a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatója az MTI érdeklődésére. A madárinfluenza járvány mintegy 20 milliárd forint ágazati kárt okozott, amelyből a közvetlen kár 11-12 milliárd forintot tett ki.

Gyöngytyúkunk őse a fekete kontinensen

A sisakos gyöngytyúkról, mint házi gyöngytyúkunk őséről viszonylag gyakrabban olvashatunk különféle szakkönyvekben – az elmúlt években több kutatás is irányult vadonbéli viselkedésének megfigyelésére. Ezek eredményei alapján ma már könnyebben érthetjük meg gyöngytyúkjaink viselkedését, ami a gazdaságos termelés egyik alapja is.

Miért mondjuk: „iszik, mint a gödény”?

A rózsás gödény mintegy másfél méteres testhosszával, hatalmas, jellegzetes csőrével lenyűgözi a madárbarátokat. Csőrét lényegében egy hatalmas halfogó eszköznek is tekinthetjük. Felső kávája kampós, míg az alsón egy terjedelmes, torokra is kiterjedő bőrzacskó található.

Megállíthatatlan a sertésállomány zsugorodása

Az elmúlt egy évben 18 ezerrel nőtt a szarvasmarha-, 6 ezerrel a juhállomány, ugyanakkor a sertések száma 37 ezerrel, a tyúkoké pedig 183 ezerrel csökkent - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Pereg, hullik, romlik

A takarmány- és terménytárolás jelentős beruházást igényel. Ha elővigyázatosak vagyunk a betárolt takarmány minősége megóvható, de már a siló, vagy a takarmánybála megbontásakor is komolyan károsodhat. A szakszerűtlenség akár az egész bála tartalmát tönkreteheti.

Biomódszerek szamócában

Mind nagyobb a kereslet a biotermékek iránt, ám a hazai kertészet nem jeleskedik ezen a téren, az összes hazai ökológiai terület 4 százalékán található valamilyen ültetvény. A szamócatermesztők figyelmét kívánta fölkelteni a módszer iránt a ZFW Hortiservice Kft. a Kecskeméten szervezett tanácskozásával.

Régi-új szereplő a takarmánypiacon

Egy új fajta, a Luteo állami elismerésével a szarvaskerep újbóli vetőmag-termesztési lehetőségét teremtette meg a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete. A pillangós takarmánynövény magja kiváló exportcikk, keresett Nyugat-Európában.

Veszélyezteti a szabadkereskedelmi megállapodás a hazai baromfiipart

Több uniós tagállam – köztük Magyarország – szakmai szervezetei tiltakoztak az Európai Unió és a latin-amerikai országokat tömörítő Mercosur csoport közötti szabadkereskedelmi tárgyalások miatt, mivel a hírek szerint az Európai Bizottság hajlandó lenne tovább emelni az unióba vámmentesen behozható baromfihúskvótán.