Back to top

Megmenthető a fuzáriummal fertőzött gabona

A Saskatchewan Egyetemen felfedezése segíthet abban, hogy a gazdák mégis profitálhassanak az eladhatatlan, fuzáriummal fertőzött gabonából is. A toxinnal szennyezett gabonát lisztkukacokkal etetnék fel, amit állati takarmányozáshoz használnának fel.

A fuzáriumgomba fertőzés csak Kanadában 1 milliárd dollárnyi kárt okozott 2016-ban, és közel 80 százalékát érintette a saskatchewani és manitobai gabonatermésnek. Az értéktelen, fertőzött búza nemcsak bevételkiesést, de megsemmisítése komoly fejtörést is okozott a gazdáknak.

A kutatók egy lehetséges megoldást fedeztek fel a Saskatchewan Egyetemen azoknak a termelőknek, akiknek a nyakukon marad az eladhatatlan, fuzárium fertőzött búza, és még bevételük is származhat belőle. Az technológia alapja a lisztkukacokra alapozott piaci rés a takarmánygyártásban.

Fotó: Peter Halasz/Wikipedia
„Szeretnénk segíteni a termelőknek, hogy hasznuk lehessen a terményből, ami semmit sem ér, és senki sem tudja, hogy lehet tőle biztonságosan megszabadulni” nyilatkozta az állati és baromfi tudományok professzora, Fiona Buchanan. Buchanan akkor kapta az ötletet, hogy lisztkukacok segítségével lehetne megszabadulni az eladhatatlan gabonától, amikor egy gazdálkodó barátjával kávéztak. Az illető említett egy kis tanulmányt, amelyben néhány lisztkukaccal etették fel a szennyezett gabonát.

Buchanan és a mesterkurzusban tanuló hallgatója, Carlos Ochoa felfedezték, hogy a lisztkukacok képesek elfogyasztani a gombával fertőzött búzát, melynek mikotoxin-tartalma veszélyes lehet. A kukacoknál nem tapasztaltak semmilyen negatív hatást azután, hogy elfogyasztották a terményt, függetlenül a mikotoxin fertőzöttség szintjétől. Ez a toxin az embereknél általában alhasi fájdalmakat és hányást, a haszonállatoknál pedig növekedési problémákat okoz.

Az ilyen módon hizlalt lisztkukacok – a lisztbogár lárvái – új, tápláló fehérjeforrások lehetnek a tyúkok vagy a halak számára.

A lisztkukac biztonságos, fenntartható és olcsó takarmány, és egyben segít eltüntetni a szennyezett terméket is. A korábban használt módszerek közül a fertőzött gabona elásása nem pusztítja el a gombát, sőt, továbbterjedhet a következő évi termésre is. Ha pedig elégetik, azzal a környezetet szennyezik.

Buchanan és Ochoa 10 ezer lisztkukacot használt a kísérletében, és bebizonyította, hogy az elfogyasztott gabona szennyezőanyag-tartalmától függetlenül a csúszómászók testében a mikotoxin tartalom csupán 0,13 ppm-nyi (mg/kg) – ez pedig bőven az állati takarmányoknál meghatározott egészségügyi határérték alatt van. (Összehasonlításként, az emberi fogyasztásra szánt termékek közül a legszigorúbb EU határértéke a csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételeknek van: 200 μg/kg, ami 0,2 mg/kg /a szerk.)

A két kutató tavaly egy tonna szennyezett búzát vásárolt egy gazdától, majd a gabonában egy gép segítségével koncentrálták a mikotoxin tartalmat, és az így kapott terményt etették meg a lisztkukacokkal.

Ha további források is elérhetővé válnak a kutatáshoz, Buchanan még magasabb toxicitást is szeretne tesztelni.

Így kiderülhet, hogy milyen határértékig képesek a lisztkukacok elfogyasztani a fertőzött búzát. Emellett egy kísérletsorozatot is elindítana, amelyben csirkékkel etetné fel a szennyezett gabonán hizlalt csúszómászókat.

A programot a Saskatchewani Mezőgazdasági Fejlesztési Alap támogatta. Ha minden rendben folyik, és a kutatás zöld utat kap a Kanadai Élelmiszerbiztonsági Hivataltól, akkor olyan cég létrehozása lesz a cél 4-5 éven belül, amely értékesíti a lisztkukacokat a baromfitartóknak.

Forrás: 
thestarphoenix.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szépen araszol fölfelé a vágójuh ára

Augusztusban – 2017 azonos hónapjához képest – a vágójuh ára kilónként 38, a vágómarháé pedig 2 forinttal nőtt, ugyanakkor a vágósertésé 41 forinttal visszaesett. A vágóbaromfiért és a nyerstejért 1-1, az étkezési tojásért pedig 2 Ft-tal fizettek kevesebbet.

A tojástól a tepsiig, a teljes életút visszakövethető

Az Európai Unióban elsőként a Carrefor francia élelmiszerlánc indította el a teljes átláthatóságát garantáló nyomonkövetést. Az új, úgynevezett blockchain technológia bevezetése a szabad tartású Auvergne csirkével kezdődött az üzletekben.

KSH: augusztusban 6,0 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak

Augusztusban a mezőgazdasági termelői árak 6,0 százalékkal - november óta a legnagyobb mértékben - nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest a júliusi 1,2 százalékos emelkedés után.

Befektetői támadás a McDonald’s ellen

A McDonald’s egy vezető new yorki nyugdíjpénztár támadásainak kereszttüzébe került. A társaság kritikáit egy Amerikában nem rég véget ért állatvédelmi kampányt követően fogalmazta meg, melyben a tenyésztési körülmények és a vágóhídi gyakorlat megváltoztatását sürgették az Egyesült Államokban.

Mikroalga, a csodaszer

Évtizedek óta foglalkozik a mikroalga szaporításának és felhasználásának lehetőségeivel Tőzsér Béla. A szekszárdi bioipari mérnök nemzetközi megbecsültségnek örvend. Szakmai szervezetek tagja, szakértője, külföldi egyetemisták is érkeznek hozzá nyári gyakorlatra. A mikroalga sok mindenre használható: táplálkozás, takarmányozás, talajjavítás, kozmetikumok, gyógyászat.

Magyar fejlesztés: új állategészségügyi és takarmányozási rendszer

Új állategészségügyi, szaporodásbiológiai és takarmányozási rendszert fejlesztett ki a komáromi Solum Zrt. és a balatonfüredi Adexgo Kft. 555 millió forintos beruházással - tájékoztatta a komáromi társaság vezérigazgatója az MTI-t.

Egy igazán hosszú fülű nyúl Budapesten

Nem mindennapi élményben volt része annak, aki az elmúlt hétvégén ellátogatott a budapesti Lurdy Házba, ahol immár hagyományosan megrendezték a fővárosban és az agglomerációban élő nyulászok első őszi kiállítását. Ezúttal igen sok volt a törpenyúl, de a nagytestű fajtákból is bőséggel láthattunk.

Jönnek az olcsó brazil húsok

Brazília szeretne még több csirke- és marhahúst exportálni elsősorban Kínába és Európába. Ehhez pedig kész komoly terveket megvalósítani. Reményeik szerint megerősíthetik helyüket, mint meghatározó élelmiszer-exportőr ország.

Indul a "poloska-szezon"

Egy-két éve még túlzás lett volna szűkebb hazánkban a poloska tömeges felbukkanásáról, előfordulásáról beszélni. Napjainkban viszont már korántsem az. Hiszen a folyamatos felmelegedés miatt e rovarok vitalitása „tovább javult”, életkörülményeik és -feltételeik – ennek megfelelően – egyre ideálisabbak.

Különös lények udvarunkban

Már az ókoriakat is lenyűgözte a selyemtyúk különös lénye. Indiából előkerültek olyan több mint hatezer éves ábrázolások, melyeken a fajtát egyértelműen be lehet azonosítani. Ebből arra következtethetünk, hogy az emberiség egyik legrégebbi díszállatának tekinthető, hiszen Indiában leginkább szépségéért tartották.