Legújabb kutatásokkal bizonyították, hogy a sokáig ártalmatlannak tekintett gombaölő szerek is hátrányosan érinthetik a méheket, nem mindegy tehát, hogy a virágzáskor szükséges védekezést miként végezzük, milyen szereket választunk. Julianna Wilson, a Michigani Egyetem rovartani szakértője szerint a legtöbb gombaölő szert biztonságosnak tartották a méhekre, mert a laboratóriumban a méhekre csöppentett hatóanyag nem károsította azokat.
Mostanában azonban fény derült arra, hogy a többszöri növényvédőszer-kitettség úgynevezett szubletális hatással van rájuk: gyengül az immunrendszerük és romlik az emésztésük.
Ez utóbbi pedig a lárvák rosszabb táplálásához vezet, és az egész méhcsalád nagyobb stressznek van kitéve. Mindez együtt azzal jár, hogy a különböző paraziták és betegségek is könnyebben megtámadják a méheket, és nagyobb pusztítást végeznek köztük.
Ahhoz, hogy megvédjük a méheket a virágzáskor szükséges növényvédelmi kezelések káros hatásától, a kaptárakat vigyük a gyümölcsösön kívülre és a szélárnyékos oldalra, nehogy az elsodródó permetlé érje azokat. A méhek több száz méterről is megtalálják a virágokat, mert kimondottan szeretik a csonthéjasok és az alma virágát a jó minőségű pollenjük miatt. További óvintézkedésként pontosan állítsuk be a permetezőgépet, hogy a lehető legkisebb legyen az elsodródás, és kapcsoljuk le a permetezőgépet, amikor a kaptárak közelében járunk – javasolja a michigani szakember.
Ám nemcsak a háziméheket kell védeni, hiszen Michiganben a méhjárás felében vadon élő, magányos méheket találtak a gyümölcsösökben. Julianna Wilson 99 különböző vad méhfajt azonosított a virágzó gyümölcsösökben, zömmel magányosan élő, földben fészkelő méheket. Ezek nem versengenek a háziméhekkel, de hatékonyabbá teszik a megporzást, ugyanis a sorok közti ugrásra késztetik őket. Így, ha vad méhek is vannak az ültetvényben, a háziméhek nem csak sorban röpülnek végig a virágzó fákon, hanem a sorok közt is viszik a virágport, ami különösen almában előnyös, mert általában külön sorokban telepítik a pollenadó fajtákat.
A vad méheket persze sokkal nehezebb megóvni, mert nem lehet arrébb költöztetni a kaptárakat, amikor permetezünk. Akkorra időzítsük a kezelést, amikor a méhek kevésbé aktívak, vagyis alkonyatkor és naplemente után, valamint 12 C-fok alatt. Olyan szereket válasszunk, amelyek kevésbé hatnak a méhekre.
Sziromhullás után azzal védhetjük a megporzókat, ha a gyümölcsösben lekaszáljuk a virágzó gyomokat, így azok nem vonzzák oda a méheket, viszont érdemes az ültetvényen kívül változatos virágzó növényekkel telepített méhlegelőt létrehozni. A honos növényzetről gyűjtött, változatos pollen javítja a méhek erőnlétét, egészségét. Ügyeljünk rá, hogy ezeket a növénysávokat is a szélárnyékos oldalon alakítsuk ki.
Ezeket használhatjuk
A Michigan Egyetem szaktanácsadó központja szerint a méhekre nagyon kis veszélyt hordoznak a következő gombaölő hatóanyagok: trifloxistrobin, Trichoderma harzianum, tiofanát-metil, tiabendazol, tebukonazol, kén, pirimetanil, quinoxifen, piraklostrobin, miklobutanil, metiram, mandipropamid, metalaxil-M, mankoceb, iprodion, foszetil-Al, fluopikolid, fenhexamid, difenokonazol, ciprodinil, klórtalonil, boszkalid, azoxistrobin.
Vigyázat! A hazai jogszabályok szerint a felsorolásban nemcsak gyümölcsök védelmére engedélyezett szerek vannak.
