Back to top

A szója is allergiás a parlagfűre

A parlagfű minden évben rengeteg kellemetlenséget okoz az allergiásoknak. Ez az Amerikából származó gyom azonban a szántóföldi növénytermesztésben is problémás. Amerika közép-keleti részén úgy találták a tudósok, hogy a parlagfűvel szennyezett szójaföldön drasztikusan visszaesik a termés mennyisége.

„Eredetileg nem is a gyom miatt aggódtunk” - mondta Ethann Barnes, a Nebraska-Lincoln Egyetem végzős kutatási asszisztense. „Nem gondoltuk volna, hogy ilyen erős kompetíciót jelent.”

A gyomok a szántóföldi növényekkel versengenek a fényért, vízért és a tápanyagokért. A parlagfű magasabb a szójánál, azonban eddig nem vizsgálták, hogy milyen veszélyt jelent rá, illetve befolyásolja-e a termés mennyiségét.

A kísérleti parcellákon végig kontroll alatt tartották a gyomok mennyiségét, ahol szükséges volt, onnan eltávolították a parlagfüvet és az egyéb gyomokat is.
A kísérleti parcellákon végig kontroll alatt tartották a gyomok mennyiségét, ahol szükséges volt, onnan eltávolították a parlagfüvet és az egyéb gyomokat is.
Fotó: Amit Jhala
2015-ben és 2016-ban folytattak kísérleteket a nebraskai Meadhez közeli mezőgazdasági területeken. Több parcellán vizsgálták a parlagfű hatását a szójára, kezdve egy kontrolltól (ahová parlagfüvet nem vetettek, és gyommentesen tartották) egészen odáig, ahol méterenként 12 tő parlagfű került minden sor szója mellé.

A cél az volt, hogy lássák, mekkora veszélyt jelent a parlagfű a szójatermesztésre, illetve hogy megjósolható-e a terméskiesés a vegetációs időszak elején.

Barnes megdöbbent azon, hogy mennyire elnyomta a szóját a parlagfű mindkét évben. A szójanövények sokkal rosszabbul bírták, mint a korábbi tanulmányokban.

Fél méterenként egy parlagfű a szójasorok között már 76 százalékkal csökkentette a termést 2015-ben, és 40 százalékkal 2016-ban. Amikor nagyjából 7 centiméterre volt a parlagfű a szójanövénytől, akkor a termés 95 százalékkal csökkent 2015-ben, és 80 százalékkal 2016-ban.

A kísérlet alatt rengeteg víz állt rendelkezésére mindkét növény számára, így a tudósok azt feltételezik, hogy a kevesebb napfény miatt csökkent a szója termésmennyisége.

A tudós társadalmat pedig igencsak meglepte ez az eredmény, mivel korábban nem tartották ekkora problémának a parlagfüvet (mivel az Észak-Amerikai kontinensen őshonosnak tekinthető a növény /a szerk.).

Barnes azt is felfedezte, hogy a parlagfű okozta terméscsökkenést leghamarabb augusztusban lehet becsülni. A kutatás végső célja, hogy már a vegetációs időszak harmadik hetén a gazdák attól függően, hogy mennyire fertőzött parlagfűvel a szántójuk, el tudják dönteni, hogy anyagilag megéri-e a gyomirtás, vagy hagyják a földjüket úgy, ahogy van. (ez természetesen Magyarországon nem opció, mivel nálunk inváziós gyomnövény, ha valakinek a földjén parlagfüvet találnak, hatósági eljárás kezdeményezhető, és akár 5 millió forintos bírságot is kiszabhatnak /a szerk.)

Több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy a parlagfű és más gyomnövények növekedésdinamikáját megértsük. A végső cél az, hogy már a korai növekedési stádiumban meg lehessen becsülni, hogyan hatnak a gyomok a terméseredményekre, így a gazdálkodók jobb döntéseket hozhatnak a visszaszorításukkal kapcsolatban. Várhatóan pontosabban meg tudják majd becsülni, hogyha szükséges, akkor hol és mennyi gyomirtót kell alkalmazni.

 

Forrás: 
www.sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Időben védekezzünk a parlagfű ellen

A parlagfű április-májusra tehető fő csírázási időszakában országszerte várható a rendkívül allergén gyomnövény jelentős mértékű kelése. A hatékony mentesítés érdekében idejében el kell kezdeni a növényvédő szeres állománykezelést - hívta fel a gazdák figyelmét a Nébih.

Rekordszinten az agrárium hitelállománya

Az agrárgazdaság hitelállománya az elmúlt év végére elérte az 1084 milliárd forintot. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint az egyéni gazdaságok hitelállománya az előző évhez képest 20,6 százalékkal, 309,7 milliárd forintra nőtt 2017-ben - írta a Magyar Idők.

Tavaszi határszemle: jól teleltek a vetések, bizakodhatnak a gazdák

Az idei enyhe, általában hótakaró nélküli telet viszonylag jól átvészelték az őszi vetések. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése szerint az 1,6 millió hektáros őszi vetésű kalászos gabona és őszi káposztarepce vetésterület 90 százalékán jó vagy közepes minőségűek a növényállományok.

Próbálják behozni a lemaradást a somogyi földeken

A késői tavasz és a belvíz miatt hetekkel később tudtak csak nekiállni a munkáknak a földeken Somogyban. Sokan viszont behozták a hátrányuk nagy részét, a Sió mentén azonban vannak még nagyobb foltok, amelyek vízzel borítottak.

Akár az egész Kárpát-medencét is lefedhetné a jégkármérséklő rendszer

A május 1-jén induló országos jégkármérséklő rendszer az egész Kárpát-medencében működhet majd - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke csütörtökön Szekszárdon.

Egyszerre drágult és lett olcsóbb is a paradicsom

Februárban a mezőgazdasági termelői árak 4,9 százalékkal növekedtek az egy évvel korábbiakhoz képest a növényi termékek árának 6,2 és az élő állatok és állati termékek árának 2,6 százalékos növekedéséből eredően - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Már elérhetőek a hajtatott magyar zöldségek

A kora tavaszi zord időjárás kevésbé érintette a zöldséghajtatást, így áprilistól már a teljes választéka elérhető a korai magyar zöldségeknek. Az import termékeket fokozatosan váltják le a magyar termékek, melyek mind ízben, mind frissességben felülmúlják az importot.

Balatonakalin a narancs már a múlté, mandulát termesztenek sikerrel

Balatonakalin, a 700 lelkes falu határában a hároméves önkormányzati mandulaültetvényen jó termés ígérkezik, ha sikerül megvédeni. A korszerű, környezetkímélő ültetvény a település lakóinak összefogásával valósult meg. Elsősorban a helyi borok mellé ajánlva, kuriózumnak, turista csalogatónak szánják a magas minőségű mandulát. Remélik, idővel mintaültetvénnyé növi ki magát az akali mandulás.

Melyik országban a legdrágábbak a termőföldek?

Egy friss Eurostat-jelentés szerint Európában a legmagasabbak a termőföldek árai. A kimutatás Magyarországot is kiemeli: a statisztikák szerint 2011 és 2016 között hazánk érte el az egyik legnagyobb növekedést a földárak terén.

A gazdálkodók érdekében fejlesztik a fajtakísérletek módszertanát

Az őszi búza és a kukorica fajtakísérletek idei módszertani változtatásaival a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetségének célja, hogy a gazdálkodók a termelés kiinduló pontját képező fajtaválasztásban pontosabb és részletesebb adatokat kaphassanak az egyes fajtákról.