Back to top

A szója is allergiás a parlagfűre

A parlagfű minden évben rengeteg kellemetlenséget okoz az allergiásoknak. Ez az Amerikából származó gyom azonban a szántóföldi növénytermesztésben is problémás. Amerika közép-keleti részén úgy találták a tudósok, hogy a parlagfűvel szennyezett szójaföldön drasztikusan visszaesik a termés mennyisége.

„Eredetileg nem is a gyom miatt aggódtunk” - mondta Ethann Barnes, a Nebraska-Lincoln Egyetem végzős kutatási asszisztense. „Nem gondoltuk volna, hogy ilyen erős kompetíciót jelent.”

A gyomok a szántóföldi növényekkel versengenek a fényért, vízért és a tápanyagokért. A parlagfű magasabb a szójánál, azonban eddig nem vizsgálták, hogy milyen veszélyt jelent rá, illetve befolyásolja-e a termés mennyiségét.

A kísérleti parcellákon végig kontroll alatt tartották a gyomok mennyiségét, ahol szükséges volt, onnan eltávolították a parlagfüvet és az egyéb gyomokat is.
A kísérleti parcellákon végig kontroll alatt tartották a gyomok mennyiségét, ahol szükséges volt, onnan eltávolították a parlagfüvet és az egyéb gyomokat is.
Fotó: Amit Jhala
2015-ben és 2016-ban folytattak kísérleteket a nebraskai Meadhez közeli mezőgazdasági területeken. Több parcellán vizsgálták a parlagfű hatását a szójára, kezdve egy kontrolltól (ahová parlagfüvet nem vetettek, és gyommentesen tartották) egészen odáig, ahol méterenként 12 tő parlagfű került minden sor szója mellé.

A cél az volt, hogy lássák, mekkora veszélyt jelent a parlagfű a szójatermesztésre, illetve hogy megjósolható-e a terméskiesés a vegetációs időszak elején.

Barnes megdöbbent azon, hogy mennyire elnyomta a szóját a parlagfű mindkét évben. A szójanövények sokkal rosszabbul bírták, mint a korábbi tanulmányokban.

Fél méterenként egy parlagfű a szójasorok között már 76 százalékkal csökkentette a termést 2015-ben, és 40 százalékkal 2016-ban. Amikor nagyjából 7 centiméterre volt a parlagfű a szójanövénytől, akkor a termés 95 százalékkal csökkent 2015-ben, és 80 százalékkal 2016-ban.

A kísérlet alatt rengeteg víz állt rendelkezésére mindkét növény számára, így a tudósok azt feltételezik, hogy a kevesebb napfény miatt csökkent a szója termésmennyisége.

A tudós társadalmat pedig igencsak meglepte ez az eredmény, mivel korábban nem tartották ekkora problémának a parlagfüvet (mivel az Észak-Amerikai kontinensen őshonosnak tekinthető a növény /a szerk.).

Barnes azt is felfedezte, hogy a parlagfű okozta terméscsökkenést leghamarabb augusztusban lehet becsülni. A kutatás végső célja, hogy már a vegetációs időszak harmadik hetén a gazdák attól függően, hogy mennyire fertőzött parlagfűvel a szántójuk, el tudják dönteni, hogy anyagilag megéri-e a gyomirtás, vagy hagyják a földjüket úgy, ahogy van. (ez természetesen Magyarországon nem opció, mivel nálunk inváziós gyomnövény, ha valakinek a földjén parlagfüvet találnak, hatósági eljárás kezdeményezhető, és akár 5 millió forintos bírságot is kiszabhatnak /a szerk.)

Több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy a parlagfű és más gyomnövények növekedésdinamikáját megértsük. A végső cél az, hogy már a korai növekedési stádiumban meg lehessen becsülni, hogyan hatnak a gyomok a terméseredményekre, így a gazdálkodók jobb döntéseket hozhatnak a visszaszorításukkal kapcsolatban. Várhatóan pontosabban meg tudják majd becsülni, hogyha szükséges, akkor hol és mennyi gyomirtót kell alkalmazni.

 

Forrás: 
www.sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajművelési ABC – Tarlóápolás

Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvből szemlézünk, ezúttal a nyári aratás befejezéséhez közeledve a tarlógondozás és -ápolás kerül a fókuszba.

Már van, ahol virágzik a parlagfű

Az időjárási viszonyoknak megfelelően egy-két aszályos területtől eltekintve a szántóföldi kultúrák jól fejlődnek. A zárt kukorica és napraforgó állományokban a parlagfű csak a szegélyeken tud megtelepedni. Azokon a tarlókon, ahol a hónap elején csapadékot kapott, intenzív fejlődésnek indult a gyomnövény. A pollenjét alacsony koncentrációban már napok óta észlelik négy mérőállomáson is.

Nehéz embert találni dinnyeszedésre

A földeken maradhat a termés, mert nincs, aki leszedje a dinnyét. A termelők kétségbeestek, a szezon ugyanis jó lenne, ha be tudnák takarítani a gyümölcsöt. A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete szerint, úgy kell összevadászni a munkásokat.

Szélsőséges időjárás tett be az orosz búzának

A tavalyinál jóval kevesebb lesz az idei orosz búzatermés az orosz mezőgazdasági minisztérium és az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) szerint is.

Aranyat ér idén a repce

A befejezéséhez közeledik a betakarítás Tolna megyében. A repcével már végeztek a termelők, az őszi búzából még a vetett terület egyharmadán áll lábon a gabona. A gazdálkodók tapasztalata szerint a mennyiség elmarad a tavalyitól, de a minőséggel elégedettek.

Nagy István: A büdzsé garantálja az agrárium biztonságos növekedését

A jövő évi költségvetés garantálja a magyar agrárium erősödését, biztonságos növekedését és újabb áfacsökkentéssel segíti a családokat - mondta az agrárminiszter.

Földhivatali drónpilótákkal a parlagfű ellen

A gyomnövénnyel érintett földeket a jövőben drónok segítségével térképezhetik fel. A földhivatalok több munkatársa vett részt és tett eredményes vizsgát drónpilótaképzésben. Júliustól bírságot is kiszabhat a parlagfüves területek miatt a hatóság.

Érett dinnyét akar? Koncentráljon a bibepontra!

A dinnyevásárlás olyan, mintha zsákbamacskát vennénk, nehéz megállapítani, hogy kellőképpen érett, édes gyümölcsöt viszünk-e haza. De van néhány trükk, amit bevethetünk a sárgadinnye választás esetén.

Példamutató gazda Nagykőrösön

Kustár Tamás 1800 hektáron gazdálkodik Nagykőrösön, és 100 gazdát integrál. Pályája jókora vargabetűt írt le, amíg ebbe az irányba fordult, ugyanis eredetileg építőmérnök a végzettsége. Ám a tanulást azóta sem hanyagolja.

Csúcsra járatják a zöldségtermesztést Dubaiban

Két éven belül csúcstechnológiás eljárással termeszthetik a Dubai Nemzetközi Repülőtérről felszálló gépeken felszolgált zöldségeket. A növényeket egy zárt, úgynevezett függőleges farmon állítják majd elő, mely a világ legnagyobb ilyen jellegű üzeme lesz.