Back to top

A szója is allergiás a parlagfűre

A parlagfű minden évben rengeteg kellemetlenséget okoz az allergiásoknak. Ez az Amerikából származó gyom azonban a szántóföldi növénytermesztésben is problémás. Amerika közép-keleti részén úgy találták a tudósok, hogy a parlagfűvel szennyezett szójaföldön drasztikusan visszaesik a termés mennyisége.

„Eredetileg nem is a gyom miatt aggódtunk” - mondta Ethann Barnes, a Nebraska-Lincoln Egyetem végzős kutatási asszisztense. „Nem gondoltuk volna, hogy ilyen erős kompetíciót jelent.”

A gyomok a szántóföldi növényekkel versengenek a fényért, vízért és a tápanyagokért. A parlagfű magasabb a szójánál, azonban eddig nem vizsgálták, hogy milyen veszélyt jelent rá, illetve befolyásolja-e a termés mennyiségét.

A kísérleti parcellákon végig kontroll alatt tartották a gyomok mennyiségét, ahol szükséges volt, onnan eltávolították a parlagfüvet és az egyéb gyomokat is.
A kísérleti parcellákon végig kontroll alatt tartották a gyomok mennyiségét, ahol szükséges volt, onnan eltávolították a parlagfüvet és az egyéb gyomokat is.
Fotó: Amit Jhala
2015-ben és 2016-ban folytattak kísérleteket a nebraskai Meadhez közeli mezőgazdasági területeken. Több parcellán vizsgálták a parlagfű hatását a szójára, kezdve egy kontrolltól (ahová parlagfüvet nem vetettek, és gyommentesen tartották) egészen odáig, ahol méterenként 12 tő parlagfű került minden sor szója mellé.

A cél az volt, hogy lássák, mekkora veszélyt jelent a parlagfű a szójatermesztésre, illetve hogy megjósolható-e a terméskiesés a vegetációs időszak elején.

Barnes megdöbbent azon, hogy mennyire elnyomta a szóját a parlagfű mindkét évben. A szójanövények sokkal rosszabbul bírták, mint a korábbi tanulmányokban.

Fél méterenként egy parlagfű a szójasorok között már 76 százalékkal csökkentette a termést 2015-ben, és 40 százalékkal 2016-ban. Amikor nagyjából 7 centiméterre volt a parlagfű a szójanövénytől, akkor a termés 95 százalékkal csökkent 2015-ben, és 80 százalékkal 2016-ban.

A kísérlet alatt rengeteg víz állt rendelkezésére mindkét növény számára, így a tudósok azt feltételezik, hogy a kevesebb napfény miatt csökkent a szója termésmennyisége.

A tudós társadalmat pedig igencsak meglepte ez az eredmény, mivel korábban nem tartották ekkora problémának a parlagfüvet (mivel az Észak-Amerikai kontinensen őshonosnak tekinthető a növény /a szerk.).

Barnes azt is felfedezte, hogy a parlagfű okozta terméscsökkenést leghamarabb augusztusban lehet becsülni. A kutatás végső célja, hogy már a vegetációs időszak harmadik hetén a gazdák attól függően, hogy mennyire fertőzött parlagfűvel a szántójuk, el tudják dönteni, hogy anyagilag megéri-e a gyomirtás, vagy hagyják a földjüket úgy, ahogy van. (ez természetesen Magyarországon nem opció, mivel nálunk inváziós gyomnövény, ha valakinek a földjén parlagfüvet találnak, hatósági eljárás kezdeményezhető, és akár 5 millió forintos bírságot is kiszabhatnak /a szerk.)

Több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy a parlagfű és más gyomnövények növekedésdinamikáját megértsük. A végső cél az, hogy már a korai növekedési stádiumban meg lehessen becsülni, hogyan hatnak a gyomok a terméseredményekre, így a gazdálkodók jobb döntéseket hozhatnak a visszaszorításukkal kapcsolatban. Várhatóan pontosabban meg tudják majd becsülni, hogyha szükséges, akkor hol és mennyi gyomirtót kell alkalmazni.

 

Forrás: 
www.sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Glifozát az ivóvízben?

Immár másodszorra mondta ki egy amerikai bíróság, hogy a glifozát nevű gyomirtó rákkeltő. A világszerte ismert növényvédő szert idén januártól az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell. Mit kell tudni a glifozátról, miért veszélyes, és hogyan vizsgálják?

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az okos nő a precíziós gazdálkodást választja

Nagyszerűen működteti az általa vezetett gazdaságot egy négy gyerekes lengyel asszony, aki kimagasló eredményeket ért el a krumpli termesztésben a precíziós technológiának köszönhetően.

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Az elmúlt 26 év legrosszabb termését takarították be tavaly Finnországban

Két egymást követő évben is siralmas volt az aratás, erősítette meg a Finnországi Természeti Erőforrások Intézete (Luke) múlt hét csütörtökön. A jelentés szerint az összes betakarított gabona 2,7 millió tonna volt. Az elmúlt 26 évben ez volt a legrosszabb termés.

Kevesen tudnak a növényvédőszer-hamisításról

A hazai fogyasztók kevesebb mint fele (40%) számára számít csak ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából. A szervezet 500 főt kérdezett meg online felmérés formájában a zöldség-gyümölcs vásárlási szokásairól és preferenciáiról.

A jövő növénye lehet a cirok

A cirok a kukorica jó alternatívája lehet a száraz kontinentális éghajlaton, aszályra hajlamos területeken, mivel szárazságtűrése kiemelkedő. Ráadásul jövedelmezően termeszthető.

Klímaváltozás: új agrárszakértői generációra van szükség

A foltokban lehulló intenzív csapadékra és az extrém melegekre a kímélő és nedvességmegőrző talajművelés lehet a válasz, miközben a klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovarok elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.