Back to top

A tagállamok többsége elutasítja az új uniós költségvetés megnyirbálását

Az uniós tagállamok közel kétharmada nem ért egyet azzal a bizottsági javaslattal, ami 2020 után szerintük aránytalanul nagy mértékben megnyirbálná a regionális- és a közös agrárpolitika költségvetését. A kifizetések jogállami feltételekhez kötésével szemben 3 visegrádi ország, köztük Magyarország hangoztatott komoly fenntartásokat a keretköltségvetés tervezetéről tartott első miniszteri vitán.

Tizenkét nappal az Európai Bizottság javaslatának bemutatása után a tagállamok képviselői az általános ügyek tanácsának hétfői nyilvános vitáján első ízben fejtették ki véleményüket a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret tervezetéről. 

Számszerűen a legtöbb kritika a kohéziós (és valamelyest kisebb mértékben a közös agrárpolitikai) büdzsé csökkentésére vonatkozó javaslattal szemben fogalmazódott meg a két és fél órás vitán, amelynek során mind a 28 tagállam reagált a nagy tervre - írta a BruxInfo.  Közülük 16-17 tagállam Európa-ügyi minisztere jelezte, hogy nem ért egyet a vágással és különösen annak – többségük szerint – aránytalanul nagy mértékével. 

A Bizottság a kohéziós forrásokat névértéken 7, a közös agrárpolitika forrásait pedig 5 százalékkal kurtítaná meg 2020 után részben így ellensúlyozva a brit kilépés miatt a költségvetésen keletkező „lyukat”, amit Brüsszel éves szinten nettó 12-13 milliárd euróra becsül. 

Több tagország képviselője is ugyanakkor arra mutatott rá, hogy valós értéken jóval nagyobb, 10-15 százalék közötti vágásról van szó (miként a BruxInfo nemrég megírta, bizottsági források is elismerték, hogy reálértéken 13 százalékos is lehet a csökkentés).

Konrad Szymanski lengyel Európa-ügyi miniszter – aki elsőként szólalt fel a vitán – reálértéken 10-15 százalékos forráselvonásról beszélt, hozzátéve, hogy egyes országok esetében akár a 30 százalékot is elérheti a vágás. „Komoly kételyeink vannak aziránt, hogy ez (a javaslat) jó tárgyalási alap” - tette hozzá a lengyel miniszter, hozzátéve, hogy Varsó „nem fogadja el a forradalmi csökkentéseket, különösen nem a közös agrárpolitikát, a KAP-ot illetően. 

Szlovák kollégája, Ivan Korcok úgy vélte, hogy a kohéziót és a mezőgazdaságot illetően „nem arányosak a csökkentések, a regionális politikánál egyenesen túlzott mértékűnek nevezte ezeket, aggodalmának adva hangot, hogy a legkevésbé fejlett régiók lesznek a a vesztesei a reformnak. 

A cseh EU-ügyi államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a felzárkóztatási büdzsét érintő megtakarítások valós értéken 15 százalékot tesznek ki, és ha az infláció mellett a nemzeti összjövedelem változását is figyelembe veszik, akkor 20 százalékos is lehet a kurtítás. Az átmeneti régiók esetében, amelyek az egy főre eső uniós átlagos GDP 75 százaléka fölé kerülnek, akár 35-40 százalékot is elérheti szerinte az elvonás. 

Még ennél is radikálisabb csökkentést vizionált a litván miniszter, aki közölte, egyes számítások szerint akár 45 százalékkal is zsugorodhat a kohéziós politikára fordítandó összeg. 

A közös agrárpolitikai és a kohéziós támogatások drasztikus megnyirbálásáról beszélt Várhelyi Olivér, hazánk állandó EU-képviselője (nagykövete), aki szerint éppen hogy erősíteni, és nem pedig csökkenteni kellene a politikát. Helytelen megközelítésnek tartotta, hogy az új és a régi prioritások között kell dönteni, ezért szerinte az új politikai prioritásokra új pénzek kellenek, amit Magyarország akár a GNI 1,2 százalékáig növelve a befizetését, kész lenne megfinanszírozni. 

Összességében 16-17 ország kifogásolta a kohéziós és/vagy a közös agrárpolitikai büdzsé megkurtítására vonatkozó szándékot. Ezek: Lengyelország, Észtország, Portugália, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Görögország, Franciaország, Szlovákia, Románia, Málta, Magyarország,Csehország, Írország, Horvátország, Olaszország (Bulgária soros elnökként nem szólt hozzá, de alighanem ugyanebbe a táborba tartozik). 

Günther Oettinger, költségvetési biztos azzal válaszolt a kritikákra, hogy a két nagy hagyományos politikán megkerülhetetlen a megtakarítás. Szerinte a 7 százaléknál alacsonyabb csökkentés komolytalan lenne, de az ennél nagyobb már ártana. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági, szociális és területi kohézióra a Bizottság által 2021 és 2027 között folyó árakon és pénzügyi kötelezettségvállalás formájában javasolt 373 milliárd euró nominálértéken éppen megegyezik a 2014 és 2020 közötti kohéziós kiadási szinttel, azzal a különbséggel, hogy eggyel kevesebb ország között oszlik majd meg. 

Több küldöttség is nehezményezte, hogy a Bizottság többéves keretköltségvetésről szóló javaslata nem elég átlátható és nem lehet érdemben összevetni a 2014 és 2020 közötti periódus költésével. Ezért arra sürgették a Bizottságot, hogy a következő hetekben összehasonlítható számsorokkal álljon elő. 

Többen azt is kifejtették, hogy az összképhez meg kell várni a különböző ágazatok szabályozására vonatkozó javaslatokat, amelyeket május 29. és június közepe között zsinórban fog publikálni a testület. 

A kohéziós országok többsége fontosnak nevezte, hogy a jövőben is az egy főre jutó GDP nagysága legyen a meghatározó szempont a kohéziós források tagállamok közötti elosztásánál. A magyar nagykövet egyenesen az egyetlen releváns elosztási kritériumnak nevezte az egy főre jutó GDP-t (ezt a jelenlegi képletben 86 százalékban veszik figyelembe, de Oettinger szerint 2020 után is legalább 80 százalék erejéig, miközben más szempontokat is figyelembe vesznek majd, mint az éghajlatváltozást vagy a migrációt). 

Németország és Franciaország miniszterei megerősítették, hogy készek többet befizetni a közös büdzsébe. Michael Roth, német EU-ügyi államtitkár szerint a német hozzájárulás aránya a brit kilépés után a jelenlegi 21 százalékról 24-25 százalékra nőhet. Sokatmondóan hozzátette, hogy a német engedékenység nagy mértékben függ majd a pénzköltés szabályaitól. 

Hat uniós tagállam – köztük öt nettó befizető – félreérthetetlenül jelezte, hogy ellenzik az uniós büdzsé – és ami ezzel jár – a befizetések növelését. A finn, a dán, a holland, a svéd, az osztrák és némi meglepetésre a ciprusi miniszter is közölte, hogy kisebb EU-nak kisebb büdzsé dukál. Többen közülük – a svédek és a finnek például – leszögezték, hogy a kiadási plafon (főösszeg) nem mehet a GNI 1 százaléka főlé. 

Az uniós kifizetések Bizottság által javasolt jogállami kritériumok betartásától való függővé tételét nyolc delegáció – a holland, a görög, a francia, a finn, az olasz, a svéd, a belga és valamelyest általánosabban a német – határozottan üdvözölte, míg határozott fenntartásokat csak három küldöttség, a magyar, a lengyel és a cseh jelzett. Olaszország is felhívta a figyelmet bizonyos nehézségekre. 

A magyar nagykövet figyelmeztetett, hogy óvatosnak kell lenni a jogállamisági kritérium bevezetésével és úgy vélekedett, hogy „súlyos aggályok merülnek fel a javaslat jogalapját illetően”. Emellett problémának nevezte arányosság szempontjából is a javaslatot és a Bizottság által jaavsolt „rendkívül tág kritériumokat”. 

Érdekesség, hogy az olasz képviselő miközben üdvözölte a jogállami féket, az erre vonatkozó rendelettervezet jogalapját kétségesnek nevezte. 

Lengyel kollégája elmondta, hogy országa kész az uniós források ellenőrzésének alávetni magát, de a javaslatban leírt procedúra szerinte a Bizottság részéről a hatalom megragadásával érne fel, és a testület a végrehajtási szabályokon keresztül gyakorlatilag az Európai Bíróság szerepét venné át. 

Cseh részről megértik a jogállami szempont érvényesítését, de hangsúlyozzák, hogy erre megvannak a megfelelő mechanizmusok az EU-szerződésben. A Bizottság által javasolt fordított minősített többségi döntéshozatal a cseh államtitkár szerint nem megfelelő és intézményi aránytalansághoz vezet. 

 

Forrás: 
Bruxinfo

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elfogadhatatlan az uniós agrártámogatások csökkentése

A magyar gazdák számára elfogadhatatlan a közös uniós agrártámogatások csökkentése - mondta Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke az M1 aktuális csatornán kedden.

Elfogadhatatlan az uniós agrártámogatások csökkentése

Magyarország számára elfogadhatatlan a Közös Agrárpolitika költségvetésének csökkentése – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a COPA-COGECA 2018. szeptember 13-án tartott elnökségi ülésén, Brüsszelben.

Élelmiszer-minőség: nem tűrik a kettős mércét

Az Európai Parlament szerint elfogadhatatlan a fogyasztók megkülönböztetése. Ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult terméknek ugyanolyan alkotóelemekből kell állnia.

Európai tejtermelői körkép az aszály árnyékában

Európa legnagyobb tejtermelő régiói is érintettek a takarmánytermő területeket sújtó időjárási szélsőségektől. A nyári hónapok rendkívül száraz időjárása miatt a tejtermelés európai növekedési ütemének visszaesésre kell számítani. Várható a téli takarmányhiány, valamint a tehénkivágások növekvő száma.

Drasztikus díjemelés vagy áruhiány

Soha nem látott fuvarozói összefogást és egységes fuvardíjemelést kényszerítenek ki az elmúlt időszak gazdasági és európai uniós jogalkotási folyamatai. A fuvarozó szervezetek közös sajtótájékoztatóján elhangozott: Ha el akarjuk kerülni, hogy a boltokban áruhiány lépjen fel és a szolgáltatások akadozva működjenek elkerülhetetlen a díjemelés.

Elindult az MFB kkv-knak szánt kamatmentes hitelprogramja

Már igényelhetik a kis és közepes vállalkozások (kkv) a nulla százalékos kamatú európai uniós forrású hitelt technológiai korszerűsítésre az MFB Pontokon - tájékoztatta az MTI-t a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hétfőn.

Nyilvántartásba vették a ketreces állattartás beszüntetését célzó kezdeményezést

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a ketrecben tartott vagy tenyésztett állatokkal szembeni embertelen bánásmód felszámolását célzó európai polgári kezdeményezést - közölte az uniós bizottság szerdán.

Gyakorlati segítség az aszálykárok csökkentésére

Az Európai Bizottság intézkedéseket terjesztett elő a nyári szárazság által sújtott területeken gazdálkodó mezőgazdasági termelők nehézségeinek csökkentése és a takarmányhiány elkerülése érdekében - közölte az uniós bizottság csütörtökön.

A sertéságazatra is kihat az EB génszerkesztésről szóló döntése

Komolyan befolyásolhatja a sertéstenyésztők jövőjét világszerte a génszerkesztésről és a GMO-ról szóló közelmúltban született Európai Bírósági döntés

Aszályhelyzet Európában: Magyarországon nincs változás a zöldítésben

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy az Európa szerte tomboló aszály által jelentős mértékben érintett tagállamok kérésére átmeneti időre könnyít a zöldítési előírások egy részén. Magyarországra azonban ez nem vonatkozik. A Greenpeace keményen bírálta az intézkedést.