Back to top

A tagállamok többsége elutasítja az új uniós költségvetés megnyirbálását

Az uniós tagállamok közel kétharmada nem ért egyet azzal a bizottsági javaslattal, ami 2020 után szerintük aránytalanul nagy mértékben megnyirbálná a regionális- és a közös agrárpolitika költségvetését. A kifizetések jogállami feltételekhez kötésével szemben 3 visegrádi ország, köztük Magyarország hangoztatott komoly fenntartásokat a keretköltségvetés tervezetéről tartott első miniszteri vitán.

Tizenkét nappal az Európai Bizottság javaslatának bemutatása után a tagállamok képviselői az általános ügyek tanácsának hétfői nyilvános vitáján első ízben fejtették ki véleményüket a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret tervezetéről. 

Számszerűen a legtöbb kritika a kohéziós (és valamelyest kisebb mértékben a közös agrárpolitikai) büdzsé csökkentésére vonatkozó javaslattal szemben fogalmazódott meg a két és fél órás vitán, amelynek során mind a 28 tagállam reagált a nagy tervre - írta a BruxInfo.  Közülük 16-17 tagállam Európa-ügyi minisztere jelezte, hogy nem ért egyet a vágással és különösen annak – többségük szerint – aránytalanul nagy mértékével. 

A Bizottság a kohéziós forrásokat névértéken 7, a közös agrárpolitika forrásait pedig 5 százalékkal kurtítaná meg 2020 után részben így ellensúlyozva a brit kilépés miatt a költségvetésen keletkező „lyukat”, amit Brüsszel éves szinten nettó 12-13 milliárd euróra becsül. 

Több tagország képviselője is ugyanakkor arra mutatott rá, hogy valós értéken jóval nagyobb, 10-15 százalék közötti vágásról van szó (miként a BruxInfo nemrég megírta, bizottsági források is elismerték, hogy reálértéken 13 százalékos is lehet a csökkentés).

Konrad Szymanski lengyel Európa-ügyi miniszter – aki elsőként szólalt fel a vitán – reálértéken 10-15 százalékos forráselvonásról beszélt, hozzátéve, hogy egyes országok esetében akár a 30 százalékot is elérheti a vágás. „Komoly kételyeink vannak aziránt, hogy ez (a javaslat) jó tárgyalási alap” - tette hozzá a lengyel miniszter, hozzátéve, hogy Varsó „nem fogadja el a forradalmi csökkentéseket, különösen nem a közös agrárpolitikát, a KAP-ot illetően. 

Szlovák kollégája, Ivan Korcok úgy vélte, hogy a kohéziót és a mezőgazdaságot illetően „nem arányosak a csökkentések, a regionális politikánál egyenesen túlzott mértékűnek nevezte ezeket, aggodalmának adva hangot, hogy a legkevésbé fejlett régiók lesznek a a vesztesei a reformnak. 

A cseh EU-ügyi államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a felzárkóztatási büdzsét érintő megtakarítások valós értéken 15 százalékot tesznek ki, és ha az infláció mellett a nemzeti összjövedelem változását is figyelembe veszik, akkor 20 százalékos is lehet a kurtítás. Az átmeneti régiók esetében, amelyek az egy főre eső uniós átlagos GDP 75 százaléka fölé kerülnek, akár 35-40 százalékot is elérheti szerinte az elvonás. 

Még ennél is radikálisabb csökkentést vizionált a litván miniszter, aki közölte, egyes számítások szerint akár 45 százalékkal is zsugorodhat a kohéziós politikára fordítandó összeg. 

A közös agrárpolitikai és a kohéziós támogatások drasztikus megnyirbálásáról beszélt Várhelyi Olivér, hazánk állandó EU-képviselője (nagykövete), aki szerint éppen hogy erősíteni, és nem pedig csökkenteni kellene a politikát. Helytelen megközelítésnek tartotta, hogy az új és a régi prioritások között kell dönteni, ezért szerinte az új politikai prioritásokra új pénzek kellenek, amit Magyarország akár a GNI 1,2 százalékáig növelve a befizetését, kész lenne megfinanszírozni. 

Összességében 16-17 ország kifogásolta a kohéziós és/vagy a közös agrárpolitikai büdzsé megkurtítására vonatkozó szándékot. Ezek: Lengyelország, Észtország, Portugália, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Görögország, Franciaország, Szlovákia, Románia, Málta, Magyarország,Csehország, Írország, Horvátország, Olaszország (Bulgária soros elnökként nem szólt hozzá, de alighanem ugyanebbe a táborba tartozik). 

Günther Oettinger, költségvetési biztos azzal válaszolt a kritikákra, hogy a két nagy hagyományos politikán megkerülhetetlen a megtakarítás. Szerinte a 7 százaléknál alacsonyabb csökkentés komolytalan lenne, de az ennél nagyobb már ártana. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági, szociális és területi kohézióra a Bizottság által 2021 és 2027 között folyó árakon és pénzügyi kötelezettségvállalás formájában javasolt 373 milliárd euró nominálértéken éppen megegyezik a 2014 és 2020 közötti kohéziós kiadási szinttel, azzal a különbséggel, hogy eggyel kevesebb ország között oszlik majd meg. 

Több küldöttség is nehezményezte, hogy a Bizottság többéves keretköltségvetésről szóló javaslata nem elég átlátható és nem lehet érdemben összevetni a 2014 és 2020 közötti periódus költésével. Ezért arra sürgették a Bizottságot, hogy a következő hetekben összehasonlítható számsorokkal álljon elő. 

Többen azt is kifejtették, hogy az összképhez meg kell várni a különböző ágazatok szabályozására vonatkozó javaslatokat, amelyeket május 29. és június közepe között zsinórban fog publikálni a testület. 

A kohéziós országok többsége fontosnak nevezte, hogy a jövőben is az egy főre jutó GDP nagysága legyen a meghatározó szempont a kohéziós források tagállamok közötti elosztásánál. A magyar nagykövet egyenesen az egyetlen releváns elosztási kritériumnak nevezte az egy főre jutó GDP-t (ezt a jelenlegi képletben 86 százalékban veszik figyelembe, de Oettinger szerint 2020 után is legalább 80 százalék erejéig, miközben más szempontokat is figyelembe vesznek majd, mint az éghajlatváltozást vagy a migrációt). 

Németország és Franciaország miniszterei megerősítették, hogy készek többet befizetni a közös büdzsébe. Michael Roth, német EU-ügyi államtitkár szerint a német hozzájárulás aránya a brit kilépés után a jelenlegi 21 százalékról 24-25 százalékra nőhet. Sokatmondóan hozzátette, hogy a német engedékenység nagy mértékben függ majd a pénzköltés szabályaitól. 

Hat uniós tagállam – köztük öt nettó befizető – félreérthetetlenül jelezte, hogy ellenzik az uniós büdzsé – és ami ezzel jár – a befizetések növelését. A finn, a dán, a holland, a svéd, az osztrák és némi meglepetésre a ciprusi miniszter is közölte, hogy kisebb EU-nak kisebb büdzsé dukál. Többen közülük – a svédek és a finnek például – leszögezték, hogy a kiadási plafon (főösszeg) nem mehet a GNI 1 százaléka főlé. 

Az uniós kifizetések Bizottság által javasolt jogállami kritériumok betartásától való függővé tételét nyolc delegáció – a holland, a görög, a francia, a finn, az olasz, a svéd, a belga és valamelyest általánosabban a német – határozottan üdvözölte, míg határozott fenntartásokat csak három küldöttség, a magyar, a lengyel és a cseh jelzett. Olaszország is felhívta a figyelmet bizonyos nehézségekre. 

A magyar nagykövet figyelmeztetett, hogy óvatosnak kell lenni a jogállamisági kritérium bevezetésével és úgy vélekedett, hogy „súlyos aggályok merülnek fel a javaslat jogalapját illetően”. Emellett problémának nevezte arányosság szempontjából is a javaslatot és a Bizottság által jaavsolt „rendkívül tág kritériumokat”. 

Érdekesség, hogy az olasz képviselő miközben üdvözölte a jogállami féket, az erre vonatkozó rendelettervezet jogalapját kétségesnek nevezte. 

Lengyel kollégája elmondta, hogy országa kész az uniós források ellenőrzésének alávetni magát, de a javaslatban leírt procedúra szerinte a Bizottság részéről a hatalom megragadásával érne fel, és a testület a végrehajtási szabályokon keresztül gyakorlatilag az Európai Bíróság szerepét venné át. 

Cseh részről megértik a jogállami szempont érvényesítését, de hangsúlyozzák, hogy erre megvannak a megfelelő mechanizmusok az EU-szerződésben. A Bizottság által javasolt fordított minősített többségi döntéshozatal a cseh államtitkár szerint nem megfelelő és intézményi aránytalansághoz vezet. 

 

Forrás: 
Bruxinfo

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az agrártámogatás harmadát kapják a gazdák

Az uniós közvetlen területalapú támogatási előleg alig több mint egyharmadát kapják a gazdák idén. Sokan még ennyit sem, ami gondot jelent az őszi munkáknál.

Bonyolítás helyett egyszerűsödnie kell a KAP-nak

Olyan új, gazdabarát KAP-ra van szükség, amelyben a gazdák a lehető legegyszerűbben tudnak hozzáférni a nekik járó támogatásokhoz - hangzott el a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2018. november 19-i ülésén, ahol az uniós agrárminiszterek folytattak vitát a Közös Agrárpolitika 2020 utáni kereteiről.

Növelni kell a talajok széntartalmát

Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

Csak erős agráriummal alapozható meg a vidék fejlődése

Gazdasági súlyán felül, stratégiai ágazatként kell kezelni az agrár- és élelmiszergazdasági szektort, hiszen erős agrárium nélkül elképzelhetetlen a vidék, és ezáltal Magyarország fejlesztése – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

A mezőgazdasági és kohéziós politikákra szánt összeg nem csökkenhet

Az Európai Parlament egy szerdai szavazással elfogadta az EU következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, az egyes programokra szánt konkrét összegeket is tartalmazó tárgyalási álláspontját.

Állatjólét: még mindig komoly hiányosságok vannak az EU-ban

Az állatjólétre irányuló uniós fellépések több szempontból is sikeresek voltak, de továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a haszonállatokkal való bánásmód terén - ezt állapította meg egyebek mellett az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.

Nem éri majd meg élelmiszer-növényekből bioüzemanyagot gyártani

Az Európai Parlament jóváhagyta a megújuló vonatkozó kötelező, és az energiahatékonyságra vonatkozó indikatív célértéket. Mindkettőt 2030-ig kellene elérni. Ezek a célértékek kulcsszerepet játszanak az Unió éghajlatváltozási vállalásainak teljesítésében.

Folyamatosan emelkedik a baromfitermelés az unióban

Az Európai Unióban a baromfitermelés további erősödésére számítanak a szakemberek - olvasható a rövidtávra kiadott előrejelzésből. Az idén az első negyedévében közel 4 százalékkal több baromfit értékesítettek a tagállamok termelői, mint az azt megelőző félévben. A növekedés azóta ugyan lelassult, de éves szinten így is el fogja érni a 1,5 százalékot.

Mi áll az extrém időjárás hátterében, és hogyan úszta meg a kukorica?

Kirívó aszály, hőség és egyéb időjárási anomáliák jellemezték az idei évet Nyugat-Európában, ami rányomta a bélyegét a terméseredményekre is. A jelenlegi helyzetből a jelek szerint a kukorica került ki győztesen.

Az éhség konfliktusokat táplál

A 21. század közepén mintegy tízmilliárd ember népesíti majd be a Földet, vagyis jó 2 milliárddal többen leszünk, mint most. Ha figyelembe vesszük, hogy a világ népességének mintegy tizede, 820 millió ember ma sem jut elegendő élelemhez, a mostaninál is nagyobb a kihívás lesz az emberiség megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel történő ellátása.