Back to top

Bővítenék a cégek energiahatékonysági adókedvezményét jövőre

A 2019-es adótörvény tervezetben a kormány lehetővé tenné, hogy a vállalkozások – a halgazdálkodással foglalkozók kivételével - felújításokhoz is igénybe vehessék az energiahatékonysági beruházásokhoz adott társasági adókedvezményt.

A legtöbb adókedvezményhez hasonlóan persze ezt sem lesz olyan egyszerű érvényesíteni. A módosítás indoklásában ugyan azt írja a jogalkotó, hogy a változás révén az energiahatékonysági projektek esetében akkor is lehívható lesz a társasági adóból a kedvezmény, ha azok számviteli szempontból felújításnak minősülnek. Így például a világítás- és fűtéskorszerűsítés is kedvezményezetté válhat a jövőben a törvényi feltételének való megfelelés esetén.

A bökkenő is épp ebből adódik – persze tisztán környezetvédelmi szempontból értékelhető a jogalkotó törekvése. Csak a magyar kkv szektor tőkehelyzeti realitásait is figyelembe véve prognosztizálható, hogy nem fogják azonnal tömegesen igénybe venni.

A tervezet ugyanis úgy fogalmaz, hogy

az adókedvezményt nem lehet igénybe venni akkor, ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba.

De akkor sem, ha az adózó nem teljesíti az e törvényben és az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt feltételeket.

A végrehajtási rendelet részletei még nem ismeretek, ezek vélhetőleg majd csak az adótörvény elfogadása után születnek meg.

Azt azonban már a tervezet is az igénybevétel feltételéül szabja, hogy az adózónak az adókedvezmény igénybevételének első adóévében a társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkeznie kell az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása, felújítása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, felújításnak minősül.

Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás, felújítás vagy beruházásrész, felújításrész tekintetében adókedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a beruházás, felújítás vagy beruházásrész, felújításrész az energiahatékonyság növekedésével jár.

További feltétel, hogy az adózónak a beruházás, felújítás részét képező valamennyi eszközt használatba kell vennie és ezeket az eszközöket a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő legalább öt évig – vagyis a kötelező üzemeltetési időszakban – a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemeltetnie, illetve használnia kell.

A törvényjavaslat megszabja azt is, hogy az igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége

  • Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékának,
  • Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 százalékának,
  • Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép- Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalékának megfelelő mértéket,

de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Ugyanakkor a kedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Őstermelők és élelmiszeriparban dolgozók figyelem: számít az Ön véleménye!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Hétfa Kutatóintézettel (HKI) közös felmérésében az őstermelőket kérdezik a járulékfizetési gyakorlatról, az élelmiszer-gazdasági vállalkozások esetében pedig a foglalkoztatási nehézségeit és piacra jutási problémáit igyekeznek feltárni - ehhez kérik az érintettek segítségét.

Így kéne átalakítani az agráradózást

„Merész tervek: teljes reform előtt az agráradózás?” című beszélgetés során a NAK egyik közelmúltbeli javaslatát vitatták meg szakemberek Hajdúböszörményben. Az áfacsökkentés folytatását és a családi mezőgazdasági vállalkozási forma bevezetését egyöntetűen kedvezően fogadták.

Lecsap a Balatonra a NAV

Átfogó ellenőrzés-sorozatot kezd hétfőn a Balatonnál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az akcióban több száz revizor vesz részt.

Mégis maradhat néhány cafeteria elem?

Mégsem szabják át teljesen a cafeteriát. A kormány várja a módosító javaslatokat.

Megoldható a januári adócsökkentés

Akár januártól is csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, amennyiben a bérmegállapodást a felek ősszel módosítják, ám az ezzel kapcsolatos tárgyalásokhoz szükség van az év utolsó hónapjaiban megjelenő adatokra – értesült a Magyar Idők.

Könnyítene az őstermelői adózáson a kormány

A parlament által tárgyalt 2019-es adótörvények tervezetében több kisebb, de az őstermelők életét megkönnyítő változás is szerepel. Bizonyos feltételek mellett a munkabér is elszámolhatóvá válna költségként.

Célegyenesbe fordult az online számlázás

A cégek egy része nincs felkészülve a július elsejétől életbe lépő online számlázásra. A szakértők abban bíznak, hogy eleinte elnéző lesz a NAV a mulasztókkal szemben, főként, ha azok tettek lépéseket az online számlázási rendszerhez való csatlakozásra.

Online konzultáció indult az őstermelők adózási szokásairól

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kutatást végez a mezőgazdasági őstermelők adózásáról és járulékfizetési szabályairól, szokásairól. A Nébih szerint több mint 300 ezer érvényes őstermelői igazolvány van kiadva 2018-ban, őket kellene elérni. A célcsoport finoman szólva nem netfüggőségéről híres.

Ha így marad a cafeteria, kevesebb lesz a fizetés

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) egyeztetést kezdeményezett a cafeteria adóztatásának tervezett változtatásairól a parlamenti pártok frakcióvezetőivel és az országgyűlési bizottságok vezetőivel, még az adótörvények elfogadása előtt.

A hőség pörgeti a hazai sörpiacot

A tavaly már megközelítőleg 160 milliárd forintosra duzzadt magyar sörpiac 70 százalékát fedi le a Dreher és a Heineken Hungária, a további növekedésnek pedig a nyári meleg és a világbajnokság is a motorja lehet. A chipsadó várható emelése a söripart azonban csak korlátozottan érintheti.