Back to top

A borok jótékony erejével

Hatalmas sikerrel, rekordbevétellel zárult a Budapest Borfesztivál és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jótékonysági Borárverése. A nagylelkű borászok által felkínált tételeket Bősze Ádám, az MTVA műsorvezetője és Antal Gábor, a Borfesztivál főszervezője bocsátotta kalapács alá. A 37 árverési tétel összesen 7.700.000 forintért kelt el.

Az árverés bevételét a A gödi Topház nevű intézményben élő kétszáz, a fogyatékosság súlyával megterhelt ember életminőségének javításra fordítja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

A 37 tétel közül a kikiáltási árhoz képest a legmagasabb vételi áron a SPAR Magyarország által felajánlott SPAR Válogatás borok borhűtővel tétele kelt el, hiszen először 350.000 forintért vásárolták meg, majd új tulajdonosa ismét kalapács alá kínálta a tételt, ami ezután 290.000 forintért kelt el.

A nem mindennapi, gáláns gesztusra egyszer már volt példa néhány évvel ezelőtt az árverés történetében.

A 12.000 forintos kikiáltási árhoz képes több mint tizennyolcszoros áron, 220.000 forintért kelt el a Günzer Zoltán Pincészet 2015-ös évjáratú Günzer Cabernet Franc bora. Az árverés legmagasabb kikiáltási árú tétele dr. Dula Bence 3 különleges vörösborából álló válogatása volt. Az 1999-es Egri Hegybíró Bora, a 2000-es évjáratú Triász Cuvée és a 2002-es Egri Kékfrankos kikiáltási ára 120.000 forint volt, a borok végül 290.00 forintért keltek el. A legrégebbi tétel egy palack 1968-as évjáratú Kincsem 6 puttonyos Tokaji Aszú volt, mely végül 230.000 forintért talált gazdára. A Borárverés legmagasabb leütési áron, 360.000 forintért elkelt tétele 6 palack 2001-es évjáratú Tokaij Aszúeszencia volt.

Jelentős sikere volt még a Budapest Borfesztivált szervező Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. által felajánlott 6 palackos VinAgora aranyérmes magyar borválogatásnak, amely 50.000 forintról indult és 320.000 forinton zárt.

A Budapest Borfesztivál és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat háláját fejezi ki azon borászok felé, akik egy-egy különleges palackkal vagy borválogatással hozzájárultak a gödi Topház lakói életminőségének javításához.

Nélkülük és a nyitott lelkű licitáló vendégek nélkül nem valósulhatna meg a kitűzött cél.

A gödi Topház nevű intézményben kétszáz, a fogyatékosság súlyával megterhelt ember éli mindennapjait. Egészen kicsi gyermekek, fiatalok és felnőttek. Ahány ember, annyiféle családi háttér, annyiféle kórtörténeti előzmény és dráma jelenik meg kezelési lapjaikon.  Aki ide kerül, jellemzően hosszú időt tölt az intézmény falai között.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat hatalmas kihívással áll szemben: a gödi Topházban élő kétszáz, súlyos fogyatékkal élő ember számára minőségi, élhető életkörülményeket teremteni. Ez nem csak erkölcsi, de anyagi hátteret is igényel, nem is keveset.

 

Forrás: 
VinAgora

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nő a bioszőlők területe

A világ biotermékpiacát 2016-ban 84,7 milliárd euró értékűre becsülték, ennek 40%-át az Európai Unió teszi ki kb. 34 milliárd euróval. Igen dinamikusan fejlődő piacról van szó, hiszen tíz év alatt megháromszorozódott a világon a biotermékek iránti kereslet.

Új magyar borászati kifejezések uniós oltalom alatt

Előrelépés történt a magyar borok uniós oltalma területén, ugyanis az Európai Bizottság foglalkozik a már öt éve benyújtott hagyományos magyar borászati kifejezések kérdésével, és hamarosan sor kerülhet ezek hivatalos bejegyzésére - közölte Erdős Norbert fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Támogatás a szőlőkabóca elleni védekezéshez

Támogatási kérelem nyújtható be március 1-jétől a szőlőültetvényeken megvalósuló amerikai szőlőkabóca elleni megelőző védekezéshez. A Magyar Államkincstárhoz 2019. március 1-31. között lehet benyújtani a szőlőültetvények növényegészségügyi megelőző védekezésére, amely az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlő aranyszínű sárgaságot okozó fitplazma, terjedését hivatott megelőzni.

Izgalmas gasztrohétvége a Balatonnál

A nagy sikerű 2018-as debütálást követően idén is megrendezésre kerül a Furmint Napok Köveskálon! Furmintra hangolt menüsor, érdekes szakmai előadások, beszélgetések és az ország legizgalmasabb Furmintjai várnak minden kedves érdeklődőt a gasztrofaluként elhíresült balatoni településen.

Szőlőről, borról huszadszor is

Huszadik alkalommal rendezik meg a Szőlészeti és Borászati Konferenciát Egerben február 13. és 15. között.

CyberBor – a megállíthatatlan digitalizáció

A már hagyománnyá és megkerülhetetlen tényezővé vált Borjog és Bormarketing Konferenciát idén március 1-én rendezik meg a budapesti New York Palotában dr. Prónay Bence és Rókusfalvy Pál társszervezésében. Az eseményt évről évre szakmai partnerségben rendezik meg a Miniszterelnökséggel és az Agrárminisztériummal, a Magyar Turisztikai Ügynökséggel és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával.

Borral fogyni!

Elsőre egy csodadiéta szlogenjének tűnhet, de egyáltalán nem az. Tony Edwards tudományos író újabb könyvében (The good news about booze) számos orvosi bizonyítékkal támasztja alá, hogy az alkoholtartalmú italok mértékletes fogyasztása nem hizlaló. Éppen ellenkezőleg, segíthet a fogyásban!

Borteszt Budafokon

A Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola budafoki tangazdasága igazi kis ékszerdoboz, a főváros szőlőskertje. Az intézmény feladata, az oktatáson túl, kísérletek beállítása, vizsgálatok elvégzése. A héten a 2018-as évjáratú kísérleti- és újborok bemutatóján a különböző élesztők és tápanyagok, tankpezsgő alapborok, növényvédő szer maradványok kerültek terítékre.

A fesztiválozók is minőségi bort keresnek

Kiemelkedően jó évet zárt a gyöngyösi Dubicz Borászat 2018-ban. A pince tavalyi eladásai összhangban vannak a magyar borászatot befolyásoló trendekkel: a minőségi borok egyre inkább előtérbe kerülnek, a fogyasztók nagyobb arányban választják a nívós, díjnyertes termékeket.

Csak oltjuk a szőlőt!

Hazánkban mintegy 65 ezer hektár szőlőt tartunk nyilván, ennek 3 százalékos amortizációjával számolva évente legalább kétezer hektár ültetvényt kellene felújítani. Az elmúlt években ugyan megugrott az oltványok iránti kereslet, ám nagy kérdés, miért nem hazai szaporítóanyagot vásárolnak a termelők?