Back to top

Hosszú élet a kaptárban

A “téli” méhek a hideg évszakban 6-8 hónapot, míg a nyáriak pusztán 5-6 hetet élnek. Ennek szabályozója egy fehérje, a vitellogenin, melyet a zsírtestükben halmoznak fel.

A hagyományos méhészfelfogás szerint augusztus végén, szeptember elején kikelnek a fiasításból a téli méhek, melyek aztán túlélik a telet, hogy a családot tavasszal újra lendületbe hozzák.

Ezek a méhek vastagabb zsírtesttel kell, hogy rendelkezzenek, mint a már meglévők.

A zsírtest ugyanis az a szerv, mely többek között a fehérjék felhalmozására és előállítására képes. Emberrel összevetve ez a májnak felel meg.

A „téli” méhek zsírtestében télen 50% vitellogeninnek nevezett fehérje  található, mely a juvenilhormonra gátló hatással van.

Egyértelműen megállapítható, hogy a nyár végén kikelő méhek és a még dajkaméh stádiumban levő méhek testalkata igen hasonló, és a garatmirigyük is ugyanolyan fejlett. Míg a tavasszal, illetve nyáron kikelő méhek előbb-utóbb kijáró méhekké válnak, addig a téliek csak tavasszal kezdenek kijárni, ha arra szükség van. Lehetséges tehát, hogy a téli méhek pusztán egy meghosszabbított dajka-fázisban maradnak.

Lárvákat tápláló dajkaméh
Fotó: Hevesi Mihály

Ha tavasszal a kaptárban mesterségesen magas szinten tartják a Vitellogenint, akkor annak ellenére, hogy a méhek gyűjtővé válnak, valamivel hosszabb ideig élnek, mint anélkül.

De az ő élettartamuk is csökkenni kezd, ha 10 napon túl is gyűjtőméhként dolgoznak.

Tudományos szempontból nem eldöntött tehát, hogy a nyár végén kikelő méhek valóban téli méheknek tekinthetőek-e, vagy pusztán annyi különbség van köztük és elődeik között, hogy nem válnak gyűjtővé és nem amortizálódik le a testük.

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2018/10

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Őrült pazarlás: kárbaveszett tej- és tejtermékek

Évente 116 millió tonna tej és tejtermék, vagyis az előállított áruk 16 százaléka vész kárba világszerte a szemétbe dobás és a nem hatékony tárolási, szállítási folyamatok miatt – derült ki az Edinburghi Egyetem szakembereinek vizsgálatából.

Újabb csapás jön a magyar méhészekre?

Karlsruhéban több ázsiai lódarázs (Vespa velutina) fészkét semmisítettek meg. A helyi méhészek immár az invazív faj kártételeiről is beszámoltak. A lódarázs hazánkban való megjelenése és elterjedése hatékony szaporodási stratégiája miatt borítékolható. Jogos a felvetés, hogy a hazai méhészeknek okulva a francia és német tapasztaltakból átfogó stratégiával készüljenek fel a kártevő megjelenésére.

A méh, akinek két apja van

A mézelő méhek szaporodása máshogy működik, mint amit az emlősöknél megszoktunk. Ezért fordulhat elő, hogy egyes egyedeknek több apja és egy anyja van, vagy éppen két apja, de anyja egy szál sem.

Aflatoxin: ember és állat ellensége

Kirívóan gyakran halmozódik fel ez a méreganyag tejben és tejtermékekben, és bár kisebb mértékben, de húsban és tojásban is megtalálható. Sokan vallják, hogy a fertőzések gyakoribbá válása összefüggésben van a klímaváltozással. Megkérdeztük a témáról Győri Zoltán egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetőjét.

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

Sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtása: most!

Bár még nem jelent meg a 140/2007. (XI. 28.) FVM rendelet helyébe lépő jogszabály, az Agrárminisztérium bejelentette, hogy folytatódik a sertés állatjóléti támogatási program.

Nem egyformán látogatják a virágokat a „fiú” és „lány” méhek

A méh-fajok különböző nemű egyedei külsőre talán hasonlítanak, de a táplálkozási szokásaik nagyon is eltérőek. Nektárra mindkét nemnek szüksége van, amit különböző virágokról gyűjtenek – annyira különbözőekről, hogy ez alapján akár két külön fajnak is lehetne őket tekinteni.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

Várakozáson felüli sikerrel zárult az őszi mézkampány

Mézes reggelivel, rádiókampánnyal és jótékonysági akcióval is népszerűsítette a mézfogyasztást az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a 2018. december 9-én befejeződött őszi kampányában.