A borvidéken régi hagyománya van a habzóboroknak. Még 1965-ben a Balatonboglári Állami Gazdaságban töltötték le az első gyöngyözőbort Magyarországon. Majd a rendszerváltás után, 1990-ben alapították meg a főleg a pezsgőiről ismert Garamvári Szőlőbirtokot, ami mellé aztán felzárkózott a borvidék, és most már évről évre egyre több borászat készít buborékos borokat.
„Ma már szinte megszokott, hogy minden borászatnál találunk gyöngyözőbort, és egyre többen készítenek tradicionális pezsgőt is.
Van, aki Rajnai rizlingből készít pezsgőt, Pinot blanc-ból vagy Furmintból, a saját, idén debütált brut rosénk Pinot noir és Királyleányka házasítása. A borvidékünknek éppen a sokszínűsége az erőssége” – foglalja össze a tapasztalatait Bujdosó Ferenc, a Dél-Balatoni borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.
Világszerte megfigyelhető trend, hogy a fogyasztók keresik a gyümölcsös, könnyed habzó- és gyöngyözőborokat, továbbá a pezsgőket is. Az évjárattól függetlenül minden évben figyelni kell arra, hogy az optimális savtartalom mellett a borvidékre jellemző gyümölcsösség is megmaradjon, de ezt a kihívást már évek óta jól teljesítik a dél-balatoni borászok.
„Az idén már július végén elkezdtük a szüretet, szeptember elejére szinte az összes fehér szőlőt leszedtük, nem csak a pezsgőalapokat. A szokásos fajtákból készítettünk idén alapbort: Chardonnay, Pinot noir, Pinot blanc és Furmint, utóbbinak ez lesz a második évjárata a lellei dűlőből.
Már házasítottuk a tételeket, és átkerültek a budafoki pincénkbe pezsgősítésre, ahol legalább 30 hónapot töltenek finomseprőn, mielőtt forgalomba kerülnek” – meséli Baranyai Péter, a Garamvári Szőlőbirtok borásza.
A Dél-Balatonon a fogyasztók egyaránt megtalálják az intenzívebb ízű, populáris stílusú, csavarzárral ellátott gyöngyözőket, amik bármelyik hétköznap felbonthatóak, és azok is kedvükre válogathatnak, akik tradicionális eljárással készült, komoly pezsgőket keresnek, természetesen dél-balatoni stílusban.
A 2018-as évjárat a Dél-Balatonon
Enyhén indult az év a Dél-Balatonon, a tél a megszokotthoz képest szinte meleg volt, majd márciusban a váratlan hóesés és fagy pár szőlőfajtát ugyan megrongált, de szerencsére komoly károk nem keletkeztek a borvidéken. Áprilisban a különös meleg volt meglepő, a májusi virágzás pedig már előrevetítette a korai szüretet is. Tavasszal összességében meleg volt, kevés esővel, így növényvédelmi szempontból könnyűnek bizonyult az év.
Az ősz is optimális volt, kevés csapadékkal. Ugyan szeptember elején esett 100 mm eső, ami után kiteltek a bogyók, de szerencsére utána száraz idő következett, így a botritisz nem jelentett veszélyt. A szüret zavartalanul folyt le, bár a korai érés miatt az időzítés kritikus volt, aki azonban időben lépett, megőrizhette a gyümölcsös ízeket.
