Back to top

Elengedjük az átfolyó vizeket, miközben a talajok egyre vízhiányosabbak

Magyarország vízkár veszélyeztetettsége Európában egyedülálló. A gyakori ár- és belvíz komoly károkat okoz, mint ahogy az egyre hosszabb aszályos időszakok is. Sokat segítene, ha az átfolyó vizeket a jelenleginél jóval nagyobb mértékben tudnánk megtartani és hasznosítani. A kamara évek óta igyekszik erre felhívni a figyelmet és keresni a megoldásokat. Ezúttal Kecskemétre hívta a szakembereket.

2006-os tiszai árvíz
Fotó: Országos Vízügy Főigazgatóság
Hazánk a Kárpát-medence magas hegyekkel körülhatárolt területének nagyjából a közepén helyezkedik el, a felszíni vizek 96 százaléka külföldről érkezik az országba. Folyóink vízgyűjtő területe ezért határainkon kívül van, és mikor a nagy folyóink vízgyűjtőjén jelentős csapadék esik, az igen rövid idő alatt heves, tartós, igen súlyos árvizeket okozhat nálunk. Átlagosan 2-3 évenként kisebb vagy közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évente pedig rendkívüli árvizek kialakulására lehet számítani. Amíg az árvizek az ország területének mintegy 25 százalékát fenyegetik, addig a belvíz közel felét.

A síkvidéki területek jelentős részén, 45 000 négyzetkilométeren áll fenn a belvíz megjelenésének veszélye. Az ilyen mértékű, rendszeresen visszatérő belvíz elöntés nemzetközi összehasonlításban is egyedi problémát jelent. A hidrológia tudománya a belvízrendezést egyenesen "magyar" szakterületként tartja nyilván.

A víz iránti igény egyre növekszik a világban, ugyanakkor a rendelkezésre álló vízkészlet fogyóban van. Az éghajlatváltozás és a népességnövekedés úgynevezett víz-stresszhez vezet mind a víz mennyiség, mind a minősége tekintetében. Sajnos, ez a veszély Magyarországot is érinti, hiszen az évi csapadékmennyiség fokozatosan csökken nálunk, a középhőmérséklet pedig fokozatosan növekszik.

A klímaváltozás hatására a csapadék idő- és térbeli változékonysága, szélsőségessége fokozatosan nő, ennek következtében hazánk egyre inkább ki van téve a belvíz és aszály veszélyének, ami, ha időben nem tesszük meg a szükséges lépéseket, a vízválság felé sodorhatja a magyar mezőgazdaságot is.

A cselekvés felgyorsítására a kamara nagy hangsúlyt fektet, évek óta kiemelten foglalkozik ezzel a témával – hangzott el a „Vízkár elleni védekezés, vízvisszatartás az agráriumban” című rendezvényen, amelyen az Országos vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Agrárgazdasági és Innovációs Központ, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei számoltak be a jelenleg folyó kutatásokról, projektekről, pályázati lehetőségekről. A vízkárok ellelni védekezésről, a vízvisszatartásról, az aszály, illetve a vízerózió elleni védekezésről, a talaj vízháztartásának javításáról, a vízvédelmi beruházások lehetőségeiről hallgathattak meg előadásokat az érdeklődők.

Magyarországon az alföldi megyékben jelentkezik a leggyakrabban az aszály és a belvíz problémája. Az elmúlt években egymást váltják a rekordmennyiségű csapadékos és száraz évek, de az éven belüli száraz és csapadékos időszakok is. Gyakran a hőmérsékletek tekintetében is kiugró értékek mutatkoznak, az aszálykárok évről évre növekednek. Ennek megelőzéséhez, mérsékléséhez különböző fejlesztések szükségesek.

 - A vízvisszatartás, illetve a vízvédelem érdekében a Vidékfejlesztési Programban két pályázatot is meghirdetett – mondta Kis Miklós Zsolt. Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, aki egyben a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke is felhívta a figyelmet a pályázat adta fejlesztési lehetőségekre. Ugyan a vízvédelmi és vizes élőhely létrehozására, fejlesztésére szóló kiírást már lezárták, de

vízvédelmi célú, nem termelő beruházások, létesítmények kialakítására és fejlesztésére meghirdetett pályázat még március 1-jéig nyitva áll. A felhívás feltételeinek megfelelő projektek, a rendelkezésre álló forrás erejéig, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek.

A cél a területi vízvisszatartás elősegítése, a felszín alatti víztestek szennyeződésének csökkentése, illetve megelőzése, az éghajlatváltozással összefüggő problémáknak a minimalizálása. Mindez a biodiverzitás megőrzését, illetve a vizeink mennyiségének és minőségének védelmét is jelenti. A beruházások révén csökkenthetők az eróziós, deflációs hatások, mérsékelhetők a kijuttatott anyagoknak a lemosódása, jobb vízellátású, mozaikosabb talajok alakíthatók ki emelte ki az államtitkár.

A klímaváltozás a legnagyobb hatással a mezőgazdaságra van, hiszen a termelés egyik legnagyobb kihívása az egyre fokozódó szélsőségek elleni védekezés. Az árvíz, az aszály, a fagy-, illetve jégkárok súlyosan érintenek minden ágazatot, a növénytermesztést, az állattenyésztést, a halászatot, az erdészetet, a kertészetet és ezen keresztül nagyon sok ember megélhetési lehetőségeit is.

Fotó: MTI - Rosta Tibor
Hazánkban a mezőgazdaság által hasznosított nagyjából 5 millió hektár termőterületből csupán 100 ezer hektárt öntözünk, s ebbe a statisztika már szinte mindent beleszámít, még a fólia- és üvegházakat is. Elengedjük az átfolyó vizeket, és közben sajnos, a talajvízszint is folyamatosan csökken.

Mind a kamara, mind a szaktárca nagyon fontosnak tartja a vízkár elleni védekezést, illetve az optimális vízvisszatartást, nem véletlenül az elmúlt hónapokban, években számtalan egyeztetést kezdeményeztek a belügyminisztériummal, a kutatóhelyekkel. Azt gondolják, hogy az együttműködést, ami az elmúlt években kialakult, folytatni kell. Számos olyan kormánydöntés született, amely közvetlenül a mezőgazdaságra is hosszú távon hatással lesz. Ilyen például az a 17 milliárd forintos forrás, amelyet 2020-tól kifejezetten a vízvédelmi célokra különítenek el mondta Kis Miklós Zsolt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Peszticidek szennyezik Európa folyóvizeit

Az Európa folyóin és csatornáin végzett tesztek száznál több peszticidet mutattak ki, melyek között 24 olyan szer is volt, amely nem engedélyezett az EU-ban történő felhasználásra. A vizsgálat során 10 ország 29 folyójából vett mintákban 21 állatgyógyászati készítményt is találtak.

Szakmai kirándulás a dél-alföldi farmokra

2019. április 12-14. közötti országjáró szakmai kiránduláson vettek részt az Egyetemi Fiatal Gazda Klubok tagjai. Több, különböző tevékenységet folytató gazdaságot látogattak meg.

Így keltettek nagy hírverést az agrárszakmáknak

Mint arról beszámoltunk, véget ért az I. Agrár Szakma Sztár Fesztivál, amelyet a jó hangulat és a feszült pillanatok egyaránt jellemeztek. A hagyományteremtő célú rendezvényen alaposan körbenéztünk – következzenek bővebb tapasztalataink.

Az agrárszakmák sztárjai

Véget ért a kétnapos Agrár Szakma Sztár fesztivál. Kihirdették az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny és a Szakma Kiváló Tanulója Versenyek eredményeit, a dobogósok személyesen vehették át elismeréseiket.

A kamara is támogatja a NAK-Magosz aláírásgyűjtését

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is támogatja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) aláírásgyűjtését, amelynek keretében már 165 ezer aláírás gyűlt össze az európai uniós agrárforrások szintjének megőrzése érdekében - jelentették be a kamarák elnökei kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Üzembe állt az országos jégkármérséklő-rendszer

Üzembe helyezte 2019. április 15-én az országos jégkármérséklő-rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amelyet az Agrárminisztériummal közösen működtet. Tavaly, működésének első évében a rendszer több tízmilliárd forintnyi kárt előzött meg, megóvva a mezőgazdaságot, a lakossági, ipari és állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat.

A mezőgazdaság aranytartaléka az ifjúság

Elsőször rendezi a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyolc agrárszakterület országos versenyének döntőjét a Hungexpo Vásárközpontban az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával. Az Agrár Szakma Sztár Fesztiválon emellett 20 agrárszakma mutatkozik be, és ezzel pályaorientációs célokat is szolgál.

Hét beruházás előkészítésével folytatódik az öntözésfejlesztés

Idén hét vízilétesítmény-beruházás előkészítésével folytatódik az öntözésfejlesztés, a feladatokra 594 millió forintot különített el a kormány - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken.

Újabb tagszervezettel bővült a kárpát-medencei magyar gazdák egyeztető fóruma

Újabb tagszervezettel bővült a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), valamint egyre nagyobb számban élnek a kamarai pártoló tagság lehetőségével – derült ki a KEF 2013-as alapításának helyszínén, Orosházán április 11-én megtartott tanácskozáson.

Folytatódnak a húsipari gyakorlati napok

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága a tagi igények alapján újabb témakörökben indít „Tanuljunk együtt!” programokat. A húsipar szereplőinek szánt szakmai napok keretében a szárazáru-gyártással és a pácolt húskészítmények előállításával kapcsolatos ismereteiket bővíthetik a résztvevők.