Back to top

Elengedjük az átfolyó vizeket, miközben a talajok egyre vízhiányosabbak

Magyarország vízkár veszélyeztetettsége Európában egyedülálló. A gyakori ár- és belvíz komoly károkat okoz, mint ahogy az egyre hosszabb aszályos időszakok is. Sokat segítene, ha az átfolyó vizeket a jelenleginél jóval nagyobb mértékben tudnánk megtartani és hasznosítani. A kamara évek óta igyekszik erre felhívni a figyelmet és keresni a megoldásokat. Ezúttal Kecskemétre hívta a szakembereket.

2006-os tiszai árvíz
Fotó: Országos Vízügy Főigazgatóság
Hazánk a Kárpát-medence magas hegyekkel körülhatárolt területének nagyjából a közepén helyezkedik el, a felszíni vizek 96 százaléka külföldről érkezik az országba. Folyóink vízgyűjtő területe ezért határainkon kívül van, és mikor a nagy folyóink vízgyűjtőjén jelentős csapadék esik, az igen rövid idő alatt heves, tartós, igen súlyos árvizeket okozhat nálunk. Átlagosan 2-3 évenként kisebb vagy közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évente pedig rendkívüli árvizek kialakulására lehet számítani. Amíg az árvizek az ország területének mintegy 25 százalékát fenyegetik, addig a belvíz közel felét.

A síkvidéki területek jelentős részén, 45 000 négyzetkilométeren áll fenn a belvíz megjelenésének veszélye. Az ilyen mértékű, rendszeresen visszatérő belvíz elöntés nemzetközi összehasonlításban is egyedi problémát jelent. A hidrológia tudománya a belvízrendezést egyenesen "magyar" szakterületként tartja nyilván.

A víz iránti igény egyre növekszik a világban, ugyanakkor a rendelkezésre álló vízkészlet fogyóban van. Az éghajlatváltozás és a népességnövekedés úgynevezett víz-stresszhez vezet mind a víz mennyiség, mind a minősége tekintetében. Sajnos, ez a veszély Magyarországot is érinti, hiszen az évi csapadékmennyiség fokozatosan csökken nálunk, a középhőmérséklet pedig fokozatosan növekszik.

A klímaváltozás hatására a csapadék idő- és térbeli változékonysága, szélsőségessége fokozatosan nő, ennek következtében hazánk egyre inkább ki van téve a belvíz és aszály veszélyének, ami, ha időben nem tesszük meg a szükséges lépéseket, a vízválság felé sodorhatja a magyar mezőgazdaságot is.

A cselekvés felgyorsítására a kamara nagy hangsúlyt fektet, évek óta kiemelten foglalkozik ezzel a témával – hangzott el a „Vízkár elleni védekezés, vízvisszatartás az agráriumban” című rendezvényen, amelyen az Országos vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Agrárgazdasági és Innovációs Központ, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei számoltak be a jelenleg folyó kutatásokról, projektekről, pályázati lehetőségekről. A vízkárok ellelni védekezésről, a vízvisszatartásról, az aszály, illetve a vízerózió elleni védekezésről, a talaj vízháztartásának javításáról, a vízvédelmi beruházások lehetőségeiről hallgathattak meg előadásokat az érdeklődők.

Magyarországon az alföldi megyékben jelentkezik a leggyakrabban az aszály és a belvíz problémája. Az elmúlt években egymást váltják a rekordmennyiségű csapadékos és száraz évek, de az éven belüli száraz és csapadékos időszakok is. Gyakran a hőmérsékletek tekintetében is kiugró értékek mutatkoznak, az aszálykárok évről évre növekednek. Ennek megelőzéséhez, mérsékléséhez különböző fejlesztések szükségesek.

 - A vízvisszatartás, illetve a vízvédelem érdekében a Vidékfejlesztési Programban két pályázatot is meghirdetett – mondta Kis Miklós Zsolt. Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, aki egyben a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke is felhívta a figyelmet a pályázat adta fejlesztési lehetőségekre. Ugyan a vízvédelmi és vizes élőhely létrehozására, fejlesztésére szóló kiírást már lezárták, de

vízvédelmi célú, nem termelő beruházások, létesítmények kialakítására és fejlesztésére meghirdetett pályázat még március 1-jéig nyitva áll. A felhívás feltételeinek megfelelő projektek, a rendelkezésre álló forrás erejéig, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek.

A cél a területi vízvisszatartás elősegítése, a felszín alatti víztestek szennyeződésének csökkentése, illetve megelőzése, az éghajlatváltozással összefüggő problémáknak a minimalizálása. Mindez a biodiverzitás megőrzését, illetve a vizeink mennyiségének és minőségének védelmét is jelenti. A beruházások révén csökkenthetők az eróziós, deflációs hatások, mérsékelhetők a kijuttatott anyagoknak a lemosódása, jobb vízellátású, mozaikosabb talajok alakíthatók ki emelte ki az államtitkár.

A klímaváltozás a legnagyobb hatással a mezőgazdaságra van, hiszen a termelés egyik legnagyobb kihívása az egyre fokozódó szélsőségek elleni védekezés. Az árvíz, az aszály, a fagy-, illetve jégkárok súlyosan érintenek minden ágazatot, a növénytermesztést, az állattenyésztést, a halászatot, az erdészetet, a kertészetet és ezen keresztül nagyon sok ember megélhetési lehetőségeit is.

Fotó: MTI - Rosta Tibor
Hazánkban a mezőgazdaság által hasznosított nagyjából 5 millió hektár termőterületből csupán 100 ezer hektárt öntözünk, s ebbe a statisztika már szinte mindent beleszámít, még a fólia- és üvegházakat is. Elengedjük az átfolyó vizeket, és közben sajnos, a talajvízszint is folyamatosan csökken.

Mind a kamara, mind a szaktárca nagyon fontosnak tartja a vízkár elleni védekezést, illetve az optimális vízvisszatartást, nem véletlenül az elmúlt hónapokban, években számtalan egyeztetést kezdeményeztek a belügyminisztériummal, a kutatóhelyekkel. Azt gondolják, hogy az együttműködést, ami az elmúlt években kialakult, folytatni kell. Számos olyan kormánydöntés született, amely közvetlenül a mezőgazdaságra is hosszú távon hatással lesz. Ilyen például az a 17 milliárd forintos forrás, amelyet 2020-tól kifejezetten a vízvédelmi célokra különítenek el mondta Kis Miklós Zsolt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Együttműködés a biomassza-alapú energiatermelés érdekében

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., az NKM Nemzeti Közművek Zrt., a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a biomassza-forrású energiatermelés hosszú távú fejlesztéséről.

Klímaváltozás és a Balaton

Az utóbbi évtizedben gyakoribbá váló szélsőséges időjárás Balatonra gyakorolt hatásait vizsgálja egyebek közt a Széchenyi 2020 program 300 millió forint támogatású projektje - áll az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) csütörtökön MTI-hez eljuttatott közleményében.

Élelmiszer-Higiéniai és –biztonsági rendezvénysorozatot tart a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága az „Együtt az élelmiszeriparért” konferenciasorozat keretében „Élelmiszer-higiénia és -biztonság kis- és közepes vállalkozásoknak” című rendezvényt tart három helyszínen.

Sajtbírálói tanfolyam indul

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács támogatásával, március 22-i kezdettel sajtbírálói képzést indít a Magyar Sajtkészítők Egyesülete.

Erdőgazdálkodók figyelem! Lezárul az erdei ökoszisztémák értéknövelését célzó pályázat

Napokon belül zárul a VP5- 8.5.1.-17. kódszámú „Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások” elnevezésű felhívás. A pályázat támogatási kérelmének benyújtási határideje 2019. február 28.

Most növelhető a bekeverési arány

Magyarország jóval az európai átlag alatt áll a megújuló energiaforrások üzemanyagba keverési arányában. Az agrárkamara és a bioüzemanyag-gyártók szerint most kellene nagyot lépni, mert a 2020-as szintet 2030-ig be kell fagyasztani.

Átszervezi a falugazdász hálózatot az agrárkamara 

Átszervezi a falugazdász hálózatot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) - közölte Darabos Tamás a kamara főigazgatója az M1 aktuális csatornán csütörtökön.

Tragédia Ausztráliában: félmillió szarvasmarhát sodort el az árvíz

Teljes marhacsordákat, gazdasági épületeket söpört el az árvíz Ausztrália keleti részén. A kár becslések szerint elérheti a 210 millió dollárt. Az aszályos időszak után Queensland egyes részein egy hét alatt annyi eső esett, mint máskor egész évben.

Április közepétől indul a jégkármérséklő-rendszer

A tavalyi indulásnál korábban, már április közepén üzembe helyezi a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a jégkármérséklő-rendszert. Négy régióban még közel ötven munkatárs jelentkezését várják a működtetéshez.

Lehetővé válhat a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítása

Az Európai Parlament kedden elfogadta álláspontját arról a jogszabálytervezetről, amely a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítását teszi lehetővé, és amely egyúttal hozzájárulhat a vízhiány mérsékléséhez.