Back to top

Pezsgő élet: minden palackban fél évszázad tudás és tapasztalat

Nem kell különösebb bátorság annak megfogalmazásához, hogy olvasóink jó része még meg sem született, amikor Mezei Mihály már pezsgőt készített. Fél évszázaddal ezelőtt, 1968-ban kezdődött a történet, abban az évben végzett szőlész-borászként az akkori Kecskeméti Felsőfokú Technikumban. Szülőfalujában, Izsákon az állami gazdaságban helyezkedett el, ahol hamarosan a borászati üzembe került.

Nem sokkal korábban az illetékes minisztériumban megszületett a döntés: Magyarországon is megkezdődhet a tartályos pezsgő készítése, s erre az Izsáki Állami Gazdaságot jelölték ki. No persze elsősorban nem a hazai fogyasztók igényeinek kielégítése volt a cél, hanem a Szovjetunió ellátása.

Mezei Mihály 50 éve foglalkozik pezsgőkészítéssel
Fotó: Dr. Kopcsay László
Kisebb döccenők után elindult a munka, s Mezei Mihály – először, mint frissen végzett szakember, majd mint tapasztalt borász – mindvégig részt vett benne. Végigjárta a szamárlétrát, végül a borászati üzem vezetője lett, s egészen a cég megszűnéséig, 1991-ig meg is tartotta ezt a beosztását.

A fejlődés a rendszerváltásig látványos volt, folyamatosan nőtt a termelés, az utolsó években a kombinát 240 ezer hektoliteres tárolótérrel rendelkezett, s évente több mint 15 millió palack pezsgőt készített.

Izsákról Tibolddarócra

Ám a piac összeomlása az izsáki gazdaságot is maga alá temette. A dolgozók megpróbálták részvénytársaság alakításával átvenni a megélhetésüket adó üzemet, de mire valóra váltak volna a tervek, megkezdődött a felszámolás, s az akkori törvények szerint így már nem voltak jogosultak a támogatásra. Így nem a dolgozók, hanem helyettük egy hirtelen meggazdagodott csoport lett az új tulajdonos. Első lépésként mindenkit elküldtek a régi szakembergárdából, ám 24 óra sem telt el, mire észbe kaptak, rájöttek, hogy valakinek dolgoznia is kellene. Így elsők között az üzemvezetőt keresték meg, de Mezei Mihály nem állt kötélnek, inkább a bizonytalan jövőt választotta. Búcsúzóul csak a törvényesen járó végkielégítést kérte, ám ebből hosszú pereskedés lett, s néhány év múlva a bíróság jogerősen, nem kis meglepetésre, az általa kértnél nagyobb összeget ítélt meg.

Az Izsákról való távozás után nehéz időszak következett. Akkoriban hazánk borászata az évszázad legnagyobb túltermelési válságát élte, sorra számolták föl az egykor oly sikeres alföldi gazdaságokat,

a szakemberek szétszéledtek, s csak kevesen mertek új vállalkozásba fogni az akkoriban elátkozottnak tűnő ágazatban.

Mezei Mihály is kereste a helyét egy ideig, aztán a végkielégítés birtokában hosszas keresgélés után megtalálta álmai birodalmát. Nagy képzelőerő kellett akkoriban ehhez, hiszen a helyszín, Tibolddaróc több mint 200 kilométerre volt lakóhelyétől, Izsáktól, s néhány lepusztult, omladozó épület, s a gazból ki sem látszó, évek óta műveletlen szőlő fogadta az optimista új tulajdonost.

A Bükki borvidék soha nem rendelkezett markáns, önálló arculattal, hol Hegyaljához, hol Egerhez kapcsolták, s az alapanyag-termelésen kívül másra nem tűnt alkalmasnak. Bár 1967 óta önálló borvidék, továbbra sem kapott nagyobb szakmai figyelmet. Egy termelőszövetkezet vitézkedett a rendszerváltásig, de azt hamar feloszlatták, s ahogy az országban oly sok helyen, a szőlőterület nagy része a privatizáció után műveletlen maradt. Ide érkezett hát az új tulajdonos, hogy első lépésként rendbe tegye a 8 hektáros ültetvényt, s munkát adhasson néhány helybelinek.

A Mezei-pezsgők választéka

Az álmokból valóság lett

Mezei Mihály tudta, hogy a terület klímája és talajadottságai miatt kiválóan alkalmas pezsgőalapborok készítésére. A Törley Pincészet már a második világháború előtt rendszeresen vásárolt az ottani termésből, s Tibolddaróc egy időben a világhírű cég legfontosabb beszállítója volt. A Mezei-pezsgő megszületéséig csaknem két évtizedet kellett várni, de a cél egy pillanatra sem változott – előbb vagy utóbb lesz saját pezsgő, amely méltán versenyezhet az ország legkiválóbb italaival.

Lassan, lépésről lépésre megindult a fejlődés. Az első telepítés 1993-ban történt, amikor máshol többnyire a szőlő kivágásával foglalkoztak. Pályázatok segítségével nőtt a szőlőterület, olyan fajtákkal, amelyekből elsőrangú pezsgő készíthető.

A fehérszőlők közül természetesen a Chardonnay az uralkodó, de mellette az Olasz rizling, a Leányka és a Szürkebarát is helyet kapott. A megálmodott választékban egy muskotályos pezsgő is szerepelt, ezért a Muscat Ottonel, majd a Muscat lunel is az ültetvénybe került. Az elmaradhatatlan rozék érdekében kékszőlőket is telepített, a Cabernet sauvignon mellett a champagne-i minta alapján Pinot noir is gazdagítja a fajták sorát.

Ez az épület rejti a Mezei-birodalom kincseit
Fotó: Dr. Kopcsay László
A családi gazdaság ma már 85 hektár szőlőt művel, s amellett a helyi termelők nagy örömére jelentős mennyiségű szőlőt föl is vásárol. A minőség egyik biztosítéka, hogy nem bort vásárolnak, hanem olyan szőlőt, amelynek pontosan ismerik az eredetét, meggyőződnek a minőségéről. A szőlőfeldolgozást, az erjesztést és az érlelést saját maguk végzik, szigorú, minőségorientált technológiával, ráadásul megfelelő tárolókapacitással és berendezésekkel.

Induláskor kétliteres PET palackokba töltötték a bort, s a közeli kereskedelmi és vendéglátóipari egységekben értékesítették. Mivel a vevők meg voltak elégedve az áruval, a bor ár-érték arányával, sikerült növelni a partnereik számát, s a közeli hálózatokkal is üzleti kapcsolatokat építettek ki.

Ha nem is rohamtempóban jutottak előre, de az új évezredben megfogható közelségbe került a titkos terv: 2008-ban végre megírták az első, kimondottan pezsgőkészítésre vonatkozó pályázatukat.

Dönteni kellett először a technológiáról és a lehetséges fajtaválasztékról, később a palackozásról, kiszerelésről és az elnevezésekről.

Üzenet a fogyasztóknak

A ma már valósággá vált marketingstratégia, ahogy az a pezsgőtől elvárható, a minőségre és az eleganciára helyezi a hangsúlyt. Csak tartályos erjesztésű pezsgőt készítenek, ám mivel legalább féléves tartályos érlelés után kerül csak forgalomba az ital, joggal viselheti minden palack a minőségi pezsgő elnevezést. Ezt figyelembe véve termékeiket úgy pozicionálták, hogy a piacvezető márkánál 20-30 százalékkal magasabb áron kínálják az üzletekben.

Az első Mezei-pezsgők 2013-ban kerültek forgalomba. A minőség érdekében a szőlőt 7-9 ezrelékes savtartalommal szüretelik, kíméletes feldolgozás után a mustot hűtik és tisztítják, s ezt követi az első erjesztés.

A készre kezelt alapborból nyomásálló tartályokban történik a pezsgősítés, a 3-4 hetes erjedést 6-9 hónapos érlelés követi.

Ma már százezer palacknál több az évenként forgalmazott pezsgő mennyisége. A muskotályos különlegesség mellett brut, száraz és édes kategóriában készülnek Mezei-pezsgők, s a fehér fajták mellett egy rozé teszi teljessé a választékot.

A palackozógép 800 palack pezsgőt készíthet óránként
Fotó: Dr. Kopcsay László
A forgalom növekedésében fontos szerepet játszik az is, hogy néhány éve sikerült bekerülni a legnagyobb diszkonthálózat kínálatába is. Ez az együttműködés mind jobban elmélyül, az első sikeres év után felkérést kaptak kereskedelmi márkák gyártására is, majd e partner segítségével megnyíltak az exportpiacok. További bővülésre van tehát kilátás.

Ma a Mezei Szőlőbirtok és Pincészet 85 hektáros szőlőültetvénye 6 hektár kivételével saját telepítésű, pincéiben 12 ezer hektoliteres korszerű tárolókapacitás van, s ebből 1500 hektoliter nyomásálló, hűthető tartály, amely a pezsgő erjesztését és érlelését teszi lehetővé.

Emellett modern palackozó gépsor is rendelkezésre áll, amely óránként 1500 palack bor vagy 700-800 palack pezsgő elkészítésére alkalmas.

Fél évszázad alatt Mezei Mihálynak sikerült kétszer is a csúcsra jutni. Utólag nézve nyilván a második eredményére büszkébb, hiszen Izsákon annak idején csak alkalmazottként irányította az üzemet, nem volt önálló. Ám az ottani tapasztalatokra szükség volt ahhoz, hogy legyen ereje és önbizalma újra elindulni, és saját erőből felépíteni azt az üzemet, ahol mindenben az ő szava dönt, a sikerek és az időnként óhatatlan kudarcok is az ő vállát terhelik.

Mi, fogyasztók pedig örülhetünk annak, hogy ma már igazi fejtörést okoz a megfelelő szilveszteri pezsgő kiválasztása. Mind több bortermelő vállalkozik rá, hogy termékével hozzájáruljon az év első perceinek még vidámabbá tételéhez.

S ha szilveszter múltával, a hideg, zord, sötét téli napokon vágyakozva a tavaszi rétre gondolunk, vagy a nyár gyümölcseiről álmodozunk, abban is segítségünkre lehet egy pohár Mezei-pezsgő.
Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2018/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Téli felkészülés a gyümölcsösökben

Még a tél közepén járunk, de a nagy kertekben megkezdődött a munka. Néhol még látni a száraz ágakon szüretkor fennmaradt almamúmiát, de az örök körforgás nem áll meg, sokfelé megkezdődött az idei termés előkészítése a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A metszés.

Az egekbe szökik a borok ára a Brexit után Angliában

A brit érdekképviseletek arra kérik a kormányt – amennyiben nem sikerül megegyezni az Unióval a kilépés feltételeiről – hogy függesszék fel egyoldalúan a borokra kivetett vámokat. Ellenkező esetben árrobbanásra és ellátási gondokra lehet számítani.

Mezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben

Házikertünk egyik kedvenc növénye a szőlő, amely csak rendszeresen trágyázott, jó minőségű talajban képes évente megfelelő mennyiségű és minőségű, jóízű termést adni. A szőlőben a tápanyag-utánpótlást szeptembertől március végéig terjedő időszakban érdemes elvégezni.

Borbemutatási lehetőség Varsóban, OBV-aranyérmeseknek díjmentesen

Felhívást tett közzé a honlapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, lengyelországi üzleti borbemutatón ajánl kiállítói lehetőséget az Országos Borverseny díjnyertes termelői számára. Huszonhat borászat jelentkezését várják január 22-ig.

Bormustra a Vajdaságban

Idén a Kárpát-medence különböző tájairól – Magyarországról, Romániából, Horvátországból, Moldvából és egész Szerbia területéről - érkeztek borok a 22. Nemzetközi Vince-napi Borversenyre, 85 borbíra értékelte a 681 bormintát a temerini Ifjúsági Otthonban.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Jótékonysági forraltbor- és kocsonyapiknik lesz Vácrátóton

Kocsonyakülönlegességekkel és többféle ízesítésű forralt borral várják az érdeklődőket szombat délután a Pest megyei Vácrátóton, a rendezvény bevételéből a helyi iskola fejlesztéseit támogatják.

Ahol a Kisalföld és a Bakony összeér

A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.

Hatputtonyos aszúk előjegyzésre

Hamarosan egy innovatív aszúértékesítési koncepciót vezet be a mádi HOLDVÖLGY, amely teljesen új alapokra helyezi a hat puttonyos aszúk és a borrajongók kapcsolatát.

Szőlőoltványok hazai kézből

Hazánkban mintegy 65 ezer hektár szőlőt tartunk nyilván, ennek 3 százalékos amortizációjával számolva évente legalább kétezer hektár ültetvényt kellene felújítani. Magyarországon az elmúlt években ugyan megugrott az oltványok iránti kereslet, ám nagy kérdés, miért nem hazai szaporítóanyagot vásárolnak a termelők?