Back to top

A legkülönfélébb módon „élnek” tovább a karácsonyfák az újévben

Az elmúlt napokban tömegével „kerültek utcára” a karácsonyfák, azonban nincs miért aggódni: a fenyőfák egyebek közt tüzelőanyagként vagy éppen talajtakaróként hasznosulnak hamarosan. Idén rendkívül népszerűek voltak ugyanakkor a „kölcsönözhető” cserepes fenyők is.

Az újév első hetei amellett, hogy alkalmat adhatnak az új tervek és célok kitűzésére, az idő gyors múlását is kiválóan mutatják: mintha csak most kezdődött volna a karácsonyi ünnepi időszak, amelynek végét a többség számára vízkereszt napja jelentette. Ekkor kerültek le a díszek a legtöbb karácsonyfáról, amelyek sorsa ezt követően igencsak változatos képet mutat, az esetek többségében azonban elmondható, hogy fontos szerep jut a fáknak ezután is.

Budapesten az elmúlt napokban kezdték begyűjteni a kidobott fenyőfákat a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit (FKF) Zrt. munkatársai, akiknek a tervek szerint körülbelül másfél hónap alatt mintegy 500 ezer fa elszállításáról kell majd gondoskodniuk.

A lakosoknak a fák kihelyezésére két lehetőségük van: kitehetik azokat a szeméttárolók mellé, illetve elvihetik a főváros 250 gyűjtőpontjának egyikébe is. A fák egyébként mindkét esetben a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiban végzik tüzelőanyagként. A magas gyantatartalmú fenyők elégetése több tízezer budapesti háztartás számára biztosít fűtési gőzt és villamos áramot. E megoldás persze nem precedens nélküli, hiszen például Pécsett is bevett szokás, hogy a begyűjtött fenyőfákat a város hőerőművében égetik el, hozzájárulva ezzel mintegy 31 500 pécsi lakás távfűtéséhez.

Az elmúlt évek karácsonyfákkal összefüggő tendenciái ugyanakkor azt is mutatják, hogy egyre többen visznek haza az ünnepekre élő fenyőfát. Ezt az igényt elégíti ki – egyúttal pedig ösztönöz is rá – például az Oázis Kertészet is. A náluk vásárolt cserepes fenyő ugyanis visszavihető, a fa árának fele pedig levásárolható. Boross Dávid ügyvezető lapunknak elmondta, bő húsz esztendeje, elsősorban környezettudatossági okokból indították e kezdeményezést.

„Kezdetben pár tucat cserepes fenyőt adtunk el, manapság azonban már több ezret” – mondta a cégvezető, hozzátéve, hogy az 1 méter körüli fák a legnépszerűbbek a vásárlók körében.

Az ilyen méretű fáknak ugyanis 25-30 kilogrammos földlabdájuk van, s ezeket még viszonylag könnyen haza tudják vinni a vevők. Boross Dávid hozzátette, ezeknek a fáknak Budapesten a 70-80%-át, vidéken pedig a 20-30%-át viszik vissza a vásárlók, ami az ültetésre alkalmas lakóhelyek arányát mutatja.

S ha már ültetés: Szegeden a kidobott fenyőfákat – nagyjából 30 tonnányit – a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai a város komposztáló üzemébe szállítják, ahol

mulcsot készítenek belőlük, amelyet aztán például köztereken és parkokban, ösvényeknél, illetve virágágyásoknál hasznosítanak.

Mindezeken felül több helyen hagyomány, hogy a fákat összegyűjtik, felaprítják, majd pedig rászorulóknak vagy közintézményeknek juttatják el tüzelőanyagként. Végezetül fontos megjegyezni, hogy a fenyőfák nem megfelelő helyre történő kidobása illegális hulladéklerakásnak számít – úgy a városban, mint például az erőszélen is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Cserjemetszési egyszeregy

Nem mindegy, hogy melyik cserjét mikor metsszük. Ha rossz időpontot választunk, éppen azokat a virágrügyeket távolítjuk el a bokorról, ami a díszét adja. A cserjék és évelők metszésével kapcsolatos tudnivalókat Bori Krisztián Gábor, a Borostyán Faiskola munkatársa foglalta össze a Specialmix Kertészeti Kft. gödöllői szakmai napján.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Hogy ne legyen tripszes a paprika

A hazai paprikatermesztésben már több mint 20 éve bevált gyakorlat a biológiai növényvédelem. A kertészetek többségében betelepített Amblyseius swirskii ragadozó atkák, Orius ragadozó poloskák és Aphidius fürkészek mellett lehet-e más módszerrel javítani a biológiai növényvédelem hatékonyságát? A válasz igen.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Öregedő szőlőoltványosok

„Hazánkban 100-110 szőlő oltványiskola, s öregedő oltványosok jellemzik a szakmát”- hangzott el Keszthelyen, a szőlő szaporítóanyag előállítást és a szőlőtermesztés növényvédelmi kérdéseit zászlajára tűző tanácskozáson.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Nagy-Somló a bio útra lép - az ÖMKi oktatással segíti az átállást

Magyarország legkisebb történelmi borvidéke márciustól többek között az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közreműködésével tér át ökológiai művelésre.A folyamat eredményeként Magyarország olyan történelmi borvidékkel gazdagodik, amelyen itthon úttörő módon egységesen ökológiai módon termelnek borszőlőt.

Léüzemekben végzi az étkezési alma

Olyan mértékben szenvedtek minőségromlást az ősszel étkezési almaként a hűtőházakba tárolt gyümölcsök, hogy - kármentés gyanánt - Magyarországon is újraindultak a léüzemek, de az árak az őszihez hasonlóan a mélyben vannak - írta a Világgazdaság.

Őszibarackból az Y-korona a legjobb

Hagyományos termőtájunkon, Szatymazon az őszibarackot még mindig a legtöbben tányérkoronával nevelik, pedig a jobb lenne egyszerűbben kezelhető fákra váltani, derült ki a Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szövetsége szakmai napján. Gyuris Mihály szerint az Y-korona nemcsak könnyebben művelhető, hanem többet is terem, mint a hagyományos. Metszését ezúttal olasz szakember, Gianluca Pasi mutatta be.