Back to top

A legkülönfélébb módon „élnek” tovább a karácsonyfák az újévben

Az elmúlt napokban tömegével „kerültek utcára” a karácsonyfák, azonban nincs miért aggódni: a fenyőfák egyebek közt tüzelőanyagként vagy éppen talajtakaróként hasznosulnak hamarosan. Idén rendkívül népszerűek voltak ugyanakkor a „kölcsönözhető” cserepes fenyők is.

Az újév első hetei amellett, hogy alkalmat adhatnak az új tervek és célok kitűzésére, az idő gyors múlását is kiválóan mutatják: mintha csak most kezdődött volna a karácsonyi ünnepi időszak, amelynek végét a többség számára vízkereszt napja jelentette. Ekkor kerültek le a díszek a legtöbb karácsonyfáról, amelyek sorsa ezt követően igencsak változatos képet mutat, az esetek többségében azonban elmondható, hogy fontos szerep jut a fáknak ezután is.

Budapesten az elmúlt napokban kezdték begyűjteni a kidobott fenyőfákat a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit (FKF) Zrt. munkatársai, akiknek a tervek szerint körülbelül másfél hónap alatt mintegy 500 ezer fa elszállításáról kell majd gondoskodniuk.

A lakosoknak a fák kihelyezésére két lehetőségük van: kitehetik azokat a szeméttárolók mellé, illetve elvihetik a főváros 250 gyűjtőpontjának egyikébe is. A fák egyébként mindkét esetben a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiban végzik tüzelőanyagként. A magas gyantatartalmú fenyők elégetése több tízezer budapesti háztartás számára biztosít fűtési gőzt és villamos áramot. E megoldás persze nem precedens nélküli, hiszen például Pécsett is bevett szokás, hogy a begyűjtött fenyőfákat a város hőerőművében égetik el, hozzájárulva ezzel mintegy 31 500 pécsi lakás távfűtéséhez.

Az elmúlt évek karácsonyfákkal összefüggő tendenciái ugyanakkor azt is mutatják, hogy egyre többen visznek haza az ünnepekre élő fenyőfát. Ezt az igényt elégíti ki – egyúttal pedig ösztönöz is rá – például az Oázis Kertészet is. A náluk vásárolt cserepes fenyő ugyanis visszavihető, a fa árának fele pedig levásárolható. Boross Dávid ügyvezető lapunknak elmondta, bő húsz esztendeje, elsősorban környezettudatossági okokból indították e kezdeményezést.

„Kezdetben pár tucat cserepes fenyőt adtunk el, manapság azonban már több ezret” – mondta a cégvezető, hozzátéve, hogy az 1 méter körüli fák a legnépszerűbbek a vásárlók körében.

Az ilyen méretű fáknak ugyanis 25-30 kilogrammos földlabdájuk van, s ezeket még viszonylag könnyen haza tudják vinni a vevők. Boross Dávid hozzátette, ezeknek a fáknak Budapesten a 70-80%-át, vidéken pedig a 20-30%-át viszik vissza a vásárlók, ami az ültetésre alkalmas lakóhelyek arányát mutatja.

S ha már ültetés: Szegeden a kidobott fenyőfákat – nagyjából 30 tonnányit – a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai a város komposztáló üzemébe szállítják, ahol

mulcsot készítenek belőlük, amelyet aztán például köztereken és parkokban, ösvényeknél, illetve virágágyásoknál hasznosítanak.

Mindezeken felül több helyen hagyomány, hogy a fákat összegyűjtik, felaprítják, majd pedig rászorulóknak vagy közintézményeknek juttatják el tüzelőanyagként. Végezetül fontos megjegyezni, hogy a fenyőfák nem megfelelő helyre történő kidobása illegális hulladéklerakásnak számít – úgy a városban, mint például az erőszélen is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kert a szobában

A télikert a lakóházak szerves részeként a zöld élményét adja akkor is, amikor odakint kevés a lomb és a szín. Akkor érezzük igazán a harmóniáját, ha kialakítása, a benne lévő növények alakja, színvilága és elhelyezkedése a lakás stílusához igazodik. Kényelmünket, feltöltődésünket szolgálja ez a zöld tér, ezért több, mint a fagyérzékeny növények téli tárolási helye.

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

A szaharai szél kiszárítja a kakaóültetvényeket

A harmattan, a forró, száraz, nyugat-afrikai passzátszél idén jelentős szárazsággal és minimális csapadékkal érkezett a világ legnagyobb kakatermelő országába, Elefántcsontpartba. Ha a következő héten is folytatódik az aszály, az veszélyeztetheti az idei termést.

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

Téli felkészülés a gyümölcsösökben

Még a tél közepén járunk, de a nagy kertekben megkezdődött a munka. Néhol még látni a száraz ágakon szüretkor fennmaradt almamúmiát, de az örök körforgás nem áll meg, sokfelé megkezdődött az idei termés előkészítése a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A metszés.

Olcsóbb gyümölcs, drágább zöldség, és a munkaerőhiány

Tavaly sokféle nyavalya sújtotta a mezőgazdaságot és annak egyik nagyon fontos ágát, a kertészetet is. Az ezutáni kilátásokról foglaltuk össze szakértőnk, ifjabb Csizmadia György álláspontját.

A fotoszintézis „felturbózása”

Amerikai kutatók a fotoszintézis felerősítéséhez genetikailag módosítottak növényeket abban bízva, hogy ez a módszer egyszer majd javítja az élelmiszernövények hozamát.

A földeken fog megrohadni a termés Skóciában

Az Egyesült Királyság mezőgazdaságának 60-70 ezer szezonális vendégmunkásra van szüksége, akik egy „no-deal” Brexit után egy csapásra eltűnhetnek a szigetországból. A skót farmerek szakszervezete katasztrofális munkaerőhiánytól tart.

Először díjazták a leginnovatívabb termékek fejlesztőit

Hagyományteremtő céllal indították útjára a szervezők a Top 10 legérdekesebb magyar innováció díjátadó gála és jótékonysági estet, amelyen mások mellett elismerést kapott a „világító növények”, illetve a futószalagos növénytermesztési rendszer kiötlője is.

"Befogott" napsugarakkal a kártevők ellen

A gazdálkodóknak gyakran kell kémiai talajfertőtlenítőket használniuk. Ezek a szerek széles körű biocidek, ami azt jelenti, hogy a kártevők mellett a hasznos mikroorganizmusokat is pusztítják. Sok háztáji kertész ismeri a talajszolarizáció hatékonyságát. A nedves talajra terített átlátszó műanyag-fóliával befogható a napsugárzás, mely még a talajban élő kártevőket is elpusztítására.