Back to top

Növénytermesztés a vadkár vonatkozásában

A vadkár a mezőgazdaságban egy egész éven át tartó jelenség. A vaddisznó kártétele folyamatos, a szarvasállomány-emelkedés pedig prognosztizálta a szarvasok által okozott erdőkár mellett a mezőgazdasági vadkár növekedését. A mezei nyúl és az őz különösen télen rágja meg a repceföldeket, de a taposási kár is jelentős ebben az évszakban.

Különböző alternatívák vannak a megelőzésre, de növénytermesztés tekintetében nincs egyszerű feladata a mezőgazdásznak.

A kultúrnövények termesztésének megválasztásakor (a piaci árviszonyok figyelembevételén kívül) a gazdáknak ajánlott tisztában lennie a környező területek vadsűrűségével és az egyes fajok táplálékválasztásával.

Ha a táplálékkínálat meglehetősen szűk, és valamely kultúrnövény különösen kedvelt, az döntően befolyásolja a kár alakulását és mértékét.

Elejtés után felnyitott bendőtartalom vizsgálatának kimutatásai alapján a pákosztosságáról ismert őz, inkább a zöld leveles növényeket és a szálastakarmányt részesítette előnybe, míg a szarvas a fásszárúakat preferálja, de szívesen fogyaszt kölest és burgonyát is, nyár végén, kora ősszel pedig a kukoricában okoz rágás és taposó kárt. A vaddisznónak, mint mindenevőnek, lényegesen szélesebb spektrumú a táplálékválasztása: a kultúrnövényektől kezdve egészen a rágcsálókig, mindent fogyaszt, az intenzív agrárkörnyezetben viszont főleg kukoricát eszik.

A termeszteni kívánt növényfajok megválasztása meghatározó. Egyfelől vannak a vad számára kifejezetten kedvelt fajok, másrészről eltérő kárérzékenységük és regeneráló képességük. Napjainkban a hazánkban előforduló mezőgazdasági vadkárok 60-80%-a kukoricában keletkezik, ezt követik a gabonafélék és egyéb termények. Ennek megelőzésére és a vadkár elleni védekezésre számos módszer alkalmazható. Kulcsfontosságú feladat a vadállomány megfelelő, a terület vadeltartó képességéhez mért szabályozás. Ennek a feladatkörnek a rendezése után valósulhat meg a vadkárcsökkentés.

Az alábbi eljárásokkal pedig a megelőzés is megvalósítható: megfelelő minőségű és mennyiségű vadtakarmányozás (minden évszakban); hatékony vadföldgazdálkodás, optimális méretű kerítések kiépítése, villanypásztorok telepítése; a károsított növénykultúrából a vad rendszeres elijesztése; intenzív vadkárelhárító vadászat.

Felmérések alapján országos viszonylatban a növénykultúrát ért vadkár a legjelentősebb mértékben Dél-nyugat Magyarországon keletkezett. Ennek oka a magas erdősültségi arányon túl a nagyvadállomány nagysága. A vizsgálatok szerint minél nagyobb az erdősültség az adott területen, annál nagyobb a mezőgazdasági vadkár. Abban az esetben, ha az erdő és a mezőgazdasági terület között erdőszegély létesítése történik, pozitív eredmények születnek a vadkár alakulásában. A vad ugyanis privilegizálja a takarást biztosító területrészeket, ezáltal a mezőgazdasági területnek a szélére merészkedik ki, ami lecsökkenti a területen létrejövő károk elhelyezkedését, mivel nagyságrendileg a káresetek többsége az erdőszegélyhez közel történik.

Mindez nem jelenti azt, hogy a vad nem menne bele a mezőgazdasági tábla közepébe, de az erdőszegély megszűri ennek kiterjedését.

A mezőgazdászok bármilyen növénykultúrával is vetik be földjeiket, a növényfaj megválasztását többkomponensű vizsgálattal ajánlott megelőzni. A vadkármegelőzési terv kialakítása fontosabb, mint a vadkár elleni védekezés, legyen szó bármilyen növényfaj termesztése esetén. Jobb megelőzni a bajt, mint megoldást keresni rá.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kert trendek a GardenExpon

Nagy volt az érdeklődés a hétvégén az idei GardenExpon, amelyet a budapesti Sportarénában rendeztek meg, ahol bemutatták az aktuális kert trendeket.

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az okos nő a precíziós gazdálkodást választja

Nagyszerűen működteti az általa vezetett gazdaságot egy négy gyerekes lengyel asszony, aki kimagasló eredményeket ért el a krumpli termesztésben a precíziós technológiának köszönhetően.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Népszerűsítik a vadhúsból készülő ételeket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Megyei Szervezetei által közösen útjára indított eseménysorozat keretében a vadhúsfogyasztás népszerűsítésére gasztronómiai bemutatót tart Pécsett március 22-én – jelentették be az esemény szervezői közösen tartott sajtótájékoztató keretében.

Megdőlt a sörre bor népi bölcsesség

Mindegy milyen sorrendben, ha sokat iszunk, berúgunk, ezt állapították meg egy kísérlet eredményeképpen német és angol tudósok. Ezzel évszázados népi bölcsességet döntöttek meg.

Az elmúlt 26 év legrosszabb termését takarították be tavaly Finnországban

Két egymást követő évben is siralmas volt az aratás, erősítette meg a Finnországi Természeti Erőforrások Intézete (Luke) múlt hét csütörtökön. A jelentés szerint az összes betakarított gabona 2,7 millió tonna volt. Az elmúlt 26 évben ez volt a legrosszabb termés.