Back to top

A csipkebogyó egy igazi csoda

A csipkebogyó valóságos csodaszer az egészséget tekintve - hangsúlyozta gyenesdiási előadásában Wágenhoferné Pohl Magdolna. Az érdeklődők számos feldolgozott formáját megismerhették: belőle készült ételeket, italokat kóstolhattak, és bőrápoló krémeket is kipróbálhattak.

„Isten addig nem adott betegséget az emberre, amíg előbb a gyógynövényt, amely elmulasztja a betegséget, meg nem teremtette a Földön.” Ezzel a Paracelsus-idézettel kezdte a csipkebogyóról szóló előadását az ismert természetgyógyász, fitotera­peu­ta. Számos terméket állít elő, több esetében saját elképzelései szerint. A csipkebogyó múltjáról szólva elmondta: latin neve, a kutyarózsa onnan ered, hogy gyökerének veszettséget gyógyító hatást tulajdonítottak. Az ókorban sorvadásos betegségekre, a középkorban tüdőbetegségekre használták.

Fotó: Bella Huba

Egy görög legenda szerint eredetileg fehér volt a virága, de Aphrodité egyszer megsebezte magát a tüskéjével, és a vére rózsaszínűre festette a hófehér virágot.

Időközben egyházi szimbólummá is vált: eszerint a csipkerózsa leveleinek kelyhében Krisztus szent vére van. A rómaiak számára a csipkerózsa a dicsőség jelképe volt, csakúgy, mint a babérlevél.

– Mindenfelé megtaláljuk, nagyon régóta használjuk – mondta Wágenhoferné Pohl Magdolna. – A rózsafélék a mérsékelt égöv növényei. A róluk szóló, időszámításunk előtt 470-ből származó első írásos emlékek Kínába vezetnek, ahol gyomorbántalmakra, hasmenésre javasolták őket.

A rózsák nemesítése valószínűleg Perzsiában kezdődött, onnan kerültek Európába. Leveleit az akkor nehezen beszerezhető tealevelek helyett használták.

Az időszámításunk előtti első évszázadban Plinius 32 különféle betegség kezelésére ajánlott rózsából készült szereket.

A rózsafélék családjába tartozó csipkerózsával erdei tisztásokon, elhagyott kertekben találkozhatunk. Nyáron rózsaszín virágaiban gyönyörködhetünk. Télire beérő, égőpiros gyümölcseit frissen és lekvárként fogyasztjuk. Utóbbihoz azonban előbb fel kell dolgozni a bogyókat. Az előadó ezzel és a csipkebogyó szedésével kapcsolatban is adott tanácsokat.

Saját receptúra alapján készült termékeiben – a kenőcstől a szörpig – egy a közös: a csipkebogyó
Saját receptúra alapján készült termékeiben – a kenőcstől a szörpig – egy a közös: a csipkebogyó
Fotó: Bella Huba

– Először is, olyan növényekről szedjük, amelyek nem utak vagy vasúti sínek mellett nőnek, azok nyilvánvalóan egészségesebbek, tisztábbak – folytatta.

A bo­­gyókat akkor szedjük, ha már teljesen bepirosodtak, nem minden esetben kell megvárni, míg megcsípi őket a dér.

Ha teaként szeretnénk felhasználni, akkor ki kell magozni, meg kell szárítani, vagy lekvárt is lehet főzni belőle. A tea tizenkét órás hideg áztatást követően egész nap iható, és kiváló hangulatjavító. A dohányosoknak nagyon jót tesz a csipkebogyó magjában található P-vitamin, ezért ők magozatlanul szárítsák meg a bogyókat, majd áztatás előtt kalapáccsal vagy mozsárban törjék meg őket egy kicsit, hogy a magok megrepedjenek.

Még néhány megfontolandó tanács: erdei szüreteléskor mindig gondoljunk az erdő lakóira is. Ne kopasszunk le teljesen egy-egy bokrot, inkább szemezgessünk.

Szárításra, azaz teakeverékekhez kemény húsú, feszes héjú csipkebogyót keressünk. Szárításhoz a terméseket hasítsuk ketté, esetleg daraboljuk apróra, és melegben, megfelelő szellőztetés biztosítása mellett szárítsuk meg. Légmentesen záró edényben, sötét helyen egy évig is eltarthatjuk. Egyéb célokra – lekvár, szörp vagy bor készítéséhez –, illetve friss fogyasztáshoz jobb a megpuhult termés, tehát ebben az esetben várjuk meg az első fagyokat. A dércsípte bogyók legfeljebb 1–2 napot várakozhatnak a hűtőszekrényben. Bor, szörp és lekvár (hecsedli) készülhet belőle. A foltos, sérült vagy túlságosan puha bogyó még jó lehet azonnali fogyasztásra, tárolásának, feldolgozásának sikere azonban kétséges. A csipkebogyó fogyasztásáról röviden annyit, hogy ha nyersen kívánjuk enni, akkor vágjuk le a termés végét, és a magok benntartása érdekében óvatos nyomással préseljük ki a bogyó közepét. A krémszerű hús azonnal fogyasztható. Ha szárítjuk, akkor javítja a teák ízét. Felhasználás előtt áztassuk langyos vízben. Főzéskor az egészben hagyott terméseket finomabb szűrőn átpasszírozva távolítsuk el a szőrös magvakat. Édesítsük, majd a kívánatos állag eléréséig főzéssel sűrítsük, forrón töltsük üvegekbe, és szárazdunsztban tartósítsuk.

Wágenhoferné Pohl Magdolna csipkebogyóból készült ételeket és italokat kínál az érdeklődőknek
Wágenhoferné Pohl Magdolna csipkebogyóból készült ételeket és italokat kínál az érdeklődőknek
Fotó: Bella Huba

Wágenhoferné Pohl Magdolna hangsúlyozta:

a csipkebogyó minden formájában egy igazi csoda, egészségre gyakorolt jótékony hatásai különlegesek, erősek, széleskörűek.

– A csipkebogyó C-vitamin-tartalma egye­dülállóan magas: 100 gramm szárított bogyóban 1700–2000 milligramm található. Viszonylag sok gyógykeverékben használják a szervezet ellenálló képességének erősítésére, meghűlések kezelésére. Elismerésre méltó mennyiségben találunk benne A-, B-, D-, K-, E- és P-vitaminokat. Antioxidáns hatású flavonoidjai lassíthatják az öregedési folyamatokat, és hatásosak lehetnek a rák betegség megelőzésében. Gazdag nyomelemekben és ásványi anyagokban. Említhetem magnézium-, mangán-, kálium-, foszfor-, szelén-, valamint cinktartalmát. Pektin és karotinoid is található benne, ezek étrendünk fontos kiegészítői.

Használják vértisztításra, menstruációs panaszok, reuma esetén. Gyulladásgátló, enyhe has- és vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő, valamint étvágygerjesztő ha­tása miatt régóta ismert gyógynövény.

A csipkebogyó és szirmai egyaránt gyógyhatásúak. Az ajurvédikus gyógyászat a rózsát hűtő és tonizáló hatása miatt alkalmazza. Hangsúlyoznom kell, hogy a csipkebogyó kívül-belül hatásos. A csipkéből készített kenőcs ápolja a kisebb bőrsérüléseket, nyugtatja a kiszáradt, repedezett bőrt. A csipkeolaj regenerál. Hatékony akné, bőrgyulladás, ekcéma, nap okozta leégés esetén.

A szakember szerint bátran kijelenthető, hogy a csipkebogyó az egyik legigénytelenebb gyümölcsféle. Jól megterem gyenge termőképességű talajokon is. Szeles, árnyékos, fagyzugos területre is lehetséges a telepítése, miután jól tűri a hideget, akár a -20 Celsius-fokot is átvészeli. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy a nemesített fajták jóval igényesebbek, mint a vadon termők. Egyes fajták főként a talajadottságok tekintetében igényesek.

A vadon termő fajok öntözést nem igényelnek, viszont a nemesített fajták, illetve az oltványok eleinte meghálálják a vízpótlást.

– A csipkebogyó azon gazdák számára kínál jó lehetőséget, akik nem kívánnak sokat áldozni az ültetvény telepítésére és fenntartására, viszont jövedelmező vállalkozásba szeretnének fogni, a lehető legkisebb kockázattal. Az ültetvény rövid idő alatt termőre fordul és bőven terem. Viszonylag gyorsan megújul, fenntartási költségei alacsonyak. E gyümölcs termesztésében a legnagyobb buktató a betakarítás, viszont a gépi betakarítás lehetővé válása ezt a hátrányát is segít semlegesíti. Betakarítása elhúzható, a termés jól tárolható, felhasználási lehetőségeinek köre széles. A csipkebogyó termesztése egész Európában fellendülőben van. Kárpátalján is egyre többen kezdenek ennek az igénytelen, viszont annál értékesebb gyümölcsű növénynek a termesztésébe.

Európában Lengyelország a legnagyobb termesztő, ugyanakkor a legnagyobb mennyiségben is ők importálják.

Egyre nagyobb az igény a növény termése iránt, főként a turizmus, illetve a gyógyszeripar szükségletei miatt. Hazánkban is egyre többen fedezik fel jótékony hatásait, és termelik, gyűjtik, fogyasztják.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrikából Ázsiába került a falánk kártevő

A rettegett őszi sereghernyó nemcsak felbukkant, de meg is telepedett Ázsiában. Az ENSZ szerint a gazdáknak nincs választási lehetősége: kénytelenek lesznek megtanulni, hogyan éljenek együtt vele.

Ezeket az ételeket semmiképp ne adjuk a kutyánknak!

A kutyák emésztőrendszere másként működik, mint az embereké. Ezért óvatosan kell bánni az ételekkel! Ami számunkra veszélytelen, nagy kárt is okozhat a kutyusunknak.

Szakma Sztár Fesztivál a szakmatanulás népszerűsítésére

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen szervezte meg március közepén a 22. Szakma Sztár Fesztivált Budapesten, a Hungexpo Vásárközpontban. Az idén két, a mezőgazdasághoz köthető szakma, a kertépítés és a virágkötészet fiatal művelői is részt vettek a fesztiválon.

A barcsi Vadgazdák az élen

Ezúttal a KEFAG Zrt. Vackor Vár Erdészeti Erdei Iskolájában osztották ki az Országos Erdészeti Egyesület által ősszel meghirdetett „Fedezd fel az örökséged – A növekvő erdők nyomában” erdőismereti verseny díjait a nevezett középiskolás csapatok közt. A barcsi Vadgazdák bizonyultak a legjobbnak, őket a szegedi Erdész triumvirátus és a nemesvámosi Éjjeli baglyok követték.

A gabonakivitel rontotta az egyenleget

Több mint tíz százalékkal esett az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi egyenlege tavaly, pozitív viszont, hogy a feldolgozott termékek aránya az alapanyagexport csökkenésétől függetlenül is emelkedik.

Vendéglátás: a séfek keresnek a legjobban

Több mint 300 ezer forintot visz haza a vendéglátóiparban dolgozók fele, 12 százalékuk pedig félmilliónál is többet. Legjobban a séfek keresnek, helyenként még az üzletvezetőknél is jobban, az átlagjövedelmük eléri a havi 360 ezer forintot - írja a Világgazdaság keddi száma az Eventrend Global iparági kutatására hivatkozva.

Több mint 2,2 milliárd forint jut az élelmiszerpiac fejlesztésére

Több mint 2,2 milliárd forintot nyert el, elsősorban az élelmiszerpiac építésére, fejlesztésére összesen 20, a főváros vonzáskörzetében fekvő település, illetve 10 ezer főnél népesebb Pest megyei város önkormányzata - mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-nek.

Tűzgyújtási tilalom a keleti országrészben

A korlátozás Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érinti.

Hatékonyabban az élelmiszerhamisítás ellen

Sem az időnként nagy botrányokat okozó élelmiszerbűnözés, sem a potenciálisan komoly piaci zavarokat eredményező állatbetegségek fenyegetése nem múlt el Zsigó Róbert szerint. Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára úgy véli, a hatóságok munkájának eredménye, hogy manapság viszonylag csend van ezen a téren a médiában.

Kert trendek a GardenExpon

Nagy volt az érdeklődés a hétvégén az idei GardenExpon, amelyet a budapesti Sportarénában rendeztek meg, ahol bemutatták az aktuális kert trendeket.