A FAO/WHO jelentése nyilvános és nem publikált tanulmányokra alapozva azt értékelte, hogy mekkora a hatóanyag táplálékkal bevitt maradványainak humán-egészségügyi kockázata. A két szervezet közös szakbizottsága tudományos bizonyítékokra alapozva arról is nyilatkozott, hogy az sem valószínűsíthető, hogy a hatóanyag mutagén hatású, vagyis megváltoztatja a DNS által tárolt genetikai információt. A táplálékkal bevitt glifozát hatóanyag-maradvány tehát nem jelent a rákkeltő és genotoxikus kockázatot. A kutatócsoport megerősítette, hogy a testsúly-kilogrammonkénti 1 mg megengedhető napi beviteli (ADI) érték megfelelő. A FAO/WHO szakbizottsága a diazinon és a malation hatóanyagok karcinogén hatását is, amikről szintén kimondta, hogy nem valószínű, hogy rákkeltők.
A mostani jelentés némiképp ellentmond a WHO lyoni székhelyű Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének (IARC) 2015 márciusában kiadott, és az egész glifozát-vitát kirobbantó jelentésével, ami szerint a hatóanyag valószínűleg rákkeltő hatású, és átsorolta a 2A veszélyességi csoportba. Kilenc hónappal később az az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), az EU független szervezete ennek az ellenkezőjét nyilatkozta.
A glifozát hatóanyagot legelőször az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) vizsgálta még 1986-ban, amit azóta többször is megismételt. Korábban ez a szervezet is azt nyilatkozta, hogy a hatóanyag “az emberi szervezetre csekély mértékben mérgező”.
A glifozát rákkeltő és mutagén hatásáról szóló egymásnak ellentmondó szakvélemények miatt az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is a törvényhozók, a hatóságok és a tudományos szakemberek figyelmének középpontjában áll a hatóanyag. Az Európai Bizottság Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága, az USA-ban pedig az EPA is vizsgálta nemrégiben az ügyet, ez utóbbi „valószínűleg nem rákkeltőnek” ítélte.
A FAO/WHO közös nyilatkozat mellett kiadtak egy kérdezz-felelek dokumentumot is, amelyben a WHO cáfolja, hogy a két szervezet és az IARC megállapításai ellentmondanak egymásnak. Mint írják: a szakvélemények „különbözőek, ugyanakkor kiegészítik egymást”. Amíg az IARC jelentése a veszélyt emeli ki, addig a FAO/WHO jelentés a kockázatra összepontosít. A WHO szerint az IARC jelentése a lehetséges rákkeltő hatást feltáró tanulmányokra alapoz, de nem tartalmaz a veszélynek kitett lakosságra vonatkozó kockázatelemzést.
A FAO és a WHO szakértői szerint nem rákkeltő a glifozát
Az ENSz szakértői is megvizsgálták a mezőgazdaság és kertészeti termelésben, zöldfelület-fenntartásban széles körben használt gyomirtó szer hatóanyag, a glifozát humán-egészségügyi kockázatát. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO), valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői szerint a glifozáttal kezelt terményekből készült élelmiszer elfogyasztása az emberre nézve „nem valószínű, hogy karcinogén kockázatot jelent”.
Forrás:
