0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 9.

Szarvashiba, hogy nem foglalkoztunk eléggé a szarvassal

A vadkárral megjelenő gazdálkodó–vadászatra jogosult közötti konfliktus sajnos sok esetben továbbra is megkerülhetetlen. A helyzetet tetézi a szarvasok elszaporodása, egyes régiókban akár sáska módjára legelhetik le a termést.

Nézzük a számokat! A ’60-as években 10-20 ezer gímszarvas élhetett a becslések szerint az országban, míg 2025-ben 120 ezres állománybecslést tett közzé az Országos Vadgazdálkodási Adattár. Az Agrárminisztérium rendelete szerint 71 400 lenne a gímszarvas fenntartható egyedszáma Magyarországon. A leírt adatok fonáksága, hogy a becslések sokkal inkább alábecslések, minthogy a valós állománynagyság felé konvergálnának.

Jánoska Ferenc, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet intézetigazgatója szerint a becsült 120 ezres állománylétszám valójában megközelítőleg 250 ezer körüli lehet – ami kb. háromszorosa a tárca szerinti fenntartható egyedszámnak.

Becsült gímszarvas-állomány 1960-tól – (Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár)

A szarvas apasztása a 22 állami erdészet, valamint a vadásztársaságok feladata. Előbbi az országos vadászterület-nagyság felén végez vadgazdálkodási tevékenységet (hatékonyan), míg a másik felét átlagosan 25-30 taggal működő – ebből általában 5-10 tag vadászik aktívan – vadásztársaságok kezelik, akik nem győzik a munkát.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint 2024-ben csaknem 2,7 milliárd forint vadkárt okozott a vad, amelyet a vadgazdálkodó, például az állami erdészet vagy a vadásztársaság fizet meg a károsultaknak. A veszteség túlnyomó része mezőgazdasági (2,6 milliárd forint), kisebb része erdei vadkár (58 millió forint).

De mi eredményezte ezt a nagymértékű szarvaslétszám-növekedést? Elsősorban az élőhelyi viszonyok és egyéb környezeti, gazdasági feltételek drámai megváltozása. A kisparcellákat váltó, nagytáblás mezőgazdasági művelésben létrejövő akár 100 hektáros táblákhoz – az apróvaddal ellentétben – nagyvadfajaink jól tudtak alkalmazkodni, és táplálékot, búvóhelyet jelentenek a számukra.

A nagyobb állománynagyság kialakulásának nagy szerepe van az erdősült területek növekedésének, ezek az élőhelyek szintén táplálkozó- és búvóhelyet jelentenek a nagyvadnak. A klímaváltozásnak is szerepe van ebben, hiszen az enyhe telek támogatják a szaporulat jobb túlélési esélyeit.

Barcs, 2023. július 7.
Gímszarvasok (Cervus elaphus) a SEFAG Zrt. Barcsi erdészete területén 2023. július 6-án.
MTI/Kovács Attila

Továbbá Jánoska Ferenc egy korábbi szakmai konferencián elmondta, már az 1980-as években is magasabb volt a vadlétszám a kívánatosnál. Már ebben az időben kevesebb vadat hasznosítottak, mint kellett volna.

Az idő előrehaladtával az elejtésszám nem követte az állomány növekedését, és ennek lehet a jelenlegi helyzet az eredménye.

Az intézetigazgató szerint, ha a kevesebbet vadászók aktivizálnák magukat, és néhány évig 20-30 százalékkal nagyobb mértékben apasztanák a szarvas állományát, elérhető lenne az optimális létszám.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: