Mitől válik egészségessé egy kert? Hogyan lehet kialakítani, vagy átszervezni saját kertünket annak érdekében, hogy valóban egészséges legyen?

Földünkön kb. 382 000 növényfaj él, közülük mintegy 7000 faj ehető. Ennek ellenére mi túlnyomórészt csupán harmincfélére támaszkodunk, olyanokra, mint a búza, kukorica, rizs, szója, burgonya, bab, borsó. Ha többnyire ugyanazokat az alapanyagokat használjuk, nem igazán lehet megvalósítani a változatos étkezést. Ha ezek szinte mindig elérhetők, elfelejtődik, hogy ezek valójában mikor is szezonálisak.

Ami azért fontos, mert akkor tudják kihozni magukból a legjobbat, a többi esetben csak árnyékuk önmaguknak. A téli paradicsom is úgy néz ki, mint a nyári paradicsom, de az íze ugye, hogy mennyire más? Pláne a beltartalmi értékei. A kiskert fantasztikus lehetőség megtermelni magunknak a tiszta, jó minőségű táplálékot, legyen szó az általánosakról, vagy más, boltokban sosem fellelhető zöldségekről.

Kibékülhetünk a vadnövényekkel, és felfedezhetjük előnyös tulajdonságaikat. De vajon hogyan hozhatunk létre olyan egészséges kertet, ahonnan majd egészséges növényekhez tudunk jutni?

A talajban kezdődik minden

Az elégedett talaj messze többet képes nyújtani, mint az, amelyet kihasználnak. Az a fajta talaj szegény, és élettelen. Ha azt szeretnénk, hogy növekedjen benne az élet, jobb legyen a szerkezete és a vízmegtartóképessége, egészségesebb és erősebb immunrendszerű növények növekedjenek benne, természetes eredetű szerves anyagokkal, leginkább érett komposzttal kell megkínálnunk.

A szerszámokkal, és gépekkel történő zaklatását pedig a lehető legminimálisabb mértékig le kell csökkenteni. A talaj meglepően gyorsan tud regenerálódni, ha finom, érett komposzttal tápláljuk, betakarjuk, és abbahagyjuk a mérgezését, bolygatását.

És van még egy globális szempont, ami mindannyiunkat érint, és ezért is lényeges, hogyan bánunk a talajunkkal. A műtrágyázott, élettelen talajból hiányzik a kapacitás a szén megkötésére. Igaz ugyan, hogy a növények megkapják a legfontosabb ásványokat a műtrágyákból, de nekik általában másokra is szükségük lenne.

Ha elmarad a szerves anyagok visszapótlása a talajba, nemcsak a növényeinket fogjuk diétára, hanem idővel a talajunk is lesoványodik. És ez óriási probléma. Mert elveszítjük a talaj széntartalékait. Ha nincs, mi megkösse, a szén kiszökik a légkörbe, és szén-dioxid formájában hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.

A peszticidek száműzése

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a magas peszticidhasználat mind az ember, mind a talaj, mind a környezet egészségére ártalmas.

A rovarok a legnépesebb állatcsoport, ha bármilyen jelentős változás történik az ő szintjükön, az a magasabbrendű élőlények életére is ki fog hatni.