A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. négyesfogata Papp János hajtóval készül az Aachenben (Németország) 2023. június 26 - július 2. között megrendezésre kerülő Négyesfogathajtó Világkupára. Lovai a Mezőhegyesen is hajtott Nonius XIII-11 Babóca, Nonius XIII-9 Adél, Nonius XIV-1 Aporka, Nonius XIV-2 Cérna és Nonius-20 Zemplén lesznek. A versenyre összesen három négyesfogat utazhat hazánkból, Dobrovitz Józsefnek és ifj. Dobrovitz Józsefnek is szurkolhatunk a magyar csapatban akár a képernyők előtt, követve az élő közvetítést a világhálón. 1964-ben Szentmihályi Ferenc nóniusz négyesfogata az állami fogatok kategóriájának első helyezettje lett, azóta nem versenyzett a németországi helyszínen nóniusz négyesfogat.
A négyesfogathajtás versenyét minden évben közel 25 000 érdeklődő szurkolja végig a helyszínen, akik a világ minden tájáról érkeznek Aachen Soersbe. A rangos eseményt a szervezők Lovas Világfesztiválnak nevezték el, nem véletlenül, hiszen az öt lovas szakág – díjugratás, díjlovaglás, fogathajtás, lovastorna és a lovas tusa – legjobbjai versenyeznek itt párhuzamosan egy helyszínen, három arénában. Izgalmas versenyszámok, változatos program várható, mint például élő szimfonikus zenére bemutatott zenés kűr. A rendezvény nyitóünnepsége minden évben kiemelkedő és élőben közvetített esemény. A verseny kétszáz éves múltra tekint vissza, amikor még önkéntes jelentkezőkből állt össze a mezőny. Az első (CHIO) Nemzetközi Hivatalos Lovas Versenyt 1933-ban rendezték meg itt, Németország nyugati határán és azóta számos világ- és Európa bajnokság, olimpiai felkészítő verseny helyszíne volt az évek során.
Aktuális információk, naprakész bejelentkezések a verseny ideje alatt:
www.facebook.com/mezohegyesbirtok
További részletek:
Kísérőprogramok:
https://www.chioaachen.de/en/programme/side-events/
Élő közvetítés:
A Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete (MKOE) 2023. május 19-21. között tartja Tavaszi Országos Kaktuszkiállítás és Vásárát Budapeten, az ELTE Füvészkertben. A mostani kiállítás középpontjában a Mammillaria nemzetség kaktuszai vannak.
Fotó: Nagy Z. Róbert
Összesen 30 hucul csikó született az Aggteleki Nemzeti Park gergésbérci hucul ménesében. A fotókat Nagy Zoé, a nemzeti park belovaglója készítette.
Műveljük kertjeinket! címmel fut Bukta Imre festőművész kiállítása a Godot Kortárs Galériában. A Mezőszemerén élő Kossuth-díjas művész festményei és installációinak középpontjában a vidéki élet áll: egy sajátos Bukta-szemüvegen keresztül láthatjuk a mai magyar valóságot.
A Kertbarát Magazin meglátogatta műtermében, és a május 19-én megjelenő lapunkban sok minden kiderül arról, hogy milyen az élet Mezőszemerén és a festmények hátteréről is.
Fotó: Koncz János
Az Alföldi Állattenyésztési Napokon nem csak felvonulnak az ország legszebb jószágai, de ringbe szállnak, hogy kiderüljön: melyikük a legszebb? A küllemi tulajdonságokból ugyanis következtetni lehet a tenyészértékre, vagy éppen a termelőképességre.
Fotók: Csatlós Norbert
A jubileumi Állattenyésztési Napokon az állatoké főszerepben! Nyulak, szarvasmarhák és juhok színes kavalkádjából mutatunk be néhányat.
Fotók: Mizsei Károly
Nagy volt a forgalom a marhamosókban a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok előtt. A kiállításon ugyanis állat piszkosan, pláne trágyásan nem jelenhet meg a bírók, illetve a nagyérdemű előtt.
A juhok bírálatát a szakemberek már a nulladik napon megkezdték, a megnyitót követően pedig az összevetéseket rendezik majd meg.
Csatlós Norbi fotós kollégánk kedvenc "alanya" ezen a napon a magyar szürke bika volt - a gyönyörű színei miatt, meg a dalmatapöttyös juh. E sorok írójának pedig a sertésszekciót uraló hatalmas kan imponált
Színekben egyébként sem volt hiány, a kiállításra menet Hódmezővásárhely határában megálltunk egy repcetáblánál, ahol a virágokon nem egy, nem tíz beporzó rovar szorgoskodott.
Király Attila bátonyterenyei tenyészetének legszebb példányai
A kiállítás 35. alkalommal állt a mezőgazdaság szolgálatába, kiemelten, de nem kizárólag a gépesítésre és szántóföldi növénytermesztésre fókuszálva.
Fotók: Kiss Gergely, Csatlós Norbert, Nagy Mihály
Az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc március 15-ei emléknapja alkalmából, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban rendezett ünnepségen, Nagy István agrárminiszter a vidéket a magyar nemzet gerincének nevezte, és akiknek tett ígéretét betartja, amivel soha nem látott fejlesztések indulnak el az agráriumban.
Fotók: Agrárminisztérium
Nézegessen több képet a Botta Kertészetről és orchideákról
Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. Bár egy galambkiállítás mindig egyfajta szépségverseny a bemutatott fajtacsoportok jól láttatták, hogy a galambászat mennyire színes, sokféle egymástól eltérő hasznosítású fajtákat takar.
Fotók: Nagy Z. Róbert
Fotók: Csatlós Norbert
A minden eddiginél színesebb és impozánsabb agrárrendezvényen közel háromszáz kiállító és számos program várja az érdeklődőket január 25-től 28-ig.
Fotók: Csatlós Norbert
A konferencia legfontosabb célja, hogy a népszerű előadók tolmácsolásában bemutatott gyakorlati tapasztalatok valóban segítségére legyenek az agrárium cégvezetői és marketingszakemberei számára; hiszen a változó tartalomfogyasztási trendek és az ezek hatására létrejövő új marketingkommunikációs és értékesítést támogató eszközök minden agrárpiaci szereplő életére és tevékenységére hatással vannak.
Fotók: Csatlós Norbert
A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, és ezeket a legmodernebb interaktív eszközökkel teszi közzé.
Fotók: Bokor Ádám
12 éves, Hejőkeresztúrban élő diáklány vagyok. Kis gazdaságunkban főleg juhtenyésztéssel foglalkozunk.Van öt húsmarhánk, 2 berkshire anyakocánk és hobbiból 1 hucul csikót is tartunk. Édesapám ökológiai gazdálkodást folytat a területen.
Kiskorom óta szeretek kimenni a tanyánkra. Néhány éve legeltetésekre is elkezdtem járni az apukámmal. Emlékszem az első legeltetésnél lefeküdtünk a fűbe és az apró növények megtetszettek nekem. Azóta ha a legelőn járok, leheverek a gyepre. Főleg a természetben készítem a képeimet állatokról, növényekről, virágokról. A fotóimat telefonnal csinálom.
Sajnálom, hogy vége a szünidőnek mert így kevesebbet lehetek a tanyán.
A Kistermelők Lapja minden hónapban az olvasók fotói közül közöl egyet. Összeállításunkban a hónap fotóit mutatjuk meg.
Holló Mátyás évek óta tudatos munkával tenyészt magyar merinót, berrichon du chert és ile de France juhokat. A jó eredményekhez jó körülmények is kellenek, vagyis fejleszteni kell.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta: ebben az ágazatban is sokat számít a technológiai megújulás és a fejlesztés, az uszódi telep megújítását a vidékfejlesztési programból 172,5 millió forint kormányzati támogatás is segítette.
Fotók: Csatlós Norbert
Tavaly a Roen szövetkezet tagjai több mint 54 ezer tonna gyümölcsöt takarítottak be és vittek piacra a VOG konzorciumon keresztül, amelynek tagja a szövetkezet. A 650 termelőjük a két meglévő hűtőházba szállítja az almát, és onnan kerül az új központi tárolóba. A korszerű hűtőházban 177 kamrát alakítottak ki, befogadóképességük 500-1300 tartályláda. Erre azért van szükség, mert csaknem 30 almafajtát visznek piacra és mindegyiket a számára legjobb körülmények közt tárolják.
Cikkünket itt olvashatják.
A Mi Erdőnk magazin szerkesztőbizottsága kihelyezett ülést tartott november 10-én a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetében. Az állami erdőket kezelő erdészeti részvénytársaságokat képviselő erdész szakembereket szakmai programokkal várták a vendéglátók az ülés előtt.
Fotók: Kiss Gergely
Az ipolyvecei Pintér Ádám 12-13 éve még kétszáz méteres távolságból figyelte, mikor fogják „megtámadni” szomszédja charolais marhái. A gazdává válása 17 éve kezdődött, amikor a szüleitől kapott 4 hektár kárpótlásból származó földet és egy ötvenes MTZ traktort, amit még a nagyapja vett használtan. Jelenleg közel hatvan tehénből biztosítja a megélhetését, és az összes feladatot egyedül látja el az állatok körül. Hogyan sajátította el a gazdálkodáshoz szükséges ismereteket és alakította ki a számára fenntartható gazdaságméretet – erről szól a Kistermelők Lapjában megjelent riport.
A képeket Medgyesi Milán készítette.
A Békés megyei Gerendáson 2007 óta működik a vaddisznótenyésztéssel foglalkozó Geri-Vad Kft., amely mostanra évente 200-250 egyedet értékesít különböző vadaskerteknek vadászati céllal. Az afrikai sertéspestis 2018-as hazai megjelenése előtt külföldre is értékesítettek, ám ez az exporttevékenység máig nem állt helyre.
Fotók: Bokor Ádám
A mezőcsáti Kuli Csaba és testvére, Ágnes, harmadik generációs juhászcsalád tagjai. Az apjuk halála óta közösen gondoskodnak az összesen 1700 birkából álló nyájról. Csaba a két telephelyen felügyeli, irányítja a munkát, míg a nővére elsősorban a „papírrészéért” felel. Kétszáz hektáros szántón is gazdálkodnak: szálastakarmányt, abrakot termelnek, ami pedig fölötte terem - napraforgó, búza -, azt értékesítik, és az árából a takarmányt pótolják ki.
Már a nagyapjuk is juhász volt, belenőttek az állattartásba. Ági mesélte, hogy gyerekkorukban egyszer matekoztak az öccsével. „Magyarázok neki, mondom: érted? De nem válaszol, csak bámul ki az ablakon.” „Mert apuék pont a fiasbirkát etették!” - vágja rá Csaba felragyogó szemmel, nagy mosollyal. „Kapott akkor egyet” – meséli tovább Ági, de ez sem vette el a kedvét a birkáktól.
Fotók: Medgyesi Milán
Húsmarhák, lovak, nyulak, juhok, galambok… állatok a KÁN Egyetemi Napokon. Fotó: Lang Róbert
A 2022. évi KÁN Egyetemi napok tökkirálya a kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola 13. T osztályos tanulója, Keresztes Martin. Az iskola kiállításán szereplő különféle étkezési és dísztökök között két irdatlan méretű kabakost is kiállított, az egyik gigatököt 250 kilóra mérlegelték.
A Nógrád megyei Ilinyben élő Chikán Tamás közvetlenül a mezőgazdasági technikum után vette át nagybátyja juhászatát a hozzá tartozó szántókkal és legelőkkel. Chikán Alajos, az édesapja bátyja nem bánt vele kesztyűs kézzel, de azokra a rég nem látott nehézségekre is felkészítette, amelyekkel jelenleg kell szembenézniük a gazdálkodóknak. A képeket Medgyesi Milán készítette, a generációváltó gazdáról szóló riport a Kistermelők Lapja októberi számában jelenik meg.
Az idei, 35. Bábolnai Gazdanapokon már 4. alkalommal került megrendezésre, a Magyar Mezőgazdaság Kft. által megszervezésre a Szakiskolai Nap. A mára már „felnőtt” nagy sikerű rendezvényen idén is közel 900 mezőgazdasági technikumi és szakképző iskolai (szakiskolai) tanuló vett részt.
Fotók: Csatlós Norbert, Nagy Mihály
A Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének őszi kaktuszkiállításának fő témája az Astrophytum nemzetség, melyet a világon igen komoly gyűjtői érdeklődés övez és számos hibridet is kialakítottak e nemzetség megszállottjai. Ezek közül egy-egy ritka, jól sikerül egyed ára egy autó árával egyenértékű…
Fotók: Nagy Z. Róbert
Fotók: Csatlós Norbert, Nagy Mihály
A Bábolnai Gazdanapok a tradíciót követve idén is minden napján érdekes, hagyományőrző lovas showműsort is láthatnak a kilátogatók a lovaspálya területén. A huszár hagyományőrző egyesület az 1848-as szabadságharc életképeit elevenítette föl, az ördöglovasok akrobatikus show elemekkel mutatják be a ló és lovasának különleges kapcsolatát.
Fotók: Nagy Mihály
A 35. Bábolnai Gazdanapokon is színre léptek a gépek. A hagyományos szántóföldi gépbemutatón idén 15 traktor-munkagép kapcsolatot mutattak be a nagyközönségnek. A gépek egy volt kukoricatábla mellett sorakoztak fel, ekékkel, gruberekkel, tárcsákkal szerelve.
Fotók: Csatlós Norbert
A nehézségekből erőt meríthetünk és megmutathatják számunkra a lehetőségeinket – mondta Nagy István a 35. Bábolnai Gazdanapok megnyitóján. A három napos rendezvény az idén is számtalan érdekességet és látnivalót kínál a tartalmas szakmai programok mellett. A látogatók egyebek mellett a világ legnagyobb jurtáját is megtekinthetik, amiben egy igazi „égkő” vagyis egy Hold-meteorit látható.
Fotók: Csatlós Norbert
A 35. Bábolnai Gazdanapok ünnepélyes megnyitója keretében elkezdődött a lovak és lóerők fesztiválja.
Fotók: Nagy Mihály
A Bábolnai Gazdanapoktól elválaszthatatlanok a lovak. Kora reggel a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok fogatai mellett a vendég huszárok is készülődnek – természetesen mindenekelőtt a lovakat szépítik. A napi rutin ilyenkor kibővül: ha kell le is mossák az állatot, a paták kifényesítése pedig semmiképpen nem maradhat el.
Képeinket Csatlós Norbert 2022. augusztus 31-én készítette.
Tudás, tapasztalat és pénz nélkül vágtak bele tíz éve a tejhasznú kecsketartásba és a feldolgozásba – mesélte Drávai László, a csóri Drávai Családi Gazdaság alapítója. Mostanra viszont a siófoki Yacht Club Étterem beszállítói, a termelői piacon pedig gyakran hallják a vevőiktől: „De jó, hogy vagytok!” A gazdaságról készült riport a Kistermelők Lapja szeptemberi számában fog megjelenni.
(Fotók: Czifrik Kati)
Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.
(Fotó: Bokor Ádám)
Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből -, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést. Mozgalmas és drámai napon látogattuk meg charolais gulyáját, amelyből éppen elválasztották az eladásra szánt bikaborjakat. Az erről szóló riport a Kistermelők Lapja augusztusi számában jelenik meg.
Fotók: Medgyesi Milán
A Dabas mellet található tanösvényen érdekes gyógynövényeket ismerhetünk meg. A kutyabenge kérge frissen mérgező, ám egy év szárítás, vagy hőkezelés után már gyógyhatású. A tejoltó galajjal oltóenzimet helyettesítettek régen – gyorsítva a tej alvadását –, emellett pedig sajtokat színeztek vele…
„Tüzesen süt le a nyári nap sugára...” – Petőfi Sándor sorai kiválóan jellemzik azt a helyzetet, amelyben fotóink készültek.
2022 júliusában Európa területének csaknem fele szenved a csapadék hiányától, hazánkban pedig még az öregek sem tapasztaltak ekkora szárazságot – a kukoricaállomány gyakorlatilag megsemmisült, a határ a kukoricatarlókkal úgy néz ki, mint októberben szokott.
Nádudvar határában azt is meg lehet nézni, mekkora különbséget jelent, ha öntöznek egy állományt. Amit nem öntöznek teljesen kiszáradt, sőt még az öntözött tábla széle is „furuglál” a szárazságtól.
Magyarország a SmartSprayer rendszer egyik tesztországa. A BASF és a Bosch közös precíziós növényvédelmi eszközét Mezőhegyesen, mintegy 100-150 hazai és környező országokból érkezett gazdálkodónak és növényvédelmi szakembernek mutatták be.
Fotó: Csatlós Norbert
Az aratás hagyományos kezdete, Péter-Pál napja előtt 15 nappal már meg kellett kezdeni az aratást Mezőhegyesen. A június 10-ei és 13-ai próbavágást követően 14-én megindultak a kombájnok a ménesbirtokon.
Fotók: Csatlós Norbert
A székesfehérvári Sóstó egyik furcsa lakója a közönséges rence (Utricularia vulgaris) több szempontból érdekes növény. A vízben lebegve él, csak virágait emeli a víz fölé, és gyökér híján rovarokkal "táplálkozik". A tó másik különlegessége a lápi póc (Umbra krameri). Az apró hal "szuperképessége", hogy úszóhólyagja segítségével a levegőből is tud lélegezni.
Fotók: Nagy Z. Róbert
A Reith Családi Méhészet sombereki gazdasága a mesebeli, szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai. Mosolyognak a császárfák, a gránátalma, parádézik a pipacs és ezer más vadvirág. Némelyiket kirándulások során ásta ki a méhészházaspár, akik számára nagyon fontos, hogy az állomány kora tavasztól késő őszig bővelkedjen természetes táplálékban.
A fotókat Medgyesi Milán készítette május 30-án.
A kistermelői lét nagy előnye, hogy nem kell mások hozzáállása vagy hiányosságai miatt idegeskedni. A Háztáji Hús- és Hentesáru tulajdonosa, Horváth Károly szívesen viccelődik azzal, hogy neki már csak egy munkahelyi vezetője van, a felesége, Györgyi. De mindketten tudják, hogy a családi gazdasággal járó feladatokon és felelősségen testvériesen osztoznak, és az idáig vezető út egyáltalán nem volt könnyű. A képeket Medgyesi Milán készítette, sajnos, zuhogó esőben és sárban május 30-án, Gerdén. Riport a júliusi Kistermelők Lapjában!
Körülbelül tíz éve kezdett el érdeklődni a hazánkban különlegesnek számító gyümölcstermő növények iránt Lakos Zoltán, akinek eredeti szakmája építészmérnök. Fügéből hatvanféle változatot próbált ki, majd a mini kivi mellett tette le a voksát, és 2016-ban öthektáros ültetvényt létesített, ami tavaly héthektárosra bővült.
Meghívásra érkeztünk a boldog haszonállatok birodalmába. Csónakkal keltünk át a Faddi-Dunán meglátogatni a Várszeg Szalámi alapanyagául szolgáló kondát és gulyát. Már ez is élmény volt, hát még amikor néhány kíváncsi disznó röfögve futott elénk. Ezt a kalandot mindenkinek érdemes beiktatni, ha a családi gazdaság termékeiből akar vásárolni.
Fotó: Csatlós Norbert
Ezek az idei Szántóföldi Napok és Agrárgépshow hívószavai Mezőfalván június 1-jén és 2-án. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén hatodik alkalommal szervezte meg a nagyszabású szabadtéri bemutatót a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének közreműködésével. A rendezvény több mint 40 hektáros területen várta az agrárszakembereket, -diákokat és mindenkit, akit érdekelnek a mezőgazdasággal kapcsolatos technikai, technológiai és szakmai újdonságok.
Fotók: Csatlós Norbert
Hódmezővásárhelyen, a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon az állattenyésztés mellett a vadászatra is hangsúlyt fektettek a szervezők. A vadászati sátorban számos trófea, preparátum és dioráma fogadta az érdeklődőket, emellett egy vadászkutya show-műsor keretében a kutyakiképzők magyar vizsláikkal mutatták be a vadászkutyák munkáját.
A holstein-fríz felvezetők ezúttal a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon mutatták be, mire képesek állataikkal.
Fotók: Csatlós Norbert
Kimondottan a nőket célozta meg a Stihl tavaszi fűszerkert workshopja, ahol a cég kertápolási szakértője, Beh Mariann a növényekről, Bodor László műszaki manager pedig az akkumulátoros gépekről beszélt a budapesti Borarti Élménytér helyiségeiben.
A Stihl három akkumulátoros gépcsaládot kínál a kertészeknek a legkisebb, hobbi kategóriától a profi teljesítményű gépekig. A középső, Stihl Compact család akkumulátora a gépcsalád minden gépében használható. Magunk is megbizonyosodhattunk róla, milyen könnyű használni az akkumulátoros láncfűrészeket.
A kiállításon a számos szórakoztató program mellett a különböző haszonállatok bemutatói kapnak nagy hangsúlyt
Fotók: Csatlós Norbert
A képeken látható hucul ménes az Aggteleki Nemzeti Parkban található Jósvafő Gergésbércen. A fotókat Csatlós Norbert készítette. A lovakról bővebben és a közelmúltban végrehajtott fejlesztésekről a Kistermelők Lapja májusi számában olvashatnak.
A hucul ló genetikailag a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében élt lovakhoz áll a legközelebb, a mára kihalt tarpán legközelebbi rokona.
A fajta szaporítása évszázadokon át csak a köztenyésztésben folyt, majd katonai teherhordási célra kezdték tenyészteni. A méneskönyvek a II. Világháborúban megsemmisültek, utána hazánkban senki nem foglalkozott hucultenyésztéssel.
Az 1970-es évekre Anghi Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója gyűjtötte össze a még megtalálható tisztavérű hucul lovakat. Ez a 10 kancából álló gyűjtemény került 1986 telén került Jósvafőre, ahol a tenyészet központi helyét a falu fölötti fennsíkon, a Gergés-lápán jelölték ki. Az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai több külföldről behozott tisztavérű egyedre is támaszkodva újra megkezdték a fajta tenyésztését.
A hazai gyepek állapota nagyon sokat romlott a Natura 2000 szabályozás óta. Egyre kevesebb állatot képesek ellátni egyre kevesebb legeltetési nappal. Mindez a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a Magyar Mezőgazdaság Kft. Agrárakadémia rendezvénysorozata keretében hangzott el a MATE Kaposvári Campusán április 20-án. A szakemberek és szakmai érdekképviseletek, valamint legeltető állattartással foglalkozó termelők részvételével zajló fórum témája a gyepgazdálkodás állattenyésztésben betöltött szerepe volt.
Fotók: Csatlós Norbert
