A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. négyesfogata Papp János hajtóval készül az Aachenben (Németország) 2023. június 26 - július 2. között megrendezésre kerülő Négyesfogathajtó Világkupára. Lovai a Mezőhegyesen is hajtott Nonius XIII-11 Babóca, Nonius XIII-9 Adél, Nonius XIV-1 Aporka, Nonius XIV-2 Cérna és Nonius-20 Zemplén lesznek. A versenyre összesen három négyesfogat utazhat hazánkból, Dobrovitz Józsefnek és ifj. Dobrovitz Józsefnek is szurkolhatunk a magyar csapatban akár a képernyők előtt, követve az élő közvetítést a világhálón. 1964-ben Szentmihályi Ferenc nóniusz négyesfogata az állami fogatok kategóriájának első helyezettje lett, azóta nem versenyzett a németországi helyszínen nóniusz négyesfogat.
A négyesfogathajtás versenyét minden évben közel 25 000 érdeklődő szurkolja végig a helyszínen, akik a világ minden tájáról érkeznek Aachen Soersbe. A rangos eseményt a szervezők Lovas Világfesztiválnak nevezték el, nem véletlenül, hiszen az öt lovas szakág – díjugratás, díjlovaglás, fogathajtás, lovastorna és a lovas tusa – legjobbjai versenyeznek itt párhuzamosan egy helyszínen, három arénában. Izgalmas versenyszámok, változatos program várható, mint például élő szimfonikus zenére bemutatott zenés kűr. A rendezvény nyitóünnepsége minden évben kiemelkedő és élőben közvetített esemény. A verseny kétszáz éves múltra tekint vissza, amikor még önkéntes jelentkezőkből állt össze a mezőny. Az első (CHIO) Nemzetközi Hivatalos Lovas Versenyt 1933-ban rendezték meg itt, Németország nyugati határán és azóta számos világ- és Európa bajnokság, olimpiai felkészítő verseny helyszíne volt az évek során.
Aktuális információk, naprakész bejelentkezések a verseny ideje alatt:
www.facebook.com/mezohegyesbirtok
További részletek:
Kísérőprogramok:
https://www.chioaachen.de/en/programme/side-events/
Élő közvetítés:
A Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete (MKOE) 2023. május 19-21. között tartja Tavaszi Országos Kaktuszkiállítás és Vásárát Budapeten, az ELTE Füvészkertben. A mostani kiállítás középpontjában a Mammillaria nemzetség kaktuszai vannak.
Fotó: Nagy Z. Róbert
Összesen 30 hucul csikó született az Aggteleki Nemzeti Park gergésbérci hucul ménesében. A fotókat Nagy Zoé, a nemzeti park belovaglója készítette.
Műveljük kertjeinket! címmel fut Bukta Imre festőművész kiállítása a Godot Kortárs Galériában. A Mezőszemerén élő Kossuth-díjas művész festményei és installációinak középpontjában a vidéki élet áll: egy sajátos Bukta-szemüvegen keresztül láthatjuk a mai magyar valóságot.
A Kertbarát Magazin meglátogatta műtermében, és a május 19-én megjelenő lapunkban sok minden kiderül arról, hogy milyen az élet Mezőszemerén és a festmények hátteréről is.
Fotó: Koncz János
Az Alföldi Állattenyésztési Napokon nem csak felvonulnak az ország legszebb jószágai, de ringbe szállnak, hogy kiderüljön: melyikük a legszebb? A küllemi tulajdonságokból ugyanis következtetni lehet a tenyészértékre, vagy éppen a termelőképességre.
Fotók: Csatlós Norbert
A jubileumi Állattenyésztési Napokon az állatoké főszerepben! Nyulak, szarvasmarhák és juhok színes kavalkádjából mutatunk be néhányat.
Fotók: Mizsei Károly
Nagy volt a forgalom a marhamosókban a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok előtt. A kiállításon ugyanis állat piszkosan, pláne trágyásan nem jelenhet meg a bírók, illetve a nagyérdemű előtt.
A juhok bírálatát a szakemberek már a nulladik napon megkezdték, a megnyitót követően pedig az összevetéseket rendezik majd meg.
Csatlós Norbi fotós kollégánk kedvenc "alanya" ezen a napon a magyar szürke bika volt - a gyönyörű színei miatt, meg a dalmatapöttyös juh. E sorok írójának pedig a sertésszekciót uraló hatalmas kan imponált
Színekben egyébként sem volt hiány, a kiállításra menet Hódmezővásárhely határában megálltunk egy repcetáblánál, ahol a virágokon nem egy, nem tíz beporzó rovar szorgoskodott.
Király Attila bátonyterenyei tenyészetének legszebb példányai
A kiállítás 35. alkalommal állt a mezőgazdaság szolgálatába, kiemelten, de nem kizárólag a gépesítésre és szántóföldi növénytermesztésre fókuszálva.
Fotók: Kiss Gergely, Csatlós Norbert, Nagy Mihály
Az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc március 15-ei emléknapja alkalmából, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban rendezett ünnepségen, Nagy István agrárminiszter a vidéket a magyar nemzet gerincének nevezte, és akiknek tett ígéretét betartja, amivel soha nem látott fejlesztések indulnak el az agráriumban.
Fotók: Agrárminisztérium
Nézegessen több képet a Botta Kertészetről és orchideákról
Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. Bár egy galambkiállítás mindig egyfajta szépségverseny a bemutatott fajtacsoportok jól láttatták, hogy a galambászat mennyire színes, sokféle egymástól eltérő hasznosítású fajtákat takar.
Fotók: Nagy Z. Róbert
Fotók: Csatlós Norbert
A minden eddiginél színesebb és impozánsabb agrárrendezvényen közel háromszáz kiállító és számos program várja az érdeklődőket január 25-től 28-ig.
Fotók: Csatlós Norbert
A konferencia legfontosabb célja, hogy a népszerű előadók tolmácsolásában bemutatott gyakorlati tapasztalatok valóban segítségére legyenek az agrárium cégvezetői és marketingszakemberei számára; hiszen a változó tartalomfogyasztási trendek és az ezek hatására létrejövő új marketingkommunikációs és értékesítést támogató eszközök minden agrárpiaci szereplő életére és tevékenységére hatással vannak.
Fotók: Csatlós Norbert
A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, és ezeket a legmodernebb interaktív eszközökkel teszi közzé.
Fotók: Bokor Ádám
12 éves, Hejőkeresztúrban élő diáklány vagyok. Kis gazdaságunkban főleg juhtenyésztéssel foglalkozunk.Van öt húsmarhánk, 2 berkshire anyakocánk és hobbiból 1 hucul csikót is tartunk. Édesapám ökológiai gazdálkodást folytat a területen.
Kiskorom óta szeretek kimenni a tanyánkra. Néhány éve legeltetésekre is elkezdtem járni az apukámmal. Emlékszem az első legeltetésnél lefeküdtünk a fűbe és az apró növények megtetszettek nekem. Azóta ha a legelőn járok, leheverek a gyepre. Főleg a természetben készítem a képeimet állatokról, növényekről, virágokról. A fotóimat telefonnal csinálom.
Sajnálom, hogy vége a szünidőnek mert így kevesebbet lehetek a tanyán.
A Kistermelők Lapja minden hónapban az olvasók fotói közül közöl egyet. Összeállításunkban a hónap fotóit mutatjuk meg.
Holló Mátyás évek óta tudatos munkával tenyészt magyar merinót, berrichon du chert és ile de France juhokat. A jó eredményekhez jó körülmények is kellenek, vagyis fejleszteni kell.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta: ebben az ágazatban is sokat számít a technológiai megújulás és a fejlesztés, az uszódi telep megújítását a vidékfejlesztési programból 172,5 millió forint kormányzati támogatás is segítette.
Fotók: Csatlós Norbert
Tavaly a Roen szövetkezet tagjai több mint 54 ezer tonna gyümölcsöt takarítottak be és vittek piacra a VOG konzorciumon keresztül, amelynek tagja a szövetkezet. A 650 termelőjük a két meglévő hűtőházba szállítja az almát, és onnan kerül az új központi tárolóba. A korszerű hűtőházban 177 kamrát alakítottak ki, befogadóképességük 500-1300 tartályláda. Erre azért van szükség, mert csaknem 30 almafajtát visznek piacra és mindegyiket a számára legjobb körülmények közt tárolják.
Cikkünket itt olvashatják.
A Mi Erdőnk magazin szerkesztőbizottsága kihelyezett ülést tartott november 10-én a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetében. Az állami erdőket kezelő erdészeti részvénytársaságokat képviselő erdész szakembereket szakmai programokkal várták a vendéglátók az ülés előtt.
Fotók: Kiss Gergely
Az ipolyvecei Pintér Ádám 12-13 éve még kétszáz méteres távolságból figyelte, mikor fogják „megtámadni” szomszédja charolais marhái. A gazdává válása 17 éve kezdődött, amikor a szüleitől kapott 4 hektár kárpótlásból származó földet és egy ötvenes MTZ traktort, amit még a nagyapja vett használtan. Jelenleg közel hatvan tehénből biztosítja a megélhetését, és az összes feladatot egyedül látja el az állatok körül. Hogyan sajátította el a gazdálkodáshoz szükséges ismereteket és alakította ki a számára fenntartható gazdaságméretet – erről szól a Kistermelők Lapjában megjelent riport.
A képeket Medgyesi Milán készítette.
A Békés megyei Gerendáson 2007 óta működik a vaddisznótenyésztéssel foglalkozó Geri-Vad Kft., amely mostanra évente 200-250 egyedet értékesít különböző vadaskerteknek vadászati céllal. Az afrikai sertéspestis 2018-as hazai megjelenése előtt külföldre is értékesítettek, ám ez az exporttevékenység máig nem állt helyre.
Fotók: Bokor Ádám
A mezőcsáti Kuli Csaba és testvére, Ágnes, harmadik generációs juhászcsalád tagjai. Az apjuk halála óta közösen gondoskodnak az összesen 1700 birkából álló nyájról. Csaba a két telephelyen felügyeli, irányítja a munkát, míg a nővére elsősorban a „papírrészéért” felel. Kétszáz hektáros szántón is gazdálkodnak: szálastakarmányt, abrakot termelnek, ami pedig fölötte terem - napraforgó, búza -, azt értékesítik, és az árából a takarmányt pótolják ki.
Már a nagyapjuk is juhász volt, belenőttek az állattartásba. Ági mesélte, hogy gyerekkorukban egyszer matekoztak az öccsével. „Magyarázok neki, mondom: érted? De nem válaszol, csak bámul ki az ablakon.” „Mert apuék pont a fiasbirkát etették!” - vágja rá Csaba felragyogó szemmel, nagy mosollyal. „Kapott akkor egyet” – meséli tovább Ági, de ez sem vette el a kedvét a birkáktól.
Fotók: Medgyesi Milán
Húsmarhák, lovak, nyulak, juhok, galambok… állatok a KÁN Egyetemi Napokon. Fotó: Lang Róbert
A 2022. évi KÁN Egyetemi napok tökkirálya a kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola 13. T osztályos tanulója, Keresztes Martin. Az iskola kiállításán szereplő különféle étkezési és dísztökök között két irdatlan méretű kabakost is kiállított, az egyik gigatököt 250 kilóra mérlegelték.
A Nógrád megyei Ilinyben élő Chikán Tamás közvetlenül a mezőgazdasági technikum után vette át nagybátyja juhászatát a hozzá tartozó szántókkal és legelőkkel. Chikán Alajos, az édesapja bátyja nem bánt vele kesztyűs kézzel, de azokra a rég nem látott nehézségekre is felkészítette, amelyekkel jelenleg kell szembenézniük a gazdálkodóknak. A képeket Medgyesi Milán készítette, a generációváltó gazdáról szóló riport a Kistermelők Lapja októberi számában jelenik meg.
Az idei, 35. Bábolnai Gazdanapokon már 4. alkalommal került megrendezésre, a Magyar Mezőgazdaság Kft. által megszervezésre a Szakiskolai Nap. A mára már „felnőtt” nagy sikerű rendezvényen idén is közel 900 mezőgazdasági technikumi és szakképző iskolai (szakiskolai) tanuló vett részt.
Fotók: Csatlós Norbert, Nagy Mihály
A Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének őszi kaktuszkiállításának fő témája az Astrophytum nemzetség, melyet a világon igen komoly gyűjtői érdeklődés övez és számos hibridet is kialakítottak e nemzetség megszállottjai. Ezek közül egy-egy ritka, jól sikerül egyed ára egy autó árával egyenértékű…
Fotók: Nagy Z. Róbert
Fotók: Csatlós Norbert, Nagy Mihály
A Bábolnai Gazdanapok a tradíciót követve idén is minden napján érdekes, hagyományőrző lovas showműsort is láthatnak a kilátogatók a lovaspálya területén. A huszár hagyományőrző egyesület az 1848-as szabadságharc életképeit elevenítette föl, az ördöglovasok akrobatikus show elemekkel mutatják be a ló és lovasának különleges kapcsolatát.
Fotók: Nagy Mihály
A 35. Bábolnai Gazdanapokon is színre léptek a gépek. A hagyományos szántóföldi gépbemutatón idén 15 traktor-munkagép kapcsolatot mutattak be a nagyközönségnek. A gépek egy volt kukoricatábla mellett sorakoztak fel, ekékkel, gruberekkel, tárcsákkal szerelve.
Fotók: Csatlós Norbert
A nehézségekből erőt meríthetünk és megmutathatják számunkra a lehetőségeinket – mondta Nagy István a 35. Bábolnai Gazdanapok megnyitóján. A három napos rendezvény az idén is számtalan érdekességet és látnivalót kínál a tartalmas szakmai programok mellett. A látogatók egyebek mellett a világ legnagyobb jurtáját is megtekinthetik, amiben egy igazi „égkő” vagyis egy Hold-meteorit látható.
Fotók: Csatlós Norbert
A 35. Bábolnai Gazdanapok ünnepélyes megnyitója keretében elkezdődött a lovak és lóerők fesztiválja.
Fotók: Nagy Mihály
A Bábolnai Gazdanapoktól elválaszthatatlanok a lovak. Kora reggel a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok fogatai mellett a vendég huszárok is készülődnek – természetesen mindenekelőtt a lovakat szépítik. A napi rutin ilyenkor kibővül: ha kell le is mossák az állatot, a paták kifényesítése pedig semmiképpen nem maradhat el.
Képeinket Csatlós Norbert 2022. augusztus 31-én készítette.
Tudás, tapasztalat és pénz nélkül vágtak bele tíz éve a tejhasznú kecsketartásba és a feldolgozásba – mesélte Drávai László, a csóri Drávai Családi Gazdaság alapítója. Mostanra viszont a siófoki Yacht Club Étterem beszállítói, a termelői piacon pedig gyakran hallják a vevőiktől: „De jó, hogy vagytok!” A gazdaságról készült riport a Kistermelők Lapja szeptemberi számában fog megjelenni.
(Fotók: Czifrik Kati)
Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.
(Fotó: Bokor Ádám)
Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből -, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést. Mozgalmas és drámai napon látogattuk meg charolais gulyáját, amelyből éppen elválasztották az eladásra szánt bikaborjakat. Az erről szóló riport a Kistermelők Lapja augusztusi számában jelenik meg.
Fotók: Medgyesi Milán
A Dabas mellet található tanösvényen érdekes gyógynövényeket ismerhetünk meg. A kutyabenge kérge frissen mérgező, ám egy év szárítás, vagy hőkezelés után már gyógyhatású. A tejoltó galajjal oltóenzimet helyettesítettek régen – gyorsítva a tej alvadását –, emellett pedig sajtokat színeztek vele…
„Tüzesen süt le a nyári nap sugára...” – Petőfi Sándor sorai kiválóan jellemzik azt a helyzetet, amelyben fotóink készültek.
2022 júliusában Európa területének csaknem fele szenved a csapadék hiányától, hazánkban pedig még az öregek sem tapasztaltak ekkora szárazságot – a kukoricaállomány gyakorlatilag megsemmisült, a határ a kukoricatarlókkal úgy néz ki, mint októberben szokott.
Nádudvar határában azt is meg lehet nézni, mekkora különbséget jelent, ha öntöznek egy állományt. Amit nem öntöznek teljesen kiszáradt, sőt még az öntözött tábla széle is „furuglál” a szárazságtól.
Magyarország a SmartSprayer rendszer egyik tesztországa. A BASF és a Bosch közös precíziós növényvédelmi eszközét Mezőhegyesen, mintegy 100-150 hazai és környező országokból érkezett gazdálkodónak és növényvédelmi szakembernek mutatták be.
Fotó: Csatlós Norbert
Az aratás hagyományos kezdete, Péter-Pál napja előtt 15 nappal már meg kellett kezdeni az aratást Mezőhegyesen. A június 10-ei és 13-ai próbavágást követően 14-én megindultak a kombájnok a ménesbirtokon.
Fotók: Csatlós Norbert
A székesfehérvári Sóstó egyik furcsa lakója a közönséges rence (Utricularia vulgaris) több szempontból érdekes növény. A vízben lebegve él, csak virágait emeli a víz fölé, és gyökér híján rovarokkal "táplálkozik". A tó másik különlegessége a lápi póc (Umbra krameri). Az apró hal "szuperképessége", hogy úszóhólyagja segítségével a levegőből is tud lélegezni.
Fotók: Nagy Z. Róbert
A Reith Családi Méhészet sombereki gazdasága a mesebeli, szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai. Mosolyognak a császárfák, a gránátalma, parádézik a pipacs és ezer más vadvirág. Némelyiket kirándulások során ásta ki a méhészházaspár, akik számára nagyon fontos, hogy az állomány kora tavasztól késő őszig bővelkedjen természetes táplálékban.
A fotókat Medgyesi Milán készítette május 30-án.
A kistermelői lét nagy előnye, hogy nem kell mások hozzáállása vagy hiányosságai miatt idegeskedni. A Háztáji Hús- és Hentesáru tulajdonosa, Horváth Károly szívesen viccelődik azzal, hogy neki már csak egy munkahelyi vezetője van, a felesége, Györgyi. De mindketten tudják, hogy a családi gazdasággal járó feladatokon és felelősségen testvériesen osztoznak, és az idáig vezető út egyáltalán nem volt könnyű. A képeket Medgyesi Milán készítette, sajnos, zuhogó esőben és sárban május 30-án, Gerdén. Riport a júliusi Kistermelők Lapjában!
Körülbelül tíz éve kezdett el érdeklődni a hazánkban különlegesnek számító gyümölcstermő növények iránt Lakos Zoltán, akinek eredeti szakmája építészmérnök. Fügéből hatvanféle változatot próbált ki, majd a mini kivi mellett tette le a voksát, és 2016-ban öthektáros ültetvényt létesített, ami tavaly héthektárosra bővült.
Meghívásra érkeztünk a boldog haszonállatok birodalmába. Csónakkal keltünk át a Faddi-Dunán meglátogatni a Várszeg Szalámi alapanyagául szolgáló kondát és gulyát. Már ez is élmény volt, hát még amikor néhány kíváncsi disznó röfögve futott elénk. Ezt a kalandot mindenkinek érdemes beiktatni, ha a családi gazdaság termékeiből akar vásárolni.
Fotó: Csatlós Norbert
Ezek az idei Szántóföldi Napok és Agrárgépshow hívószavai Mezőfalván június 1-jén és 2-án. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén hatodik alkalommal szervezte meg a nagyszabású szabadtéri bemutatót a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének közreműködésével. A rendezvény több mint 40 hektáros területen várta az agrárszakembereket, -diákokat és mindenkit, akit érdekelnek a mezőgazdasággal kapcsolatos technikai, technológiai és szakmai újdonságok.
Fotók: Csatlós Norbert
Hódmezővásárhelyen, a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon az állattenyésztés mellett a vadászatra is hangsúlyt fektettek a szervezők. A vadászati sátorban számos trófea, preparátum és dioráma fogadta az érdeklődőket, emellett egy vadászkutya show-műsor keretében a kutyakiképzők magyar vizsláikkal mutatták be a vadászkutyák munkáját.
A holstein-fríz felvezetők ezúttal a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon mutatták be, mire képesek állataikkal.
Fotók: Csatlós Norbert
Kimondottan a nőket célozta meg a Stihl tavaszi fűszerkert workshopja, ahol a cég kertápolási szakértője, Beh Mariann a növényekről, Bodor László műszaki manager pedig az akkumulátoros gépekről beszélt a budapesti Borarti Élménytér helyiségeiben.
A Stihl három akkumulátoros gépcsaládot kínál a kertészeknek a legkisebb, hobbi kategóriától a profi teljesítményű gépekig. A középső, Stihl Compact család akkumulátora a gépcsalád minden gépében használható. Magunk is megbizonyosodhattunk róla, milyen könnyű használni az akkumulátoros láncfűrészeket.
A kiállításon a számos szórakoztató program mellett a különböző haszonállatok bemutatói kapnak nagy hangsúlyt
Fotók: Csatlós Norbert
A képeken látható hucul ménes az Aggteleki Nemzeti Parkban található Jósvafő Gergésbércen. A fotókat Csatlós Norbert készítette. A lovakról bővebben és a közelmúltban végrehajtott fejlesztésekről a Kistermelők Lapja májusi számában olvashatnak.
A hucul ló genetikailag a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében élt lovakhoz áll a legközelebb, a mára kihalt tarpán legközelebbi rokona.
A fajta szaporítása évszázadokon át csak a köztenyésztésben folyt, majd katonai teherhordási célra kezdték tenyészteni. A méneskönyvek a II. Világháborúban megsemmisültek, utána hazánkban senki nem foglalkozott hucultenyésztéssel.
Az 1970-es évekre Anghi Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója gyűjtötte össze a még megtalálható tisztavérű hucul lovakat. Ez a 10 kancából álló gyűjtemény került 1986 telén került Jósvafőre, ahol a tenyészet központi helyét a falu fölötti fennsíkon, a Gergés-lápán jelölték ki. Az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai több külföldről behozott tisztavérű egyedre is támaszkodva újra megkezdték a fajta tenyésztését.
A hazai gyepek állapota nagyon sokat romlott a Natura 2000 szabályozás óta. Egyre kevesebb állatot képesek ellátni egyre kevesebb legeltetési nappal. Mindez a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a Magyar Mezőgazdaság Kft. Agrárakadémia rendezvénysorozata keretében hangzott el a MATE Kaposvári Campusán április 20-án. A szakemberek és szakmai érdekképviseletek, valamint legeltető állattartással foglalkozó termelők részvételével zajló fórum témája a gyepgazdálkodás állattenyésztésben betöltött szerepe volt.
Fotók: Csatlós Norbert
Tavasszal a mandula és a csonthéjasok hajtanak ki elsőként, és hamar megtalálják azokat a különböző betegségek és kártevők is. Milyen jelei vannak a különböző károsítóknak? Néhány tünet bemutatásával segítjük az azonosításukat.
Április második hétvégéjén rendezték meg – két év kihagyás után – Bécsben, az egyetemi botanikus kertben a különleges növények börzéjét. Ez a növénykiállítás annyiban rendhagyó, hogy itt többségében gyűjtők értékesítik növényeiket, és sokkal kisebb arányban vannak jelen termesztők és kereskedők. A gasztronómiai állomásokon bio- és tájjellegű specialitásokkal várták a látogatókat.
Fotók: Nagy Z. Róbert
Napi száz grammal kellene növelni az átlagos zöldség- és gyümölcsfogyasztásunkat ahhoz, hogy elérjük az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánlását. Ezt a célt szolgálja az Európai Friss Csapat program, amely az EU támogatásával valósul meg Magyarország, Franciaország és Belgium együttműködésében 2018 óta. Itthon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinálja, és elsősorban a gyerekeket, fiatalokat igyekszik megszólítani, méghozzá olyan módon, amely a korosztályhoz közel áll. Partnerei között található pozitív és negatív mesehős, népszerű gamer, influenszer és sportoló.
Az idei programokat élményfőzéssel egybekötött sajtótájékoztatón nyitották meg a Klauzál téri vásárcsarnok főzőstúdiójában.
Fotók: Bokor Ádám
A Gardenrexpo egyik standja tele volt hagymás és gumós virágok helyett hagymákkal és gumókkal. A szaporítóanyagok formavilága pedig legalább annyira érdekes, mint a belőlük növő virágoké.
Agráriumi kitüntetés- és díjátadás az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából
Március 11-én a Szépművészeti Múzeumban, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából, kitüntetéseket adott át Nagy István agrárminiszter mindazoknak, akik tevékenységükkel valamilyen módon előre segítették a magyar agrárium fejlődését.
Az igazi kérdés nem az, hogy akarunk-e digitális alapon, precíziósan termelni, vagy hogy melyik szoftver erre a legalkalmasabb, hanem hogy akarunk-e eredményesebben, nagyobb haszonnal gazdálkodni. Egyebek mellett ez derült ki az Agrárakadémia idei első rendezvényén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői kampuszán a A MATE és a Magyar Mezőgazdaság Kiadó rendezésében tartott fórumon.
Fotók: Csatlós Norbert
Mezőgazdasági gépek, szolgáltatások, input anyagok, díjnyertes termékek, technikai innovációk várták az érdeklődőket a 40. AGROmashEXPO-n.
Fotók: Csatlós Norbert
A negyvenedik alkalommal megrendezett AGROmashEXPOn négy pavilonban közel kétszáz kiállító mutatja be technológiai újdonságait a megújult vásárvárosban.
Fotók: Csatlós Norbert
Technológiai, piaci és generációs szempontból is korszakváltás zajlik a magyar agráriumban, amelyhez a fogyasztói szokások átalakulása is társul – mondta Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár az AGROmashEXPO mai megnyitóján. Az ország legnagyobb fedett agráripari rendezvénye január 26-29-én várja a látogatókat a Hungexpo területén.
Fotók: Csatlós Norbert
A Marton Genetics csoport az AGROmashEXPO-n egy közel 300 négyzetméteres űrbázist épített egy 12 méter magas, hordozórakéta modell köré. A cégcsoport célja, hogy bemutassák az agrárium űrtechnológiáit, és közelebb hozzák a látogatókhoz a galaktikus kutatások lényegét, és nem utolsó sorban a HUNOR programot.
Fotók: Csatlós Norbert
A nagy érdeklődést kiváltó rendezvényen ezúttal is népszerű előadók osztották meg a témába vágó legfrissebb ismereteiket és tapasztalataikat, hogy segítsék az agráriumban tevékenykedő cégvezetőket és marketingszakembereket a hatékony és hiteles kommunikációban.
„A szakma ma is igényli a papír illatát, és a nyomtatott szónak még mindig ereje van” – hangsúlyozta Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója, a rendezvény házigazdája.
Fotók: Csatlós Norbert
Kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. a napokban ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját. A Gödöllői Királyi Kastélyban rendezett gálavacsorán köszönthettük a szaktárca és a szakmai szervezetek képviselőit, legfontosabb partnereinket, régi és új kollégáinkat.
Fotók: Csatlós Norbert
Az adventi időszak kedvelt és divatos növénye a mikulásvirág. Míg korábban szinte kizárólag a piros fellevelű növényeket keresték a vevők, manapság egyre népszerűbbek az attól eltérő árnyalatú, különleges megjelenésű változatok is.
A Monoron működő Flóratéka Kertészet egyike azoknak a kertészeteknek, amelyek évtizedek óta kiváló minőségű és változatos színárnyalatú mikulásvirággal elégítik ki a hazai igényeket.
A kertészet tulajdonosa, Túróczy János több mint 40 éve foglalkozik dísznövény termesztéssel. A tavaszi szezonra balkonnövényeket állítanak elő, az év második felében az őszi szezonra cikláment és mikulásvirágot nevelnek.
Túróczy János hazánkban egyike azoknak az „úttörőknek”, akik az 1990-es évek elején bele mertek vágni a mikulásvirág időzített termesztésébe.
(Fotó: Bokor Ádám)
Virtuális tantermet adtak át a Déli ASzC Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumában. A diákok lehetőséget kapnak arra, hogy az ismeretszerzés teljesen új formájával találkozzanak. A digitalizációnak köszönhetően olyan erő- és munkagépekkel gyakorolhatnak, amelyek a valóságban nem állnak a rendelkezésükre. Fotók: Králik Emese
Bányavölgyi Donáta a 2015/16-os évad óta a Nemzeti Lovas Színház társulatának tagja. Színész végzettégét Bánfalvy Ágnes Nemzetközi Színészképző Iskolájában szerezte, a Budapesti Metropolitan Egyetemen kommunikáció-és médiatudomány szakot végzett, az Állatorvostudományi Egyetemen pedig hippológus diplomát szerzett.
Fotók: Csatlós Norbert
A Mezőgépgyártók Országos Szövetsége fennállása 30 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepséget október 19-én a lajosmizsei Geréby Kúriában. Fotók: Králik Emese
Több mint százöt hazai és határon túli termelő portékái, gyógynövények, havasi mézek, erdei és termesztett gyümölcsökből készített lekvárok, szörpök, kézműves sajtok és csodaszép kézműves termékek várják az OMÉK látogatóit a B pavilon „Kárpát-medence kincsei” elnevezésű kiállításán.
Fotók: Csatlós Norbert
Megnyílt a 80. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) a Hungexpo pavilonjaiban, Budapesten, az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás mellett.
Fotók: Csatlós Norbert
A Dunántúl legnagyobb agráreseménye, a KÁN Egyetemi Napok megújulva és kibővített programokkal várta az érdeklődőket október 1–3. között a MATE Kaposvári Campusán. A rendezvényen mintegy 70 kiállító mellett számos fajtabemutatóban, szakmai konferenciában és közönségprogramban lehetett része a közel 30 ezer látogatónak.
Fotók: Csatlós Norbert
Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás társrendezvényeként a KÁN Egyetemi Napokon Vadgazdálkodási Napokat rendeztek az Élményliget programhelyszínen.
Fotók: Csatlós Norbert
Nehéz lenne megmondani, hogy a gyerekek vagy a kiállított tehenek várták-e jobban a délutáni bemutatófejést a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, az előző években bajnokságot nyert tejelőknek emléket állító „sztárutcában”, a SEMEX Génbank és a DeLaval fejéstechnológia bemutatóhelyén.
Elsőként a telekgerendási FOR MILK Kft. bajnok Holstein Frízére, Zordra került fel a mobil vákuumos fejőgép, miután a fejőmester megtisztította a tőgyét a verseny idejére felhordott csöpögésgátló anyagtól és mintát fejt a tejből.
A 2016 decemberében született Zord napi maximuma 42,2 kilogramm tej. Ezúttal 18 kilogrammot adott, amely nem rossz eredmény, ha tekintetbe vesszük a versenynap izgalmait, a nem megszokott környezetet és takarmányt, valamint, hogy az említett maximumot napi kétszeri fejésre termeli.
A nézők figyelték, hogyan könnyebbül meg hatalmasra duzzadt tőgye, miközben társai türelmetlenül várják, hogy rájuk kerüljön a sor. „Látod, így készül a tej” – mondta egy apuka kíváncsian figyelő kisfiának, ami persze, nem teljesen igaz, de aki ott volt, láthatta, hogy nem Tetra Pakban terem.
Szeptember 23-25 között rendezték Hódmezővásárhelyen a XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásárt. A rendkívül gazdag programkínálat egyik izgalmas eleme volt a szombati főzőverseny.
Fotók: Králik Emese
Kukorica és napraforgó tanácskozás, valamint szántóföldi bemutató volt Szarvason. Az eseményt a MATE Környezettudományi Intézet, Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszéke szervezte. Fotók: Králik Emese
Fotók: Kiss Gergő és Csatlós Norbert
A Bábolnai Gazdanapok keretében idén is színes és változatos lovasprogramok várták az érdeklődőket.
Fotók: Kiss Gergő és Csatlós Norbert
A 34. Bábolnai Gazdanapok keretében megrendezett Élelmiszergazdasági Fórum valamennyi résztvevője azt mondta a program után, hogy szeretne részt venni hasonló találkozókon. Az Agrárközösség, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó és a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége azért rendezte a fórumot, hogy életre hívják Magyarország legnagyobb élelmiszergazdasági közösségét.
Fotók: Kiss Gergő
Mintegy ezer diák vágott neki a 34. Bábolnai Gazdanapok idén harmadik alkalommal megrendezett Szakiskolai Napjának.
Fotók: Csatlós Norbert
Talán sokak számára misztikusnak tűnik a drónkérdés, de már ott kopogtat a hétköznapjainkban. Innovatív technológiáról van szó, az ABZ Drone Kft. négy éve folytat kísérleteket a mezőgazdasági hasznosítás területén.
Fotók: Csatlós Norbert
Kukorica fajtabemutatót is megtekinthet az, aki kilátogat a 34. Bábolnai Gazdanapokra.
Fotók: Kiss Gergő
A Bábolnai Gazdanapok egyik leghasznosabb bemutatója az interaktív talajszelvény. A látogatók két, egymástól 150 méterre kiásott szelvényen szembesülhetnek azzal, hogy milyen is a leromlott, szerkezet nélküli talaj és mit lehet tenni a javítására.
Fotók: Csatlós Norbert
Az ötvenéves bábolnai kukoricatermesztés előtt tiszteleg az az agrár- és technikatörténeti bemutató és kiállítás, amelyet a MATE Mezőgazdasági Eszköz és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum szervezett.
Fotók: Kiss Gergő
Az agrárminiszter kiemelte, hogy ha a magyar gazdák meg akarnak felelni a mezőgazdaság előtt álló komoly társadalmi és természeti kihívásoknak – a klíma, az állatjóléti és -védelmi előírások, a fogyasztói szokások, a technológia és az informatika folyamatos változásának -, akkor nyitottá kell válniuk az új információk és tudás készséges befogadására. A Bábolnai Gazdanapokon pedig számos lehetőség nyílik az újdonságok megismerésére.
Fotók: Csatlós Norbert
A 34. Bábolnai Gazdanapokon változatos gépsor vonul fel, kezdve a kombájnoktól - amely különböző vágóasztalokkal, a látványos ürítéssel köti le a látogatókat -, s ezt követően lépnek színre a különböző traktorok és munkaeszközök.
Fotók: Csatlós Norbert
A Gazdanapok ideje alatt is látogatható a Bábolnai Arborétum, méghozzá lovaskocsival.
Fotók: Kiss Gergő
Mivel játszottak régen a gyerekek? Milyen játékok szórakoztatták gyerekkorukba nagyszüleinket? Most néhányat kipróbálhatnak a mai gyerekek is a Bábolnai Gazdanapokon a Játékudvarban. Emellett többféle kézműves technikával is megismerkedhetnek.
Fotók: Csatlós Norbert
„Nemcsak a gépeknek és a technológiának, hanem nekünk magunknak is változnunk kell” – mondta Nagy István agrárminiszter a 34. Bábolnai Gazdanapok megnyitóján.
Fotók: Csatlós Norbert és Kiss Gergő
A Magyar Paprika Napja szakmai rendezvényt tizedik alkalommal tartották meg. A szervező Délalföldi Kertészek Szövetkezete a paprika ágazat egy-egy területének eredményeit, időszerű feladatait mutatja be. Az érdeklődők betekintést kapnak a hazai paprikatermesztés aktuális kérdéseibe, a minőségi termelés lehetőségeibe, valamint termesztéstechnológiai újításokba. Fotók: Králik Emese
A hódmezővásárhelyi 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok sajtótájékoztatója, az Állattenyésztési és a Növénytermesztési Termékdíjak átadása. Fotók: Csatlós Norbert
Köztudott, hogy a fogathajtásban nagyon fontos a lovak összhangja, harmóniája, és az is, hogy minél egyformábbak legyenek. Épp ezért a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. nóniusz tenyészetében a legkorszerűbb módszerekkel igyekeznek megteremteni a jövő fogatát.
Fotók: Csatlós Norbert
Képeinket Csatlós Norbert készítette a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn.
Augusztus végétől egyre több kertbarát kör tart látványos terménybemutatókat, melyeken az odalátogatók megtekinthetik: milyen sokféle zöldség-gyümölcs és ezekből mennyi féle termék állítható elő egy családellátó kiskertben is.
Fotók: Nagy Z. Róbert
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete, az Orosco Kft., a Nunhems Hungary Kft., a POMODORO-AGRO Kft. és a MOROKO-FARM Kft. szervezésében tartottak ipari paradicsom fajtabemutatót augusztus 25-én Szarvas közelében.
Fotók: Králik Emese
A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.
Fotók: Csatlós Norbert
Vízparti nyaralás idején egy-egy hűvösebb napon főleg a lányoknak jó kézműves elfoglaltság lehet a békaszékfonás. A fiúk meg kereshetnek hozzá alapanyagot.
Három gyártó munkagépeit ismerhették meg az érdeklődők a 2021. július 23-án, Mezőkövesden tartott bemutatón.
2021-ben mintegy 1 millió 200 ezer hektáron kezdődött meg Péter-Pál napja környékén az aratás. Képeinket Csatlós Norbert kollégánk készítette Kiskunhalas, Petőfiszállás, Ete és Nagyigmánd határában.
Gergely Róbert figyel a részletekre, különösen, ha a kertjéről van szó. Mindennek megvan a maga tudatosan kialakított helye. Nem kerüli el a figyelmét egyetlen elszáradt levél vagy virágszirom sem.
Csemegekukorica-fajtabemutatót tartott a kecskemét-borbási Sáringer gazdaságban az Orosco Kft. Az érdeklődő gazdálkodók a spanyolországi Semillas Fitó cég fajtáiról - SF1770, SF2070, SF1379 - kaphattak szakmai információt. Fotók: Králik Emese
A Bács-Kiskun megyei Lakitelek-Szentkirály határában lévő kísérleti gazdaság öntözését július 15-én mutatták be. Az öntözőmű a Tiszából táplálkozik, és 3-400 hektár öntözését szolgálja. Fotók: Králik Emese
Szezonnyitó rendezvény tartott a Syngenta Kft. a Békés megyei Nagykamaráson. A magyar dinnye íze kifogástalan, és bár a termőterület csökkent, a termelt mennyiség nem, évi 150 ezer tonnára számítanak. Fotók: Králik Emese
A Kovács Tanya Hajdúszoboszlón és környékén a tudatos vásárlók körében ismert és elismert élelmiszertermelő vállalkozás. A friss tanyasi tojást internetes rendelési rendszeren keresztül értékesítik, illetve termelői piacokon maguk árusítva a termőföldtől az asztalig nyomon követik.
Néhány mentafaj hazánkban is honos, ám a mentaféléknek több száz változata van. Igazi többhasznú növények: jól mutatnak a dísznövényes ágyásban, emellett fűszer és gyógynövényként is számíthatunk rájuk. Csokimenta, banánmenta, ananászmenta, citrommenta, levendulamenta, almamenta, macskamenta - na ez utóbbi, szerencsére nem macska ízű...
(Fotók: Nagy Z. Róbert)
A vecsési Apró tanya a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség első árutermelő bemutató mintatelepe, de már a 2011-es minősítés előtt is gyakran megfordultak itt látogatók az ország és a világ számos szegletéből. Nemcsak a főváros közelsége, a szépen gondozott állomány, és a jól felszerelt, példásan rendben tartott telephely jóvoltából, hanem a komplexitása miatt is, ami igazán egyedülállóvá teszi ezt a gazdaságot.
(Fotók: Csatlós Norbert)
Vetésforgó alkalmazásáról, szervesanyag-körforgásról, nemzetközi együttműködésben megvalósuló nemesítésről is szó volt azon a keddi rendezvényen, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezett. A Szár községben lévő farmon azt is figyelik: mi jó a talajnak.
További információ a témában itt olvasható.
Natura 2000-es területen olyan szigorú feltételek betartása mellett lehet csak gazdálkodni, ahol gyakorlatilag elképzelhetetlen a biogazdálkodáson kívül mást folytatni. A termelők jó része azonban nem tanúsíttatja az ökológiai gazdálkodást a külön támogatás ellenére sem – egyrészt az anyagi vagy az adminisztratív terhek miatt, másfelől mert a bevételnövekedés nem áll arányban a tanúsíttatás költségeivel. Sajómercsén Veroszta Ferenc is hasonlóan jár el, legelőit a szigorú természetvédelmi előírások szerint használja, de nem biogazdaként.
(Fotók: Csatlós Norbert)
Június 9-10-e között tartották a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-t Mezőfalván. A több mint 400 000 négyzetméteres kiállítási területen mozgógépes bemutatók is várták a résztvevőket, ezenkívül az állógépes kiállításon a hazai mezőgazdaságigép-forgalmazó cégek bemutatták eszközeiket és gépeiket.
Az egyetem oktatógárdája és barátaik így ünnepelték a tanév, illetve a home office végét.
Nem csak gazdálkodóknak, hanem érdeklődőknek is gazdag programot kínált a kétnapos mezőfalvi NAK Szántóföldi Napok. Az Agrárkamara standjainál szakmai segítséget kaphattak az érdeklődők, a veterángép-stand pedig még a középiskolások figyelmét is lekötötte.
Ha minden jól megy, akkor két év múlva a mostani kilenc helyett nekünk 26 robotunk lesz – jelentette ki 2021 tavaszán Szajkó Lóránt, a Kisalföldi Mg. Zrt. vezérigazgató-tulajdonosa. A robotos fejésnek, a robotos tehéntartásnak ugyanis más filozófiája van, mint a klasszikusnak. Ezt, aki bejön egy robotos istállóba, az rögtön észreveszi. Más a hangulat. Máshogy viselkednek a tehenek, máshogy viselkednek az emberek. Ez pedig a tehenek teljesítményén is meglátszik
Végre virágzik a bodza. Bogi és Réka pénteken suli után összedobott egy bodzaszörpöt. Ez a friss változat két nap alatt elkészül, így hétfőn már ez kerül a kulacsaikba. A készítése pedig pofonegyszerű, igazi tininek való recept.
A lányok a kertben lévő bodzabokorról begyűjtöttek 15 virágtányért. A legnagyobb napsütésben és vigyázva szedték, hogy a lehető legtöbb virágpor kerüljön az italba. Ezt a bokrot nem érte sem kipufogógáz, sem permetlé, így a virágzat mosás nélkül felhasználható.
A hozzávalókat, a bodzavirágot, a karikára vágott citromot, az ízlésük szerinti cukrot és borkősav tablettát beletették egy nagy fazékba, a kerti csapnál felöntötték vízzel és két napra hideg helyre tették.
Vasalján a Pinkamenti Agrár Kft. 1200 hektáron gazdálkodik, és tejelőtehén-tartással foglalkozik. Tejtermelésük 2021 első hónapjaiban a magyarországi középmezőnybe tartozik. Ezen akarnak változtatni, bejutni az élmezőnybe. Ennek érdekében fejőrobotokat állítottak munkába, bár a telep mellett elhaladva senki nem gondolná, hogy itt világszínvonalú berendezések működnek.
Csatlós Norbert fotós kollégámmal 2021-ben először januárban találkoztunk méhekkel. Zalalövőn a kaptárak körül repkedtek – ahogy megtudtuk ekkor amolyan téli egészségügyi és a kaptár tisztaságát megőrző repülésre jönnek elő. Bár szakemberek azt is mondták, nem jó, hogy a január enyhe volt.
Következő kaptármustránk márciusban, Hajdúszoboszlón volt, amikor viszont már az egész kaptár éledezni kezdett. Ekkor a méhecskék napoztak, ittak, felkészültek a tavaszra – amivel idén nem sok szerencséjük volt…
Évente kétszer másokkal együtt a halálukat kívánom. Nem azért, mert megeszi a cseresznyémet, hanem mert a nagyját evés helyett leveri a fáról, illetve azért, mert a balatoni seregélyriasztó hangjától a nyári délutánokon kitör a frász.
A seregély (Sturnus vulgaris) rigószerű megjelenésű, de a fekete rigónál valamelyest zömökebb madár, télen és tavasszal jellegzetesen fémes színű, sötét, világosan pettyegetett, őszre fokozatosan feketévé váló tollazattal.
Jellemzően nagy csapatokban vonul, "madárfelhőket" alkotva repül át a nyílt égen, ezzel védekezik a ragadozók támadása ellen. A mezőgazdaság számára káros gerinctelen állatok nagyfokú irtásával képes segíteni a gazdákat, ugyanakkor maga is kártevő lehet a földeken, mivel megdézsmálja a gyümölcsösöket és a gabonaféléket.
Rendkívül intelligens és tanulékony, ha a szőlészetek nem védik hálóval a szőlőt, szinte kicselezhetetlen, de mivel az év során alapvetően sokkal inkább rovarokkal táplálkozik, így hasznos madárnak számít. Hazánkban védett.
Globális populációja azonban elég nagy ahhoz, hogy a Természetvédelmi Világszövetség a fajt a nem veszélyeztetett állatfajok közé sorolja.
A játékos maradakról Kovács Attila, az MTI munkatársa a Pest megyei Pomáz környékén készített képeket, Halmos B. Ágnes fotói a seregély kártételéről pedig az ugyancsak Pest megyei Tárnokon készültek.
A vadászat sokrétűsége sokak számára ismeretlen. Egyebek mellett jogi, gazdálkodási, etikai, biológiai, természetvédelmi és hagyományismeret is szükséges megismeréséhez, elsajátításához, azonban hosszú évek múltán is mindig tud valami újat mutatni, tanítani az erdő, a vad, a természet. Lehet szeretni, megvetni vagy ítélkezni felette, de egy biztos, nélkülözhetetlen az ökoszisztéma fenntartásához.
A kétrészes dokumentumfilm második részének sem a vadászat népszerűsítése a célja, hanem maga az objektivitás.
(Fotók: Csatlós Norbert)
Mezőhegyesen 2020 október másodikán kezdték el az állatokat beszoktatni az új termelőistállókba. 180 egyedet hoztak át aznap, november 15-ére pedig már az egész tejelő állomány hat hét alatt elfoglalta a helyét az új istállókban. Most 840 egyed található a két termelő istállóban.
(Fotók: Csatlós Norbert)
A Hortobágyi Nonprofit Kft. apróságnak tűnő változtatást eszközölt a juhaik takarmányozásában, az eredmény azonban látványos volt, s a korábbinál több újszülött bárány képében öltött testet. A közel 3 ezer juhval a cég 10 pásztora, köztük a Hortobágy Örökös Pásztora címet viselő számadó juhász, Tóth József foglalkozik.
(Fotók: Csatlós Norbert)
Március a bogár-, illetve méhecskehotelek, darázsgarázsok telepítésének ideje, hogy mire a magányosan élő beporzó rovarok leraknák petéiket, legyen hol megtenniük.
A világon élő méh- és darázsfajok mindössze 10%-a él a házi vagy mézelő méhekhez hasonlóan családokban, a többiek nem alkotnak együttműködő, hatalmas kolóniákat.
Nem is csípnek, így akár kisgyerekek mellé egy erkélyre is kihelyezhetjük a saját készítésű mesterséges bölcsőnket.
A magyarmezogazdasag.hu tippjei itt olvashatók, galériánkban pedig formai ötleteket adunk.
(A képek forrása: HBÁ, Wikimedia Commons, pixabay.com)
Gondolhatnánk, hogy gazdasági haszonállatként vannak galériánk szereplői egy hajdúszoboszlói tanyán, pedig nem. Gazdájuk hobbiból tartja őket, bár sokan tartanak struccokat (Struthio camelus) a húsukért. Állítólag kiváló a struccsteak. Néhány tulajdonsága igazán figyelemreméltó:
Legalább 120 millió éve, a dinoszauruszok kora óta él a Földön.
Hossza 2 méter, szárnyfesztávolsága mintegy 1,80 m.
Testtömege 100-150 kilogramm között mozog (a hímek súlyosabbak, mint a nőstény madarak)
A szárazföldi állatok közül a strucc szeme a legnagyobb, átmérője mintegy 5 centiméter.
Lábai hosszúak, erősek, két ujjuk van, körmei egyenként 10 cm hosszúak.
Nem tud repülni, de a leggyorsabb kétlábú a világon, 4 méteres lépéseivel akár 50 km/órás a sebességgel tud futni – ráadásul akár 30 percen át. Végsebessége elérheti a 72 km/órát.
Bőre a legerősebb a világon (túrabakancs, csizma is készíthető belőle).
Nagyon jó úszó, lassan úszik, és csupán a feje meg a nyaka van a víz felett. Forró napokon gyakran lehűti magát,
Vizet elsősorban a táplálékból szerzi, víz nélkül is nagyon sokáig bírja, de ha vízhez jut, mindig iszik.
Elsősorban növényevő, füvekkel, magvakkal, rovarokkal és gerincesekkel táplálkozik, de megeszik bármit, amit a környezetében talál. Gyomra olyan dolgokat is megemészt, melyeket más állatok gyomra nem. Az emésztéshez szüksége van zúzókövekre (gasztrolit).
Galériánk képeit Csatlós Norbert készítette.
A vadászat szélsőséges társadalmi megítélése számtalan nézeteltérést szül. Az elutasító véleményezés katalizálja a nem vadászó emberek között a vadászat elítélését, noha általában fals, szubjektív információkból vonnak végkövetkeztetést. Márpedig a vadgazdálkodás mára szükségszerűvé vált a vadállomány kezelése érdekében, bemutatására kiadónk készített egy kétrészes ismertető-dokumentumfilmet. A film forgatása közben Csatlós Norbert kollégánk készített e szép hivatáshoz méltó, csodálatos fotókat.
Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Hortobágyi Nonprofit Kft. állattartó telepein, melyek egyik legnagyobbján, a kungyörgyi telepen tettünk látogatást. Itt, a téli szálláshelyen közel 1000 állat éli mindennapjait, köztük azok a borjak is, melyek a cég történelmi jelentőségű, tenyésztési vonalak megújítását célzó kezdeményezése nyomán jöttek világra.
(Fotók: Csatlós Norbert)
A kertünk végében van egy öreg akácfa. Ennek az ágán szoktak reggelenként a varjak gyülekezni. Próbáltam már néha lefotózni őket – az elkészült képeket inkább felejtsük el! Épp ezért nagy tisztelője vagyok a madárfotósoknak, akikből azért azt gondolom, elég jól el vagyunk látva.
A Magyar Távirati Iroda munkatársainak munkája elsősorban eseményekhez kötődik, de azért időről időre megcsillogtatják természetfotós tehetségüket is. Ahogy ezt Kovács Attila Pomázon, illetve Tiszaalpáron készült madárképei is teszik.
Magyarország körülbelül egynegyede olyan mély fekvésű sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. A belvízzel veszélyeztetett terület nagysága eléri a 4,4 millió ha-t, melynek 41%-a intenzíven művelt mezőgazdasági terület – idézi Ijjas István: Területi vízgazdálkodás című munkájá a katasztrofavedelem.hu.
A belvíz főként az Alföldet érinti, ezeket a területeket a belvízvédelmi művek nélkül állandóan vagy időszakosan hosszú időre elborítaná az összegyülekező hólé és csapadékvíz. A belvizeket Magyarországon 42400 km hosszúságú belvízcsatorna vezeti el.
Az ország belvízzel leginkább veszélyeztetett térségei: a Felső-Tisza-vidéki tájak (Bereg, Tisza-Szamosköz, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz) a Hortobágy - Berettyó melléke a Jászság és a Nagykunság egyes részei az Alsó-Tisza vidéke A Dunavölgyi-főcsatorna mente Mérsékelten veszélyeztetett terület a Közép-Dunántúlon a Nádor-Kapos-Sió völgye, valamint a Kisalföld térsége.
Belvízi képeinket a Hortobágyon Csatlós Norbert kollégánk, Szabolcsban Balázs Attila, a Magyar Távirati Iroda munkatársa készítette.
Az eredményes gazdálkodás néha azzal jár, hogy tudni kell váltani. Így volt ez Barabás János esetében is. 2005 táján Görbeháza határában megvásárolt egy olyan juhtelepként működő tanyát, ahol a birkatartás rendkívül sok kézi munkaerőt igényelt. Mivel nem talált embert, aki gondozta volna az 1200 anyajuhból álló állományt, eladta a birkákat, és helyette a marhatenyésztést választotta.
(Fotó: Csatlós Norbert)
A teljes cikket itt olvashatja el.
Ízelítő a 2020-as gazdanapokról
A koronavírus-járvány okozta bezárkózás előhozta az emberekben rejlő hobbikertészt és a baromfitartót is. Utóbbira Takács Attila siófoki díszbaromfi-tenyésztő hívta fel a figyelmünket, akinek elmondása szerint soha ennyien nem keresték sem a tojást, sem a napos vagy előnevelt csirkét, mint idén. Ha azt halljuk: baromfitenyésztő, automatikusan hatalmas méretekre, többezres állományra és broiler csirkékre gondolunk. Pedig a tenyésztést lehet kicsiben is űzni, csak meg kell találni a megfelelő piaci rést.
(Fotó: Csatlós Norbert)
Le sem tagadhatná, hogy ízig-vérig a vidék gyermeke. Somogyország változatos természeti adottságait élvezi, amelyek sokszor bizony megpróbáltatások elé állítják e fiatal hölgyet. Na, nem mintha elmenekülne előlük, sőt keresi a kihívásokat. Első ránézésre is szembetűnik, nem mindennapos gazdával van dolgunk; és ezt csak tetézi kitartása, amit az élet különböző területein már többször bizonyított.
(Csatlós Norbert)
Szegény úrnak galambdúc a mészárszéke.
Senkinek sem röpül szájába a sült galamb.
Tiped, tapod, mint a tojó galamb.
Szereti, mint a galamb a búzát.
Szelíd a galamb, mégis van epéje.
Ez a néhány szólás is bizonyítja, hogy a galambnak volt helye a magyar portákon és a magyar konyhákban – csak kikopott. A Szárnyaló Gazdaság Nemzeti Húsgalamb Programnak épp az a célja, hogy ez megváltozzék, és a húsgalambtenyésztés gazdasági hasznot hozzon annak, aki belefog.
Csatlós Norbert képei a Görbeházi Galamb tenyészcentrumban készültek.
Hívták már tévéműsorba házasodni; 2019-ben ígéretes szakmai pályafutás kapujában álló fiatal gazdaként neki ítélték a Bokodi Sándor-díjat. Épp egy tanyafelújítás közepén tart, ennek ellenére a Tiszához igyekvő városiak, külföldiek állandóan megállnak nála nézelődni, mert Csikós István minden érdeklődőt szívesen fogad.
(Fotó: Csatlós Norbert)
Október 2-án 181 tehén áthajtásával kezdődött meg a 2,7 milliárd forintos beruházással elkészült robotizált istállók beüzemelése Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság tejgazdaságában. Ilyen léptékű beszoktatásra még nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy a tejtermelés az első napokban nem, hogy visszaesett volna, hanem 6%-kal nőtt.
(Fotó: Csatlós Nobert)
A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Ezt ünnepelve hadd mutassuk be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!
(Fotó: Csatlós Norbert)
A Centenáriumi Hadtörténeti Egyesület és a Stípa Népi Hagyományőrző Egyesület rendhagyó megemlékezése a 90 éve megnyitott Örkénytábori Magyar Királyi Honvéd Lovaglótanárképző és Hajtóiskoláról. A képeket Kiss Gergely készítette.
A hétvégén tartották 16. Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyban, ahol szakmai előadások, kiállítások, hangversenyek szerepeltek a programban és számos kiállító vett részt. Az eseményt Pascale Andreani, a Francia Köztársaság nagykövete és Nagy István agrárminiszter nyitotta meg. Illetve átadták a Bálint György emlékére létrehozott, Bálint gazda kedvenc rózsáival beültetett rózsakertet.
(Fotók: Csatlós Norbert)
Mindezt a Kis-Balaton első fizetett természetvédelmi őre, vagyis kócsagőre, Gulyás József, vörsi halászgazda mondta A Budapesti Hírlap tudósítójának 1922-ben. Az ő fényképe is megtekinthető a 2020. szeptemberétől a Kis-Balaton Látogatóközpontban, ahol interaktív kiállítás, kisfilm, tanösvény várja az érdeklődőket. Miután pedig már mindent megtanultak, kenuval túrát is tehetnek arrafelé, ahol Fekete István hősei, Matula bácsi, Tutajos és Bütyök jártak a Tüskevár és a Téli berek lapjain.
Virtuális túravezető fotós kollégánk: Csatlós Norbert
A huszár.
Hacsak hallom e nevet, lelkem emelkedik édes érzéssel.
A huszár nevezet nemcsak hazánkban, de egész Európában, sőt egész világon egyértelmű a vitéz, a hős nevezettel. A huszárnak híre tovább elrepült mint országunknak s nemzetünknek híre; Napoleon csodálta, a törökök és arabsok meghajolnak hallatára keresztbe vetett kezekkel.
A huszár örököse apáink lovaglásbeli ügyességének. Ha a huszár repül, a szél nem bír futni utána, sír és süvölt szégyenében.
A huszár örököse apáink vitéz bátorságának. Egy huszár tíz ellenséget még kevesel, húsznak ellene vág, a félelmet nem ismeri, borral és dicsőséggel él, a halált párnának tekinti, melyen aludni fog, míg a feltámadási trombita ismét felkölti.
A huszár, ha béke van, bajuszát, lovát és kedvesét simogatja, de a békében maga is, lova is megőszül. Mint az oroszlán a rengetegben s pusztákon, a huszár csak a harcban él, csak ott él ő, nótája az álgyu dörgése, öröme a kardnak pengése, s minthogy számolni írásból nem tanult, bab helyett levágott fejekkel számolgatja ki a mit tudni akar.
A huszár egy gyönyörű virágszál, mely az elhunyt magyar hősök sírjából kelt ki. Ha akarjuk ismerni, milyen volt a szittya faj, a deli huszárokon legeltessük szemeinket. Ha csúnya is, szép a huszár, mint a rózsa. Ha kicsiny is, erős mint a tölgy dereka. Jókedvű s pajzán, ha játszik is, ha harczol is, ha káromkodik is, – illyen a huszár.
(Részlet Szemere Bertalannak az 1849 februárjában a huszárságról írt lelkesítő röplapjából)
Nagy érdeklődés övezte a Bábolnai Gazdanapokon bemutatott szántóföldi mezőgazdasági gép-show. A program keretében bemutatták a legkorszerűbb gépeket és hatékonyságukat az érdeklődők számára. (Fotó: Csatlós Norbert)
18 iskola, közel ezer diákja a járványügyi intézkedések szigorú megtartása mellett látogatta meg a Bábolnai Gazdanapokat. Elkerülhetetlen a generációváltás, és ebben a folyamatban szükség van a tanulók és a pályakezdők erejére és tudására.
A legmodernebb drónoktól kezdve egészen a legkorszerűbb kombájnokig minden méretű gép megtalálható a Bábolnai Gazdanapokon.
Életképek a 33. Bábolnai Gazdanapok első napjáról.
Nagy István agrárminiszter meglátogatta a 33. Bábolnai Gazdanapok kiállítóit, a kukorica fajtabemutatót, és a magyarmezogazdasag.hu-nak is nyilatkozott többek között a hazai agrárágazat idei évéről, lehetőségeiről és a KAP jövőéről.
Generációváltás, élelmiszer önrendelkezés, helytállás és felelősség, tudatos vásárlás – ezen „hívószavak” mentén szerveződik ma a magyar mezőgazdaság. Egyebek mellett erről beszéltek a meghívottak a 33. Bábolnai Gazdanapok megnyitóján.
A Paks mellett élő Füredi Zsolt kedvencei a fehér galambok. Húsgalamb-tenyészete első költőpárjait is úgy válogatta össze, hogy talán, ha egy madár tollain van valami kis szín…
„Ahogy Zsolt meséli, gyerekkorban otthon is tartottak galambokat, ő pedig mindig is vonzódott a madarakhoz, különösen a fehér galambokhoz, amelyek röpte elbűvölte. Ezért is készült el a ház előtt először a galambdúc – amelyről tudni kell, hogy elődeink hite szerint lélekfogó is –, amelyben azonban ma már nincsenek madarak, mert a környéken élő vércséktől és héjáktól nem tudta azokat megvédeni. Egy ideig újabb és újabb párokat vásárolt, de mára belátta, hogy csak a ragadozókat táplálta, ezért egy idő után átköltöztette őket a sokkal „védhetőbb” műhelypadlásra. A ragadozók azonban az innen ki- és beszálló galambokat is megtalálták, így már csak egy fehér pár tart ki ezen a helyen.” (Részlet a Kistermelők Lapja 2020. augusztusi számában Füredi Zsoltról megjelent írásból.)
Czifray István 1888-ban kiadott Magyar Nemzeti Szakácskönyve így ír a jó kenyérről:
„Jó kenyérnek azt tartjuk, mely domboru, héja se nem igen lágy, se nem felette kemény, sárga vagy barna, de nem fekete égett, nincs elválva a belétől, a béle szivós és nem morzsálódik; ha a belét benyomják, ismét felduzzad magától, inkább apró, sürü, mint igen lyukacsos, jóizű, s még több napok mulva sem savanyu; a tejet felissza, mint a spongya; ha a fenekét megütik ököllel, az egész kenyér egyaránt megrendül.”
Jó kenyeret pedig ma már sok helyen lehet kapni, 2020-ban a koronavírus járvány ellenére is rekordszámú nevezés érkezett a Magyar Pékszövetség Szent István-napi kenyérversenyére.
Csatlós Norbert képei Budajenőn, a Jenői Pékségben készültek. Ormós Gabriella kenyerei, péksüteményei attól különlegesek, hogy alapanyagként ősgabonákat, illetve ma már alig termesztett búzákat is használ: alakort, tönkét, tönkölyt, Bánkúti búzát.
2020 júliusában két nagy horgászturisztikai fejlesztést adtak át hazánkban, egyet a Tisza-tónál, egyet pedig a Szigetközben. Ezt megelőzően a koronavírus-járvány miatt az állam májusban haltelepítésekkel segítette a haltermelőket, így horgászvizeinkben nagy lett a halbőség. A hazai turizmus fellendítése ugyancsak prioritás ebben az esztendőben, így a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) az új horgászgeneráció kinevelésére elindította Horgász-suli Programját. Horgászvizeink állami, horgászegyesületi, illetve magán kezelésben vannak, különböző profillal, különféle mértékben kiépített turisztikaiprogram-, illetve szálláskínálattal.
Csatlós Norbert kollégánk Lajosmizse határában a kifejezetten nagy halak horgászatát kínáló Pozsár-tónál készítette képeit.
Már az utolsó 120 hektár kalászos gabona aratását végzik a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaságban. A tervezettnél alacsonyabbak a termésátlagok. (2020.07.16)
Több százan kísérték kedden délelőtt utolsó útjára Bálint Györgyöt, aki már a Fiumei úti sírkertben platánfák ölelésében pihen.
Az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságban jártunk.
Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.
Tápiószőlős határában a ceglédi Agrostart Kft. gépei az őszi árpa betakarítását végzik. Országszerte idén is a hagyományos időben, „Péterpálkor” megkezdődött a kalászosok aratása.
Van néhány olyan állat, amely kis ráfordítással nemcsak a család élelmiszer-ellátását tudja biztosítani, hanem akár mellékjövedelem-forrássá is válhat. Ehhez már csak az kell, hogy kimenjen egy termelői piacra vagy keressen helyi értékesítési lehetőséget, akár az online térben is.
Bálint Csaba 8-9 éves korában beleszeretett a postagalambokba, sokáig azokkal is foglalkozott, hat éve viszont átpártolt a húsgalamb-tenyésztésre.
Van, akinek a szakmája, hivatása már a születése pillanatában eldöntetett. Így volt ez a nagykállói Vass Tamással is, aki juhászdinasztia tagjaként mi mással foglalkozhatna, mint juhászattal. Ezt azonban nem teherként éli meg, természetes módon nőtt bele a hivatásba.
Galériánk képei a Nógrád megyei Cered határban készültek. A méhek épp az akácost járták.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület méhlegelőkről közzétett adatai szerint áprilisban a nyárias hőség és a kora tavaszi hideg időjárás váltakozott a megyében, s április 20-án ezt írták: „az akác fiatal ágai kezdenek zöldülni. Virágkezdemények nem látszanak, az ágak hegyén inkább a levelek jönnek. Az öreg fákon még szinte semmi sem látszik.”
Talán az ország ezen vidékén a késés miatt kisebb kár keletkezett a korai, tavaszi fagyra érzékeny akácosokban, bár az országnak van olyan területe, ahol gyakorlatilag teljesen elfagyott.
Tavaly 21 166 méhészet 1 206 478 méhcsaládot tartott hazánkban. Nógrád megyében 759 méhészetben 32 986 méhcsalád élt. Az Agrárminisztérium adatai szerint 2019-ben a méhészetek száma 6 százalékkal, a méhcsaládoké pedig 2,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi állapothoz képest. 2016-ban volt hazánkban a legmagasabb a méhészetek száma, azóta a tendencia csökkenő, 2019-re 12 százalékkal kevesebb lett a méhészet. A méhcsaládok száma az elmúlt 5 évben nem változott érdemlegesen.
2020 tavasza nem kedvezett a gombabetegségeknek. Még a kezeletlen kontroll parcellákban is mindössze 10 százalék volt a lisztharmat és 6-7% a vörösrozsda fertőzés. A kísérletben a Revysol elnevezésű új típusú, 2022 után is használható azol hatását vizsgálták őszi búzában, a Kétsopronyi Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezetnél (Bernstein fajta). Az április 9-én elvégzett védekezés után egy hónappal mind a lisztharmat, mind a vörösrozsda 1-2 százalékban fertőzte csak meg a növényeket.
Képeink 2020. június 9-én készültek.
A teljes cikket itt olvashatja!
Papp Zsolt, ha nem is hármas, de legalább kettős hasznosítással tartja Tószegen az 500 darabos merinó állományát. Az áprilist pedig birkanyírással kezdték.
„Valamikor hármas hasznosításban voltak a környéken a merinók – mondja Papp Zsolt – a tavaszi körmölés után jött a nyírás, majd a „legelőre ellettek”, a bárányt értékesítették, és utána az anyákat fejték. Manapság azonban a gyér piac miatt a fejés és a nyírás is lassan kikopik a gazdálkodásból. A hazai gyapjúnak nincs piaca, így annak adjuk el, akinek tudjuk.”
Az élet nem áll meg, a földeken a munka nem várhat. A tószegi Papp Zsolt kombinátorral lazítja, porhanyítja, keveri a talajt.
A hazai termelők termelnek, a piacok ellátottak, de tartsuk be a javasolt megelőzési előírásokat a vásárlás során is!
Fotós kollégánk, Csatlós Norbert a Rákóczi téri Vásárcsarnokban járt (Napsugár Zöldség-Gyümölcs Sarok). A látottak alapján a zöldség-gyümölcs kínálat gazdag, a piac a megszokott módon mindenféle színben pompázik: pirosban, zöldben, sárgában.
A zöldség-gyümölcs árusok sok-sok szeretettel várják a vásárlókat! (2020.03.26)
A Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége rendezvényeivel, klubjaival évek óta segíti a különböző méretű vállalkozások vezetőit abban, hogy növeljék minőségi kapcsolati tőkéjüket. Két partnerével, az Agrárközösséggel és a Magyar Mezőgazdaság Kiadóval új területre léptek: kizárólag az élelmiszergazdaság szereplőit hívták meg egy ismerkedő fórumra.
Kicsik és nagyok egyaránt izgatottan csodálták a fenséges masinákat az AGROmashEXPO-n. A Magyar Mezőgazdaság standja körül is nagy volt a nyüzsgés
Négy napon keresztül közel 350 kiállító vonultatja fel termékeit és szolgáltatásait az AGROmashEXPO és AgrárgépShow.
Idén már 11. alkalommal rendezte meg a Magyar Mezőgazdaság Kft. agrármarketing és -médianapját az AGROmashEXPO - Agrárgépshow kiállítás nyitónapján. A rendezvényen a médiapiac fejlődéséről, a generációváltás hatásairól, a fiatalok médiafogyasztási szokásairól, valamint a hatékony kommunikációs trendekről szóltak az előadók.
A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat 2019-ben az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.
Színvonalas munkák születtek 2019 decemberében, Piliscsabán.
Az Őszi MTR Teljesítménytúra célja megismertetni a Felső-Mátrát olyan turistautak mentén, amelyeket a Mátrabérc és Téli Mátra túrák nem érintenek, valamint sporttúrázási lehetőséget biztosítani gyakorlott túrázóknak, baráti csapatoknak és családoknak. Mindezt ősszel, amikor a természet egy újabb szép arcát mutatja. Következő kaland: Téli Mátra XL, 2020 január 25.
(Fotók: Gáspár Péter)
OMÉK 2019 - néhány emlékezetes pillanata
Ízelítő a 2019-es gazdanapokról
A lovasokat nem tántorította el semmi, akár bőrig ázva is megtartották a lovasbemutatót a Bábolnai Gazdanapokon.
Bábolnai négyes és ötösfogat, lovasíjászok, huszárok, kaszkadőrök és csikósok szórakoztatták a kiállításra összesereglett nézőket.
Az egyes talajművelési megoldások mélységi hatását is meg tudták figyelni az érdeklődők a Bábolnai Gazdanapokon bemutatott interaktív talajszelvény segítségével. A szakértő szerint ez a megoldás segít a megfelelő művelési módszer kiválasztásában.
Hordólovaglás, egyensúlyozós játék is várta a gyerkőcöket a Bábolnai Gazdanapokon, de megismerkedhettek nagyszüleink, dédszüleink eszközeivel is, mint a szakajtó, a lisztszita vagy a péklapát.
Az Agrárminisztérium miniszterhelyettesi feladatokat ellátó államtitkára, Farkas Sándor a Bábolnai Gazdanapok keretében megrendezett Szakiskolai Napon köszöntötte az érkező diákokat
A szeptember 5-én rajtoló 32. Bábolnai Gazdanapokon a mezőgazdasági gépeket forgalmazó cégek már felsorakoztatták széles kínálatukat. Az Agrotec Magyarország Kft. a megszokott szántóföldi bemutatóval igyekezte felkelteni a figyelmet New Holland gyártmányú forgalmazott gépeivel, ami nagy érdeklődést keltett a látogatók körében.
Hosszú utat tett meg a Bábolnai Gazdanapok az 1977-es első rendezés óta. Mindig a legújabb fejlesztések, mai szóval élve az innovatív megoldások házigazdája, a korszerű megoldások gyűjtőhelye volt. Évek alatt hagyományt teremtettek, s az álló gépbemutatót felcserélték gyakorlati bemutatókra, ahol a kiállított gépeket, eszközöket munka közben tekinthetik meg a gazdák. A megnyitóról szóló tudósításunkat itt olvashatja.
Nagy István a kiállítás megnyitóján kiemelte: csak a tudásalapú mezőgazdaság képes választ adni a kihívásokra. Bábolna üzenete, hogy a 200 éves hagyományokra építve miként tervezhetünk évtizedekre, évszázadokra előre. A megnyitó után a meghívottakat Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság ügyvezető igazgatója és Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok ügyvezetője vezette körbe.
Az ünnepségen részt vett Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója, Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője, és Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke is.
Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, falusi életébe is bepillanthatnak. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.
Az idén a Veszprém-megyei Nemeshanyban öntötték össze azt a 19 megyéből és 12 határon túli régióból érkezett búzát, amelyet a Kárpát-medencében élő gazdák ajánlottak fel jótékony célra.
Fotók: Beregi Nagy Edit
Nisteriuc Ádám barátom 17 éves, első generációs méhész, aki 5 éve a méheknek szenteli szabadidejét. A repcevirágzás idején megkért, hogy örökítsem meg egy átlagos napját.
Temesvári Bence
A Kárpát-Medencében őshonos háziállatokat bemutató parasztudvart adtak át a Budakeszi Vadasparkban
A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok gépei
Az Alföldi Állattenyésztési Napok sztárjai: lovak, szarvasmarhák, sertések és birkák.
Ilyen volt a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok
Nem csak a nagytestű jószágok mutatkoztak be a jeles eseményen.
A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon mérhették össze ügyességüket a felvezetők
Az Agrárfelsőoktatási Intézmények Országos Gazdászversenyének hódmezővásárhelyi fordulóját 2019. május 10-én tartották, a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon.
Az ország Bálint gazdája, vagyis dr. Bálint György kertészmérnök közelgő 100. születésnapja alkalmából rendezett ünnepséget kedden Budapesten a Mezőgazdasági Múzeumban a Magyar Mezőgazdaság Kft., amelynek kötelékében Bálint György több, mint egy évtizedig volt a Kertészet és Szőlészet főszerkesztője, valamint a Kerti Kalendárium és a Kertbarát Magazin alapító főszerkesztője, szerkesztője.
Petíciót adtak át a Penny Market alsónémedi telephelyénél az üzletlánc képviselőinek a tejtermelők, miután a cég 135 forintért kínált akciós importtejet. A tüntetők felszólították a Penny Marketet az akció azonnali visszavonására.
A kerekasztal-beszélgetés keretében a hazai agrárpiac meghatároz szereplői osztották meg gyakorlati tapasztalataikat, illetve elemezték a különböző témakörök összefüggéseinek fontosságát.
A XXXVII. AGROmashEXPO gépei, válogatás nélkül
A versenyen a legjobb mezőgazdasági gépész, gépésztechnikus és gépjavító szakos középiskolások küzdöttek meg egymással.
A jubileumi médianapon Ondré Péter, az AMC ügyvezető igazgatója, Baricz Árpád, a Beszédírók Kft. stratégiai igazgatója, Práger Ádám, a Magyar Mezőgazdaság Kft. onlineüzletág-vezetője és Horváth Roland a Magyar Mezőgazdaság Kft. marketingvezetője tartottak előadást az agrárium cégvezetői és marketingszakemberei számára.
Többek közt szó esett arról, milyen csatornán érdemes kommunikálni: print vagy online? Mely médiaeszközöket preferálja a tartalomfogyasztó és miért? Mely eszközökkel lehet a leghatékonyabban elérni a partnereket?
A félig befagyott Balaton Balatonkenesénél és Tihanynál. Fotók: Tóth-Gál Enikő
A novemberi Orchidea Kiállítás témája már az advent és a karácsony volt. Így mi mást is alkothatott volna Kruchió László virágkötő, mint adventi koszorút orchideákkal!
A nyírás és fejés mellett a tehénanatómiával is megismerkedtek az érdeklődők.
Szarvasmarha felvezetők ügyességi versenye a XII. KÁN-on
A tizenkettedik alkalommal megrendezett Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) összehozza mindazokat, akik az állattenyésztésben tevékenykednek, legyenek akár tenyésztők, a kapcsolódó iparágak képviselői, vagy állattartók – mondta el a rendezvény ünnepélyes megnyitóján Kaposváron Feldman Zsolt.
A Magyar Mezőgazdaság Kft. által szervezett kétnapos SMARTFARM konferencián a precíziós növénytermesztés elméleti kérdései mellett a gyakorlatban is bemutatták a gazdáknak és a kiállítás látogatóinak, mit is jelent a precíziós gazdálkodás.
Az AGROTEC Magyarország Kft. szántóföldi gépbemutatókat tartott a Bábolnai Gazdanapok keretében. A legmodernebb gépeket és technológiai megoldásokat testközelből tekinthette meg a közönség.
A 31. Bábolnai Gazdanapok programjainak gerinceként szolgált az első alkalommal megrendezett SMARTFARM precíziós konferencia, amelynek megnyitóján Nagy István agrárminiszter is beszédet mondott. Nagy István a kiállítás egyes helyszíneit is felkereste.
A technológiai fejlődésre, a precíziós eljárások és digitális megoldások térnyerésére összpontosít az idei Bábolnai Gazdanapok felhozatala. A rendezvény ünnepélyes megnyitóján Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke és díszvendégeként René van Hell, Hollandia nagykövete is beszédet mondott.
Sári Enikő (Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgató) körbevezeti Feldman Zsoltot (mezőgazdaságért felelős államtitkár) és René van Hellt (Hollandia magyarországi nagykövete) a Bábolnai Gazdanapok területén.
Látványos lovasbemutatót láthatott a nagyérdemű közönség a 31. Bábolnai Gazdanapok nyitónapján. A program a lovas hagyományőrzés széles skáláját vonultatta fel: láthattuk a híres, gyönyörű shagya arab méneket, bábolnai fogatokat, a renaissance huszárbemutató különleges hangulatot teremtett.
Magyarország legnagyobb és legrégebbi szabadtéri mezőgép-kiállítása.
A 31. Bábolnai Gazdanapokon mezőgazdasági gépekből a választék hatalmas, a látvány lenyűgöző. Ám a legnagyobb szörnyetegek mellett a végletekig specializált gépek és legkisebb munkálatok elvégzésére alkalmas minimasinák is felvonultak.
Kevesen tudják, hogy a Bakonyban milyen különleges tó rejtőzik. A Hubertlaki-tavat "magyar Gyilkos-tóként" is emlegetik.
Fotók: Tóth-Gál Enikő
Közel harminc magyarországi és határon túli település versengett az idén hatodik alkalommal megrendezett Kinizsi Juniálison, az összetartozás jegyében Fábiánsebestyénben. Az egész napos rendezvényen játékos vetélkedőkön és főzőversenyen mérték össze erejüket és tudásukat a Tisza menti, az erdélyi és a vajdasági települések csapatai. (fotó: Túri Kis Árpád)
A 14. Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokon jártunk. Tekintse meg fotógalériánkat!
Európában is ritka és különleges élőhely a szikes puszta, mint amilyen a Böddi-szék is. Növény és állatvilága alkalmazkodott a magas sótartalmú talajhoz és vízhez, ezért változatos, egyedi ökoszisztéma alakulhatott ki rajta.
Fotók: Tóth-Gál Enikő
Hódmezővásárhelyen jubilált az Országos Gazdászverseny: a legrátermettebb agrárhallgatók immáron tizedik alkalommal mérhették össze tudásukat – a látványos vetélkedőnek a XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok adott otthont.
Egymást érték az érdekes programok a XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon. Az időjárás is kegyes volt a kiállítókhoz és a látogatókhoz. A szakma képviselői és a mezőgazdaság iránt érdeklődők egyaránt találtak izgalmakat. Sőt a környék iskoláiból a legkisebbek, a jövő gazdái is nagy élvezettel járták körbe a kiállítást.
Egy-egy traktor vagy kombájn önmagában is megkapó látvány. Ám amikor egymás mellett sorakozik több száz, sőt ezer lóerő, és a legtöbb mezőgazdasági gép kereke minimum az ember mellkasáig ér, akkor valóban meg lehet tapasztalni, hogy mekkora erők is feszülnek a mezőgazdasági munkálatok mögött. A jubileumi XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár egyik leglátványosabb része a gépkiállítás, ahol számos újdonságot is meg lehet ismerni testközelből.
Megnyitotta kapuit a 2018-as idényre a Jeli Varázskert. A színpompás havasszépék és azáleák mellett áprilisban nyíló díszcseresznyék és magnóliák, illetve nyár végén nyíló hortenziák, hegyi babérhangák és kínai csillagsomok is várják a növénykedvelőket.
Már három éve, hogy a Földművelésügyi Minisztérium meghirdette az Arborétumok Napját, hogy felhívja az emberek figyelmét a hazai növényritkaságokra, hazánk változatos növényvilágára és kultúrtörténeti parkjainkra. Úgy próbálja közelebb hozni az embereket a természethez, hogy közben a környezet szeretetére, védelmére igyekszik „nevelni” a jelen és a jövő nemzedékeit.
Az Arborétumok Napja (május 29-e) hamar népszerű lett, már a második évben országszerte rendezvénysorozattal ünnepelték, hiszen a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének 20 tagkertje csatlakozott a szaktárca felhívásához.
A legrátermettebb mérnökhallgatók mérték össze az általuk készített mezőgépek tudását a CLAAS Hungária Zrt. törökszentmiklósi telephelyén, a CLAAS UniTech Mérnökverseny fináléjában.
Összesen 46 pályamunka érkezett az idei jubileumi, a XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok termékdíj pályázatára. Mind az állattenyésztési, mind a növénytermesztési kategóriában olyan termékeket díjaztak nagydíjjal, amelyek egészségvédő hatásuk révén javítják a termelés hatékonyságát.
Indul a tavaszi fajfenntartó akció a virágos növények között is. Méhek zümmögnek a bibék körül, de vannak fajok, melyek a szélre bízzák szaporodás sikerét. Egy közös tulajdonsága azonban mindegyiknek van: szemet gyönyörködtető, ahogy átformálják az áprilisi tájat.
Hamarosan elindul a kertészeti szezon, vele együtt pedig beköszönt a jó idő is, s ahogy az ilyenkor már megszokott, a Gardenexpo is megnyitotta kapuit.
Fotók: Tóth-Gál Enikő
2018 februárjában az elhúzódó télben nagy mennyiségű hó hullott országszerte. Galériánkban az állami erdőgazdaságok és arborétumok ritkábban látható szépségeit mutatjuk be.
Életképek a 2018. évi FeHoVa-ról.
A 2018-as AGROmashEXPO gépei
A népszokás szerint, a hideg idő beálltával, ahogy a napok rövidülnek, a pásztorok és jószágaik egyaránt a télre készülődnek, az állatokat behajtják a pusztai legelőkről a téli szálláshelyükre. Ezt a hagyományt elevenítette föl ismét a Hortobágyi Nonprofit Kft. és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a hét végén, október 21-én a Kilenclyukú hídnál. A Szent Dömötör-napi behajtási ünnep és a néhány éve útjára indított darufesztivál évről évre egyre több látogatót vonz a Hortobágyra.
Az Angry Birds-öktől a lovakon át a szarvasmarhákig, több mint 1000 állat dolgozott a XI. Kaposvári Állattenyésztési Napokon!
Az idén a második bemutatóra került sor Pölöskén, ezúttal körte- és szilvafajtákat láthattak az érdeklődők. A körte az egyik legváltozatosabb gyümölcsünk, érésidőben, alakban, méretben és színben is nagy a sokféleség, ennek ellenére a fajtahasználat rendkívül maradi. A szilva sem csak kék lehet, hanem sárga vagy piros, nem is beszélve a ringlókról.
A megnyitó ünnepség után kezdődött meg a kiállítás bejárása, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter többek között a tenyészállatokat, illetve számos kiállító standját is megtekintette.
Fazekas Sándor nyitotta meg a XI. Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Tekintse meg a megnyitón készült fotóinkat.
Az Alfa Lucullus termesztési bemutatóján tekinthették meg az érdeklődök a legújabb hazai nemesítésű kápia paprikát a Feraro fajtát. A fajta nagy méretű akár 150-180 grammos bogyókat is tud produkálni. A cég további fajtáit is szemrevételezhették a környékbeli gazdák, a kisebb bogyó méretű Keyten fajtát, fehér paprikából a Adonist.
Seminis a Monsanto cégcsoport tagjaként ként képviseli a hazai piacon a zöldségnövény vetőmag ágazatot. A 2017-es év júliusában tartották új kápia fajtájuk, a Kadarka bemutatását.
Huszonöt ország 117 újságírójának mutatta be legfrissebb újdonságait a CLAAS július 4-5-én. Az eseménynek a vállalat harsewinkeli gyára közelében található Hof Loermann bemutató gazdaság adott otthont. Az első napon parádés gépbemutató-show keretében ismertették a dobos kaszák, a rendképzők, rendterítők, a bálázók és a traktorok új generációit, azokat az újításokat, amiket másnap részletesen is megismertettek az újságírókkal.
Évek óta nagy érdeklődés övezi az érdi cseresznye- és meggynemesítés eredményeit. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete érdi állomásán rendezett tanácskozáson e két gyümölcsfajjal kapcsolatos újdonságokról számoltak be, és a szép számú érdeklődő megnézhette és megkóstolhatta a fajtajelölteket, új hibrideket és a tájfajtákat is.
Aki ellátogatott az I. NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow-ra, Mezőfalvára, az valóban megtapasztalhatta a gyakorlati bemutatókon, hogy mit tudnak a legújabb gépek, gépkapcsolatok, mit mutatnak az idei időjárási szélsőségekben bővelkedő tavasz után a kísérleti parcellákban elvetett növényfajták. (FOTÓGALÉRIA)
Ennyi és ennyi lóerő, ennyi és ennyi üzemanyag felhasználás, ennyivel és ennyivel jobb terméshozam, még több költség megtakarítás - hányszor és hányszor halljuk ezt. A válasz pedig sokszor egy vállvonás, meg egy félmondat, hogy hiszem, ha látom.
Aki azonban ellátogatott a mezőfalvai szántóföldi bemutatóra, az valóban megtapasztalhatta a gyakorlati bemutatókon, hogy mit tudnak a legújabb gépek, gépkapcsolatok, mit mutatnak az idei időjárási szélsőségekben bővelkedő tavasz után a kísérleti parcellákban elvetett növényfajták.
Galériánkban ebből a hangulatból szeretnénk ízelítőt adni.
A fotókat Csatlós Norbert készítette.
A galériában találhatja a XXIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok gálavacsoráján készült képeket.
