A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. négyesfogata Papp János hajtóval készül az Aachenben (Németország) 2023. június 26 - július 2. között megrendezésre kerülő Négyesfogathajtó Világkupára. Lovai a Mezőhegyesen is hajtott Nonius XIII-11 Babóca, Nonius XIII-9 Adél, Nonius XIV-1 Aporka, Nonius XIV-2 Cérna és Nonius-20 Zemplén lesznek. A versenyre összesen három négyesfogat utazhat hazánkból, Dobrovitz Józsefnek és ifj. Dobrovitz Józsefnek is szurkolhatunk a magyar csapatban akár a képernyők előtt, követve az élő közvetítést a világhálón. 1964-ben Szentmihályi Ferenc nóniusz négyesfogata az állami fogatok kategóriájának első helyezettje lett, azóta nem versenyzett a németországi helyszínen nóniusz négyesfogat.
A négyesfogathajtás versenyét minden évben közel 25 000 érdeklődő szurkolja végig a helyszínen, akik a világ minden tájáról érkeznek Aachen Soersbe. A rangos eseményt a szervezők Lovas Világfesztiválnak nevezték el, nem véletlenül, hiszen az öt lovas szakág – díjugratás, díjlovaglás, fogathajtás, lovastorna és a lovas tusa – legjobbjai versenyeznek itt párhuzamosan egy helyszínen, három arénában. Izgalmas versenyszámok, változatos program várható, mint például élő szimfonikus zenére bemutatott zenés kűr. A rendezvény nyitóünnepsége minden évben kiemelkedő és élőben közvetített esemény. A verseny kétszáz éves múltra tekint vissza, amikor még önkéntes jelentkezőkből állt össze a mezőny. Az első (CHIO) Nemzetközi Hivatalos Lovas Versenyt 1933-ban rendezték meg itt, Németország nyugati határán és azóta számos világ- és Európa bajnokság, olimpiai felkészítő verseny helyszíne volt az évek során.
Aktuális információk, naprakész bejelentkezések a verseny ideje alatt:
www.facebook.com/mezohegyesbirtok
További részletek:
Kísérőprogramok:
https://www.chioaachen.de/en/programme/side-events/
Élő közvetítés:
A Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete (MKOE) 2023. május 19-21. között tartja Tavaszi Országos Kaktuszkiállítás és Vásárát Budapeten, az ELTE Füvészkertben. A mostani kiállítás középpontjában a Mammillaria nemzetség kaktuszai vannak.
Fotó: Nagy Z. Róbert
Összesen 30 hucul csikó született az Aggteleki Nemzeti Park gergésbérci hucul ménesében. A fotókat Nagy Zoé, a nemzeti park belovaglója készítette.
Műveljük kertjeinket! címmel fut Bukta Imre festőművész kiállítása a Godot Kortárs Galériában. A Mezőszemerén élő Kossuth-díjas művész festményei és installációinak középpontjában a vidéki élet áll: egy sajátos Bukta-szemüvegen keresztül láthatjuk a mai magyar valóságot.
A Kertbarát Magazin meglátogatta műtermében, és a május 19-én megjelenő lapunkban sok minden kiderül arról, hogy milyen az élet Mezőszemerén és a festmények hátteréről is.
Fotó: Koncz János
Az Alföldi Állattenyésztési Napokon nem csak felvonulnak az ország legszebb jószágai, de ringbe szállnak, hogy kiderüljön: melyikük a legszebb? A küllemi tulajdonságokból ugyanis következtetni lehet a tenyészértékre, vagy éppen a termelőképességre.
Fotók: Csatlós Norbert
A jubileumi Állattenyésztési Napokon az állatoké főszerepben! Nyulak, szarvasmarhák és juhok színes kavalkádjából mutatunk be néhányat.
Fotók: Mizsei Károly
Nagy volt a forgalom a marhamosókban a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok előtt. A kiállításon ugyanis állat piszkosan, pláne trágyásan nem jelenhet meg a bírók, illetve a nagyérdemű előtt.
A juhok bírálatát a szakemberek már a nulladik napon megkezdték, a megnyitót követően pedig az összevetéseket rendezik majd meg.
Csatlós Norbi fotós kollégánk kedvenc "alanya" ezen a napon a magyar szürke bika volt - a gyönyörű színei miatt, meg a dalmatapöttyös juh. E sorok írójának pedig a sertésszekciót uraló hatalmas kan imponált
Színekben egyébként sem volt hiány, a kiállításra menet Hódmezővásárhely határában megálltunk egy repcetáblánál, ahol a virágokon nem egy, nem tíz beporzó rovar szorgoskodott.
Király Attila bátonyterenyei tenyészetének legszebb példányai
A kiállítás 35. alkalommal állt a mezőgazdaság szolgálatába, kiemelten, de nem kizárólag a gépesítésre és szántóföldi növénytermesztésre fókuszálva.
Fotók: Kiss Gergely, Csatlós Norbert, Nagy Mihály
Az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc március 15-ei emléknapja alkalmából, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban rendezett ünnepségen, Nagy István agrárminiszter a vidéket a magyar nemzet gerincének nevezte, és akiknek tett ígéretét betartja, amivel soha nem látott fejlesztések indulnak el az agráriumban.
Fotók: Agrárminisztérium
Nézegessen több képet a Botta Kertészetről és orchideákról
Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. Bár egy galambkiállítás mindig egyfajta szépségverseny a bemutatott fajtacsoportok jól láttatták, hogy a galambászat mennyire színes, sokféle egymástól eltérő hasznosítású fajtákat takar.
Fotók: Nagy Z. Róbert
Fotók: Csatlós Norbert
A minden eddiginél színesebb és impozánsabb agrárrendezvényen közel háromszáz kiállító és számos program várja az érdeklődőket január 25-től 28-ig.
Fotók: Csatlós Norbert
A konferencia legfontosabb célja, hogy a népszerű előadók tolmácsolásában bemutatott gyakorlati tapasztalatok valóban segítségére legyenek az agrárium cégvezetői és marketingszakemberei számára; hiszen a változó tartalomfogyasztási trendek és az ezek hatására létrejövő új marketingkommunikációs és értékesítést támogató eszközök minden agrárpiaci szereplő életére és tevékenységére hatással vannak.
Fotók: Csatlós Norbert
A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, és ezeket a legmodernebb interaktív eszközökkel teszi közzé.
Fotók: Bokor Ádám
12 éves, Hejőkeresztúrban élő diáklány vagyok. Kis gazdaságunkban főleg juhtenyésztéssel foglalkozunk.Van öt húsmarhánk, 2 berkshire anyakocánk és hobbiból 1 hucul csikót is tartunk. Édesapám ökológiai gazdálkodást folytat a területen.
Kiskorom óta szeretek kimenni a tanyánkra. Néhány éve legeltetésekre is elkezdtem járni az apukámmal. Emlékszem az első legeltetésnél lefeküdtünk a fűbe és az apró növények megtetszettek nekem. Azóta ha a legelőn járok, leheverek a gyepre. Főleg a természetben készítem a képeimet állatokról, növényekről, virágokról. A fotóimat telefonnal csinálom.
Sajnálom, hogy vége a szünidőnek mert így kevesebbet lehetek a tanyán.
A Kistermelők Lapja minden hónapban az olvasók fotói közül közöl egyet. Összeállításunkban a hónap fotóit mutatjuk meg.
Holló Mátyás évek óta tudatos munkával tenyészt magyar merinót, berrichon du chert és ile de France juhokat. A jó eredményekhez jó körülmények is kellenek, vagyis fejleszteni kell.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta: ebben az ágazatban is sokat számít a technológiai megújulás és a fejlesztés, az uszódi telep megújítását a vidékfejlesztési programból 172,5 millió forint kormányzati támogatás is segítette.
Fotók: Csatlós Norbert
Tavaly a Roen szövetkezet tagjai több mint 54 ezer tonna gyümölcsöt takarítottak be és vittek piacra a VOG konzorciumon keresztül, amelynek tagja a szövetkezet. A 650 termelőjük a két meglévő hűtőházba szállítja az almát, és onnan kerül az új központi tárolóba. A korszerű hűtőházban 177 kamrát alakítottak ki, befogadóképességük 500-1300 tartályláda. Erre azért van szükség, mert csaknem 30 almafajtát visznek piacra és mindegyiket a számára legjobb körülmények közt tárolják.
Cikkünket itt olvashatják.
A Mi Erdőnk magazin szerkesztőbizottsága kihelyezett ülést tartott november 10-én a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetében. Az állami erdőket kezelő erdészeti részvénytársaságokat képviselő erdész szakembereket szakmai programokkal várták a vendéglátók az ülés előtt.
Fotók: Kiss Gergely
Az ipolyvecei Pintér Ádám 12-13 éve még kétszáz méteres távolságból figyelte, mikor fogják „megtámadni” szomszédja charolais marhái. A gazdává válása 17 éve kezdődött, amikor a szüleitől kapott 4 hektár kárpótlásból származó földet és egy ötvenes MTZ traktort, amit még a nagyapja vett használtan. Jelenleg közel hatvan tehénből biztosítja a megélhetését, és az összes feladatot egyedül látja el az állatok körül. Hogyan sajátította el a gazdálkodáshoz szükséges ismereteket és alakította ki a számára fenntartható gazdaságméretet – erről szól a Kistermelők Lapjában megjelent riport.
A képeket Medgyesi Milán készítette.
A Békés megyei Gerendáson 2007 óta működik a vaddisznótenyésztéssel foglalkozó Geri-Vad Kft., amely mostanra évente 200-250 egyedet értékesít különböző vadaskerteknek vadászati céllal. Az afrikai sertéspestis 2018-as hazai megjelenése előtt külföldre is értékesítettek, ám ez az exporttevékenység máig nem állt helyre.
Fotók: Bokor Ádám
A mezőcsáti Kuli Csaba és testvére, Ágnes, harmadik generációs juhászcsalád tagjai. Az apjuk halála óta közösen gondoskodnak az összesen 1700 birkából álló nyájról. Csaba a két telephelyen felügyeli, irányítja a munkát, míg a nővére elsősorban a „papírrészéért” felel. Kétszáz hektáros szántón is gazdálkodnak: szálastakarmányt, abrakot termelnek, ami pedig fölötte terem - napraforgó, búza -, azt értékesítik, és az árából a takarmányt pótolják ki.
Már a nagyapjuk is juhász volt, belenőttek az állattartásba. Ági mesélte, hogy gyerekkorukban egyszer matekoztak az öccsével. „Magyarázok neki, mondom: érted? De nem válaszol, csak bámul ki az ablakon.” „Mert apuék pont a fiasbirkát etették!” - vágja rá Csaba felragyogó szemmel, nagy mosollyal. „Kapott akkor egyet” – meséli tovább Ági, de ez sem vette el a kedvét a birkáktól.
Fotók: Medgyesi Milán
Húsmarhák, lovak, nyulak, juhok, galambok… állatok a KÁN Egyetemi Napokon. Fotó: Lang Róbert
A 2022. évi KÁN Egyetemi napok tökkirálya a kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola 13. T osztályos tanulója, Keresztes Martin. Az iskola kiállításán szereplő különféle étkezési és dísztökök között két irdatlan méretű kabakost is kiállított, az egyik gigatököt 250 kilóra mérlegelték.
A Nógrád megyei Ilinyben élő Chikán Tamás közvetlenül a mezőgazdasági technikum után vette át nagybátyja juhászatát a hozzá tartozó szántókkal és legelőkkel. Chikán Alajos, az édesapja bátyja nem bánt vele kesztyűs kézzel, de azokra a rég nem látott nehézségekre is felkészítette, amelyekkel jelenleg kell szembenézniük a gazdálkodóknak. A képeket Medgyesi Milán készítette, a generációváltó gazdáról szóló riport a Kistermelők Lapja októberi számában jelenik meg.
Az idei, 35. Bábolnai Gazdanapokon már 4. alkalommal került megrendezésre, a Magyar Mezőgazdaság Kft. által megszervezésre a Szakiskolai Nap. A mára már „felnőtt” nagy sikerű rendezvényen idén is közel 900 mezőgazdasági technikumi és szakképző iskolai (szakiskolai) tanuló vett részt.
Fotók: Csatlós Norbert, Nagy Mihály
A Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének őszi kaktuszkiállításának fő témája az Astrophytum nemzetség, melyet a világon igen komoly gyűjtői érdeklődés övez és számos hibridet is kialakítottak e nemzetség megszállottjai. Ezek közül egy-egy ritka, jól sikerül egyed ára egy autó árával egyenértékű…
Fotók: Nagy Z. Róbert
Fotók: Csatlós Norbert, Nagy Mihály
A Bábolnai Gazdanapok a tradíciót követve idén is minden napján érdekes, hagyományőrző lovas showműsort is láthatnak a kilátogatók a lovaspálya területén. A huszár hagyományőrző egyesület az 1848-as szabadságharc életképeit elevenítette föl, az ördöglovasok akrobatikus show elemekkel mutatják be a ló és lovasának különleges kapcsolatát.
Fotók: Nagy Mihály
A 35. Bábolnai Gazdanapokon is színre léptek a gépek. A hagyományos szántóföldi gépbemutatón idén 15 traktor-munkagép kapcsolatot mutattak be a nagyközönségnek. A gépek egy volt kukoricatábla mellett sorakoztak fel, ekékkel, gruberekkel, tárcsákkal szerelve.
Fotók: Csatlós Norbert
A nehézségekből erőt meríthetünk és megmutathatják számunkra a lehetőségeinket – mondta Nagy István a 35. Bábolnai Gazdanapok megnyitóján. A három napos rendezvény az idén is számtalan érdekességet és látnivalót kínál a tartalmas szakmai programok mellett. A látogatók egyebek mellett a világ legnagyobb jurtáját is megtekinthetik, amiben egy igazi „égkő” vagyis egy Hold-meteorit látható.
Fotók: Csatlós Norbert
A 35. Bábolnai Gazdanapok ünnepélyes megnyitója keretében elkezdődött a lovak és lóerők fesztiválja.
Fotók: Nagy Mihály
A Bábolnai Gazdanapoktól elválaszthatatlanok a lovak. Kora reggel a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok fogatai mellett a vendég huszárok is készülődnek – természetesen mindenekelőtt a lovakat szépítik. A napi rutin ilyenkor kibővül: ha kell le is mossák az állatot, a paták kifényesítése pedig semmiképpen nem maradhat el.
Képeinket Csatlós Norbert 2022. augusztus 31-én készítette.
Tudás, tapasztalat és pénz nélkül vágtak bele tíz éve a tejhasznú kecsketartásba és a feldolgozásba – mesélte Drávai László, a csóri Drávai Családi Gazdaság alapítója. Mostanra viszont a siófoki Yacht Club Étterem beszállítói, a termelői piacon pedig gyakran hallják a vevőiktől: „De jó, hogy vagytok!” A gazdaságról készült riport a Kistermelők Lapja szeptemberi számában fog megjelenni.
(Fotók: Czifrik Kati)
Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.
(Fotó: Bokor Ádám)
Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből -, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést. Mozgalmas és drámai napon látogattuk meg charolais gulyáját, amelyből éppen elválasztották az eladásra szánt bikaborjakat. Az erről szóló riport a Kistermelők Lapja augusztusi számában jelenik meg.
Fotók: Medgyesi Milán
A Dabas mellet található tanösvényen érdekes gyógynövényeket ismerhetünk meg. A kutyabenge kérge frissen mérgező, ám egy év szárítás, vagy hőkezelés után már gyógyhatású. A tejoltó galajjal oltóenzimet helyettesítettek régen – gyorsítva a tej alvadását –, emellett pedig sajtokat színeztek vele…
