Események

Európai tehénben mutattak ki madárinfluenzát

Madárinfluenza: új kihívások az európai állattenyésztésben

Precíziós akvakultúra a klímaváltozás korában

Takarmányok antinutritív anyagai

Az amerikai nyércek már a Szigetközben vannak

A lazactenyésztés sötét oldala

Precíziós megoldások a méhészetben – adatvezérelt jövő az ágazatban

Adatokra épített állattartás – Hol tart ma a precíziós nyúltenyésztés?

Tiltakoznak a görög gazdák

Magyartarka robotos fejéssel: hogyan vált be a VMS™ V300 Jákon?

Lencsevégre kaptuk egyik ritka hegyvidéki madarunkat

Csendesebb tél: hol csicseregnek a madarak?

Precízió, jólét és hatékonyság – fókuszban a sertéstartás jövője az AniMashExpon

Fenntartható takarmányt keres Európa

A pulykaágazat időközi értékelése

Méhcsaládok védelme a varroa atka ellen*

Csökkentek az árak, már veszteséget tejelnek a tehenek

Rekordot döntő farkastámadások Hollandiában

Egy juhfajta, mely 32 milliót is érhet: a Ladoum, és ami mögötte van

Állattartók a megelőzés útján

DemeMéz, a kaptár kincse

Tojástermelés növelése tyúkoknál: fénykezelés háztájiban

Szerepe van az ASP terjedésében

Újabb ASP-esetek a határ mentén

Több évtized a növényvédelem szolgálatában - Dr. Szőke Lajos életútja

XXII. Magyarországi Újbor és Sajtfesztivál

Vissza a főoldalra

PROMÓCIÓ

magyarmezogazdasag.hu

Az Amerikai Egyesült Államokon kívül most először mutatták ki a madárinfluenza vírusát szarvasmarhából.

A takarmányozás hatékonyságát alapvetően meghatározzák azok az antinutritív anyagok, amelyek gátolják a tápanyagok felszívódását. Ezek jelenléte még a legprecízebben megválasztott összetételű takarmány emészthetőségét is rontja.

Először az Ökológiai Kutatóközpont számolt be arról, hogy egy új inváziós faj jelent meg hazánk északnyugati részén: az amerikai nyérc. A faj még tavaly felkerült az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos fajok listájára.

Egyre kisebb az esélye annak, hogy valóban vadon fogott hal kerül a tányérunkra. Az akvakultúra mára megelőzte a tengeri halászatot, 2024-ben világszerte több mint 100 millió tonna halat tenyésztettek.

Szenzorok, kaptármérlegek, kamerák és genetikai vizsgálatok: az AnimashExpo előadásai megmutatták, hogyan válik a hagyományos méhészet egyre inkább adatvezérelt, precíziós ágazattá Magyarországon is.

A precíziós állattartás egyre fontosabb szerepet kap a nyúltarásban is. Az ANImashEXPO-n megrendezett előadáson bemutatták, hogyan segíti a genetika, a szenzoros monitoring és az adatvezérelt döntéshozatal a hatékonyabb, fenntarthatóbb termelést.

Országszerte utak, csomópontok és autópályák lezárásával fokozta tiltakozásait a görög gazdatársadalom január elején. A termelők 48 órás blokádot hirdettek, traktorokkal állva el kulcsfontosságú közlekedési útvonalakat Athéntól Észak-Görögországig.

A Rácz Major – Ják telepén a munkaerőhiány és a hatékonyság iránti igény hozta el a robotos fejést. A DeLaval VMS™ V300 rendszer két éve működik, mára a precíziós állatmegfigyelés és a gazdaságos tejtermelés alapja lett.

Magyarország madárfaunájának egyik különleges életmódot folytató faja a vízirigó. Kristálytiszta vizű hegyi patakokhoz kötődik, állandó madarunk, hazai fészkelőállománya mindössze 1-5 párra tehető.

Elsősorban a madarak természetes védekező viselkedése áll annak hátterében, hogy a hó és a kemény fagyok ellenére sok helyen nincsenek madarak az etetőkön - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerdán az MTI-t.

Az AniMashExpo szakkiállítás sertés szekciója átfogó képet adott arról, milyen irányba tart a modern sertéstartás. Az előadások közös nevezője a precíziós technológiák alkalmazása, az állatjóléti elvárások teljesítése, a gazdaságosság javítása volt.

Négyéves, uniós finanszírozású kutatási program indult annak vizsgálatára, hogyan lehet környezetkímélőbb, ugyanakkor gazdaságilag is életképes takarmányokat előállítani az állattenyésztés számára.

Nemzetközi kitekintésben elmondható, hogy 2025 első háromnegyed évét figyelembe véve a legnagyobb pulykatartó országok termelése tavaly stagnált, illetve csökkent. Hazánk és Ausztria volt talán az üdítő kivétel, ahol növekedés történt.

Manapság az egész világon a varroa atka jelenti a méhek számára a legfőbb veszélyt. Az atkával szemben védtelenek a méhek, a méhész beavatkozása nélkül a méhcsaládok elpusztulnának.

Az idei évet már egy gyakorlatilag összeomlott piacon kezdtek a tej termékpálya szereplői. A tejtermelők ebben a helyzetben csak önköltség alatti áron tudnak szerződni a feldolgozókkal, vagy marad számukra a mélybe zuhant spotpiac.

Nyugat-Európában soha nem látott számú farkastámadást jegyeztek fel a haszonállatok ellen: Hollandiában 2025 első tíz hónapjában 840 esetet erősítettek meg farkasok által okozott kárként, amivel már az egész 2024-es, 770-es esetszámot is túllépték.

Szenegálban a Ladoum nem csupán egy juhfajta, státuszszimbólum is. A legértékesebb példányok ára elérheti a 85 000 amerikai dollárt, ami körülbelül 32 millió forint.

Spanyolországban ismét élénk vita bontakozott ki az állategészségügyi előírások szigorúságáról, miután megjelent a bőrcsomósodáskór, valamint jelentősen nőtt a kéknyelv-betegség előfordulása.

Az elmúlt hónapban a méznek különösen nagy szerepe volt a konyhákban, hiszen elengedhetetlen hozzávalója a mézeskalácsnak és más süteményeknek.

Ahogyan a legtöbb szervezet a világban, a tyúkok szervezete sem képes folyamatosan maximális termelési kapacitáson működni. A tojástermelési ciklus három fő szakaszra osztható, amit a környezeti tényezők nagyban befolyásolnak.

Magyarországon először 2018. április 21-én mutatta ki a Nébih laboratóriuma az afrikai sertéspestis vírusát egy Heves vármegyében elhullott vaddisznóból vett mintában, és a kór azóta is jelen van a hazai vaddisznóállományban.

Baranya vármegyében újabb ASP eseteket erősített meg a Nébih. A laboratóriumi vizsgálatok a vírust Tésenfa település külterületén, a horvát határtól néhány tíz méterre, elhullott vaddisznókból vett mintákban mutatták ki.

További cikkek

A KITE Életutak podcast-sorozat legújabb epizódja Dr. Szőke Lajos életpályáját mutatja be, aki évtizedeken át meghatározó szerepet töltött be a magyar növényvédelem és gyombiológia fejlődésében.

Az Újbor és Sajtfesztivál immár 22 éve hozza el a borkedvelők és gasztronómia szerelmesei számára a legkiválóbb újborokat és kézműves sajtokat.

Eseménynaptár

Hírlevél

Az email címem megadásával hozzájárulok, hogy az email címem kezelje az oldal.

Teljes név

Várjon, a feliratkozás folyamatban...

15 Egész nap: Magyar trópusok - Nyár a télben Egész nap 2026.01.15. Január 15-én fókuszban a „magyar trópusok”: azok a hazai termelők, akik a megváltozott éghajlati viszonyokra reagálva elkezdtek olyan „déli” gyümölcsöket termelni. Bővebben