0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. október 2.

D3-vitaminnal az ellenállóbb baromfiért

A hőstressz, a növekvő telepítési sűrűség és a változó járványhelyzet egyre nagyobb kihívás elé állítja a baromfitartókat.

Szigorítanák a thai baromfi uniós piacra jutását

A francia baromfiágazat képviselői a thaiföldi import felfüggesztését sürgetik, miután egy uniós ellenőrzés hiányosságokat tárt fel az ország élelmiszer-biztonsági ellenőrzési rendszerében.

Biodiverzitás a legelőgazdálkodásban is

A KÁN Egyetemi Napok keretében a legeltetés kérdései is terítékre kerültek. A téma aktualitását a mezőgazdaság egészét érintő szárazság, az állattartásban tapasztalt szemléletváltás adta.

A malacok elválasztásának kritikus napjai

Az elválasztás utáni napokban a malacok egyszerre szembesülnek takarmányváltással, új környezettel és szociális stresszel, ezért a megfelelő táplálás kulcsszerepet kap a bélrendszer működésének és a növekedésnek a fenntartásában.

Látogatórekord a KÁN Egyetemi Napokon

Minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezte az idei KÁN Egyetemi Napokat: 45 ezren látogattak el szeptember 25–27. között Kaposvárra.

Nem csak víz, de tej is kevesebb volt idén nyáron

A kutatók szerint az idei nyári szélsőséges hőség miatt a brit tejtermelők a vártnál 240 millió literrel kevesebb tejet szállítottak.

Ismét tenyészállatok népesítették be a KÁN fedeles lovardáját – átadták a díjakat

Tenyészállatok, tenyésztők és díjazottak töltötték meg szeptember 26-án a KÁN Egyetemi Napok Fedeles lovardáját. Az ünnepségen a különböző állatfajok kiállítóit, eredményes tenyésztőit és a bemutatók kiemelkedő szereplőit is elismerték.

A húsmarhatartásnak is alkalmazkodnia kell – a legelőtől a gazdaságig

Az aszály, a támogatási környezet változása, az állategészségügyi kihívások és a fogyasztói elvárások is alakítják a húsmarhatartás jövőjét. A KÁN Egyetemi Napokon az ágazat ezen kérdésekre együtt próbált válaszokat keresni.

KÁN Egyetemi Napok, ahol együtt vannak kicsik és nagyok

Sokakban él még a sztereotípia a mezőgazdaságról, hogy egy munkásnadrágos ember ül a pöfögő traktorban.

Fenyők veszik át a juhok helyét

Új-Zélandon közel két évtizede működik a világ egyik legambiciózusabb, szén-dioxid-kreditekre épülő erdőtelepítési rendszere. A program eredetileg az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik eszközeként indult.

Több generációt megszólító standok nyertek idén a MATE Udvarban

A KÁN-on immár tradicionális jelleggel, hatodik alkalommal rendezték meg a MATE-Udvarban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem intézeteinek standversenyét. A zsűri a legszebb és leginnovatívabb stand kategóriában is döntést hozott.

A takarmánybázist is át kell alakítani

A szárazabbá váló időjárás a takarmánytermelésben is új megoldásokat sürget, a legeltetéstől az őszi vetésű gabonák hasznosításáig. A KÁN kerekasztalain az ágazati összefogás és a piaci alkalmazkodás is szóba került.

A nyúlágazati aktualitások

A magyar nyúltenyésztés története sikerekben gazdag, a 1970-es és '80-as években az ország a világ egyik legnagyobb nyúlhúsexportőrének számított.

Élelmiszerműveltség és fogyasztó bizalom: meg kell mutatni az értékeket

Az állattenyésztés jövőjét nemcsak a gazdasági környezet, hanem a szakember-utánpótlás, a fogyasztói bizalom és az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásának megítélése is meghatározza – hangzott el a KÁN Egyetemi Napok VI. Állattenyésztők Napján.

Változások a magyar lovas életben 

Jelentős változások előtt áll a magyar lótenyésztés jövője, az egyik fontos momentum, hogy a ménesbirtokok állami kézbe kerülnek és nonprofit kft-ként működik tovább, valamint kidolgozták a 2035-ig szóló Nemzeti Ménesbirtok Stratégiát.

Új korszak küszöbén az agrárium – Ismét élőképpel indult a KÁN Egyetemi Napok

A mezőgazdaság nehéz időszakot él, de a válság egyben korszakváltás lehetőségét is jelenti – hangzott el a KÁN Egyetemi Napok megnyitóján Kaposváron. A rendezvény középpontjában az agrárium jövője, a tudás, az innováció és a fiatalok megszólítása áll

A precíziós állattenyésztésé a jövő – Elstartolt a KÁN

„A vidék, ahol élünk, az érték, amit teremtünk, a jövő, amit építünk” – ezzel a gondolattal nyitotta meg szeptember 24-én a KÁN Egyetemi Napok nulladik szakmai napját Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.

A legeltetés segíti a jobb szénmegkötést

A füves területek növényei a gyökereiken keresztül nagy mennyiségű szenet juttatnak a talajba. Ennek jelentős része a föld alatt marad. Ez azért fontos, mert a talajban tárolt szén hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez.

A tavaszi szenázsé a jövő?

A súlyos aszály nemcsak tömeg- és szálastakarmány-hiányt okoz, hanem annak beltartalmát is rontja, kényszerpályára állítva a hazai tehenészeteket. Sokan méregdrágán kénytelenek beszerezni a hiányzó takarmányt.

Szarvasok tarolják le a marhalegelőket

Hawaii-on egy kutatás a vadonélő patások által okozott károkat vizsgálta. Arra jutottak, hogy a megfigyelt legelők kétharmadán jelentősen csökkent a növényzet.

Holstein-fríz hízóbikák a családi gazdaságunkban

Egy tejtermelő gazdaságban született bikaborjak nemkívánatosak, ám magángazdaságokban ezek az állatok jelenthetik a megélhetés alapját.

Exporttilalom szorítja a román juhágazatot

A román juh- és kecsketartók az uniós exportkorlátozások feloldását és a járványok miatti veszteségeik rendezését követelik.