A Tokaji borvidéken 4 időpontban (07. 21., 07. 28., 08. 04., 08. 11.) végeztünk fürtritkítást, majd a leválogatott fürtökből verjus-t készítettünk. Az alapanyag mennyiségét a kezelések ideje nem befolyásolta. A korábban szedett, éretlen termésből készült verjus-ben alacsonyabb cukortartalmat, pH-t értéket, egyúttal magasabb titrálható sav-, illetve összes polifenoltartalmat, továbbá antioxidáns aktivitást mértünk, mint a később nyert tételekben. Az érzékszervi bírálat során az augusztusban készült verjus-k részesültek kedvezőbb megítélésben. (…)
Irodalomjegyzék:
1. BROSSOUD F., CHEYNIER V., ASSELIN C., MOUTUONET M. (1999): Flavonoid Compositional Differences of Grapes Among Site Test
Plantings of Cabernet franc, Am. J. Enol. Vitic. 50. (3.): 277–284.
2. CARO A. D., CACCIOTTO A. F., FENU P. A. M., PIGA A. (2010): Polyphenols, colour and antioxidant activity changes in four italian red wines during storage, Acta Alim., 39.: 192–210.
3. CSEPREGI P., ZILAI J. (1988): Szőlőfajtaismeret, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 508.
4. DE FREITAS V. A. P. , GLORIES Y., MONIQUE A. (2000): Developmental Changes of Procyanidins ing rapes of red Vitis vinifera Varieties and their Composition in respctive Wines, Am. J. Enol. Vitic. 51. (4.): 397–403.
5. EPERJESI I., KÁLLAY M., MAGYAR I. (2000): Borászat, Mezőgazda Kiadó, Budapest. 548.
6. FLANZY, M., AUBERT, S., MARINOS, M. (1969): New technique for determination of leucoanthocyanic tannins. Applications. Ann. Technol. Agric. 1.: 327–328.
7. HANLIN R., DOWNEY O., M., (2009): Condensed tannin Accumulation and Composition in Skin of Shiraz and Cabernet Sauvigonon grapes during berry Develpoment, Am. J. Enol. Vitic. 60. (1.): 13–23 .
8. HARBERTSON, J.F., J.A. KENNEDY, D.O. ADAMS (2002): Tannin in skins and seeds of cabernet sauvignon, Syrah and Pinot noir berries during ripening. , Am. J. Enol. Vitic. 53.: 54–59.
9. KÁLLAY M., NYITRAINÉ-SÁRDY D. (2008): Borok és borászati termékek, illetve polifenolokkal jellemezhető italok (gyümölcslevek, üdítőitalok, sör) antioxidáns kapacitásának mérése, Borászati Füzetek. 18.: 5–7.
10. KÁLLAY M., TÖRÖK Z. (1999): Magyar fehérborok és tokaji borkülönlegességek antioxidáns hatásának vizsgálata. Borászati Füzetek, 11. 1–5.
11. LŐRINCZ GY., KÁLLAY M., PÁSTI GY. (1998): Effect of carbonic maceracion on phenolic composition of red wines, Acta Alim., 27.: 341–355.
12. NUZZO, V., MATTHEWS M. A., (2006): Response of fruit growth and ripening to crop level in dry-farmed Cabernet sauvignon on four Rootstocks, Am. J. Enol. Vitic. 57.: 315–324.
13. PERI, C., POMPEI, C. (1971.) An assay of difference phenolic fractions in wines. Am. J. Enol. and Vitic. 22.: 55–58.
14. REBELEIN, H. (1965): Beitrag zur Bestimmung des Catechingehaltes in Wein. Dtsch. Lebensm.-Rundschau. 61.: 182–183.
15. RIBEREAU-GAYON P., GLORIES Y., MAUJEAN A., DUBOURDIEU D. (2000): Handbook of Oenology, John Wiley and Sons Ltd, The Atrium, Southern Gate, Chichester, 404.
16. SEIGNEUR, M., BONNET, J. (1990.) Effect of the consumption of alcohol, white wine and red wine on platelet function and serum lipids. J. of Applied Cardiology. 5.: 215–222.
17. TÓTH I., PERNESZ GY. (2001): Szőlőfajták, Mezőgazda Kiadó, Budapest. 134.
