Ha ősszel virágzik, akkor mikor hozza a termését? – tehetjük fel jogosan a kérdést. Elvirágzása után a talajban telel át a magház, majd a következő tavasszal fejlődik ki a levelekkel együtt. Az őszi virágból májusban fejlődik érett termés. A levelek már messziről feltűnnek a mezőn, mivel semmilyen állat nem legeli le, hiszen erősen mérgező, erre francia neve – kutyahalál – is utal.
Az őszi kikerics (Colchicum autumnale) a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozik. Gumója diónyi, sötétbarna hártyás burokba zárt, tömör állományú, fehéres színű. Levelei áprilisban indulnak fejlődésnek, 2030 cm hosszúak, szélesen lándzsásak, húsosak, fényeszöldek. Virága 1520 cm hosszú, alsó részén teljesen beszűkülő, kocsányszerű, felül pedig hat, világoslila cimpára oszlik.
A 60-70 ismert kikericsfaj legtöbbje a Földköziés a Feketetenger mellékén él. Magyarország területén szinte bárhol, többek között sok természetvédelmi területen, mint pl. az Őrségi, a Bükki, vagy a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban, illetve az Ócsai Tájvédelmi Körzetben nagy tömegben találkozhatunk vele. Képeink Szlovákiában, Vlkolinec falu közelében készültek. Magyarországon honos még az ugyancsak ősszel, az Alföldön virágzó homoki kikerics (Colchicum arenarium), illetve a szigorúan védett magyar kikerics (Colchicum hungaricum) is. A magyar kikerics szubendemikus faj, azaz csak az adott elterjedési területen, – ez esetben a Szársomlyón – található. Decembertől februárig hozza fehér virágait. Kétforintos virágnak is hívhatjuk, hiszen ez a faj díszítette érménket. Eszmei értéke viszont nem két forint, hanem százezer, mivel szigorúan védett.
Vigyázat, mérgező!
Tudományos nevének előtagját Colchis városáról kapta, ami az ókorban a méregkeverők paradicsoma volt. A monda szerint Medea, a colchisi király leánya ezt a növényt használta mérgeinek készítéséhez. Az autumnale=ősz elnevezés késői virágzására utal. Népi elnevezései: kükörics, kükirc, ebvirág, ébvirág (Csíkszereda), kígyóhagyma, kígyóvirág, krokusz, csicsiskoma. Arany János révén őszikeként lett közismert.
A növény érett magja és gumója a kolhicin nevű alkaloidot (colchici semen) tartalmaz. A kolhicin elfogyasztása fulladásos halált okozhat. Veszélyessége miatt (sejtosztódást gátló, erős méreg) mára gyógyászati jelentősége csökkent, de heveny köszvényes rohamban ma is használják. A kivonatából készített kolhicint a növénytermesztésben (sejtméretnövelő hatása miatt) tömegnövelőként, illetve a nemesítésben (mutációt serkentő hatása miatt) fajtaváltozatok létrehozására használják. Újabban kísérletek folynak a kolhicinnel, mint a rosszindulatú daganatok növekedését gátló szerrel, ám hatásos adagja az egészséges sejtek szaporodását is megállítja, más súlyos mellékhatások mellett.
Molnár Péter
